A fizioterápia több, mint „gyógyító árammal” kezelés

Bár a magyarországi intézményi gyakorlat a fizioterápiás asszisztensek munkáját többnyire az elektroterápiával azonosítja, mind a szakterület, mind a képzés túlmutat ezen. A mozgásszervi megbetegedések gyógyítása mellett a sportrehabilitációban kezelt betegek, a kardiológiai betegek, az érbetegek, a légzőszervi megbetegedésben szenvedők mind számíthatnak a jól képzett fizioterápiás asszisztens munkájára.

„Villanyos nővér” bővebb szerepkörben

A fizioterápiás módszerek sokszínűségéből következik, hogy a képzést elvégzők olyan szakemberek lesznek, akik több szakterületen is elhelyezkedhetnek. „Nem csupán az állami szakrendeléseken, hanem magánegészségügyi intézményekben is használhatják a megszerzett tudást. Az egészségügyi szakmák között mérlegelve fontos szempont lehet, hogy itt nincs ügyelet, tervezhető a munkabeosztás” – emeli ki Lénárt Miklósné, egészségügyi szakoktató.„Ideális választás lehet például azok számára, akik segítő szakmában képzelik el a jövőjüket és szeretnének részt venni az emberek gyógyításában, de a család, kisgyerek mellett nem tudják vállalni a túlórákat, vagy a váltott műszakot.”

A szakterület lehetőségeit így foglalja össze Horváth Zsófia Katalin MSc, gyógytornász-fizioterapeuta, a Pannon Kincstár oktatója, aki főállásban 25 éve mozgásszervi rehabilitációs osztályon dolgozik: „Amagyarországi intézményi gyakorlat a fizioterápiás asszisztensek munkáját az elektroterápiával azonosítja. Erre utal a régről maradt „villanyos nővér” elnevezés is. Azonban mind a szakterület, mind a képzésünk sokkal több ennél. A mozgásszervi megbetegedések gyógyításában nagy szerep jut a különböző kezeléseknek, de a sportrehabilitációban kezelt betegek, a kardiológiai betegek, az érbetegek, a légzőszervi megbetegedésben szenvedők mind számíthatnak a jól képzett fizioterápiás asszisztens munkájára. A gyakran egyszerre többféle megbetegedésben szenvedő idősek kezelésében is nagyszerű kiegészítő terápia a fizioterápia.”

Kép forrása: 123rf.com

Terápiás tárház

„A diagnózist az orvos állapítja meg és természetesen ő írja ki kezelésre a beteget, de a fizioterápiás kezelés részleteit már a szakember dolgozza ki és ő valósítja meg” – hangsúlyozza Lénárt Miklósné. „Elsősorban nem oki, hanem tüneti kezelésekről beszélünk, ugyanakkor látványos eredményeket tudunk elérni a „gyógyító árammal”, ahogy a közismert nevén mondják. A jól megválasztott és megtervezett kezeléssel nagy mértékben csökkenthetjük a beteg fájdalmát és javíthatjuk az életminőségét. Ezt erősítik meg a betegeink visszajelzései is, akik gyakran maguk kérik az újabb kezelést, ha korábban már jó tapasztalatokat szereztek, mert sikerült hosszabb fájdalommentes időszakkal megkönnyíteni a mindennapjaikat, csökkenteni a panaszaikat.”

Ezt az önálló munkát alapozza meg a képzés, amelynek során a résztvevők komoly tudást szerezhetnek az elektroterápia tárgykörében. „Ide tartoznak például a hagyományos elektroterápiás módszerek, mint a galvánkezelések és a gyógyszerek bevitelére alkalmas iontoforézis, illetve a bénult, részlegesen bénult vagy legyengült izmok kezelésére alkalmas szelektív ingeráram kezelés” – mondja Horváth Zsófia Katalin. „A fájdalomcsillapításban, mint tüneti kezelésben az elektroterápia mellett a tanulók megismerkedhetnek a hidroterápia és a balneoterápia módszereivel is. A balneoterápia a világhírű magyarországi gyógyvizek fürdő- és ivókúrákban történő felhasználását jelenti, amely kezelések leggyakrabban erre szakosodott intézményekben, nappali kórház, ambuláns ellátás vagy rehabilitáció formájában valósulnak meg. A képzés során részletesen tanítjuk a legmodernebb módszereket is, mint például a mostanában népszerű lökéshullám terápia szakszerű felhasználását, a lézerkezelések alkalmazási lehetőségeit és a HIVAMAT kezelést. Gyógytornászként fontosnak tartom, hogy az aktív és passzív mozgásterápiás módszereket és a betegmobilizálás alapelveit is megtanuljuk.”

Szakma, lélek és humor

Kinek ajánlják aktív szakemberként is dolgozó oktatóink a fizioterápiát, mint szakmát? „A szakterületek sokszínűsége miatt mindenki megtalálhatja azt a betegcsoportot, vagy alkalmazott gyakorlatot, amelyben szakmailag kiteljesedhet” – mondja Horváth Zsófia Katalin. „Természetesen fontos, hogy a jelentkező érzékeny és segítőkész legyen, hiszen mozgásukban vagy funkciójukban akadályozott emberekkel kell együtt dolgoznunk. Mint minden segítő szakmában, szükség van empátiára. A betegeink átmenetileg, tartósan vagy örökre elveszíthetnek bizonyos képességeket, amit nem könnyű elfogadniuk. A kezelésük alatt gyakran válhatnak türelmetlenné, ilyenkor terapeutaként nekünk kell támogatni őket. Ezen a szakterületen is nagyon fontos a kitartás és a szorgalom, hogy a megszerzett tudást naprakészen tartsák, hiszen a tudományterületünk folyamatos fejlődésben van. Az emberi és érzelmi összetevőkön túl szükség van jó kommunikációs képességekre, mert a fizioterápiás asszisztensek rendszeresen dolgoznak a szakterület egyéb képviselőivel, orvosokkal és gyógytornászokkal együtt. A logisztikai készség is jól jön, amikor gyakran egyszerre több feladatot kell menedzselniük. Végül mindennek az elviseléséhez nem árt egy kis humorérzék sem.”

Az empátiás készség kulcsfontosságára hívja fel a figyelmet Lénárt Miklósné is: „Az empátia nem ott kezdődik, amikor a beteg panaszait hallgatjuk, hanem már az érkező páciens pozicionálásával. Amikor meglátjuk őt, rögtön felmérjük, hogy van-e látható mozgásproblémája. Ha mozgásában korlátozott személyről van szó, máris azon gondolkodunk, hogyan segítsük, hogyan ültessük, hogyan küszöböljük ki a számára fájdalmas mozdulatokat. Ha a beteg a bánásmódban és az odafigyelésben is megérzi ezt az empátiát, sokkal kevésbé fog izgulni, izmai kevésbé feszülnek be a kezelés alatt és ez nem csupán a jó közérzet miatt fontos, hanem rengeteget ad a terápia eredményéhez is. Sokkal könnyebb például egy izomgörcsöt kezelni, ha a beteg jó kezekben tudja magát, megnyugszik és elengedi a belső szorongást.”

Hullámvölgy után hullámhegy

A betegekkel való munka mindig kihívás. A kiégés veszélye minden segítő szakmában jelen van és az egészségügy általános problémái nem kerülik el ezt a szakterületet sem. Mi ad motivációt a mindennapok nehézségei során? Horváth Zsófia Katalin ezzel biztatja a pályára jelentkezőket: „A munkánk során tapasztalt nehézségek nem különböznek azoktól, melyek a többi szakdolgozó munkavégzésekor jelentkeznek. Lehet, hogy nehéz elsőre megtalálni a megfelelő helyet, de érdemes megkeresni azt a közösséget, szakterületet, amely nem elvesz belőlünk, hanem töltekezhetünk a munkánk elvégzése közben. Folyamatosmotivációt jelenthet az értő, megértő és támogató kollegiális környezet, a jó munkahelyi vezető, és a megfelelő javadalmazás. A másik fontos motivációs erő a betegektől kapott visszajelzés. Nem csupán érzelmi szempontból, hanem a szakmai énünknek is fontos a visszaigazolás az állapotukban történt változásokról. Erre támaszkodhatunk, hogy reálisan tudjuk értékelni az alkalmazott terápiák hatásosságát. Ezzel együtt pedig a beteggel kialakuló személyes kapcsolatunkról is visszajelzéseket kapunk. Fantasztikus látni, hogy a kezelések hatására a beteg önellátási funkciói javulnak, elhagyhatja az intézményt, vagy már nem kell kezelésre járnia.”

Szintén a visszajelzés ösztönző erejét és mellette a folyamatos fejlődést emeli ki Lénárt Miklósné: „Napjainkban az óriási technikai fejlődés révén mindig újabb fejlesztésekkel találkozunk, amelyek további lehetőségeket hoznak a gyorsabb és hatékonyabb kezelések kivitelezésére. Mivel sokféle eszközzel dolgozunk, nem kell attól tartani, hogy unalmassá válik a munkánk, hiszen ezek az innovációk mindig új ajtókat nyitnak, új megoldásokat hoznak a páciensek gyógyításában.

Ha egy beteg elégedetten távozik, legközelebb is azt a szakembert fogja keresni, aki szakmailag és emberileg is elnyerte a bizalmát, és másoknak is ajánlani fogja. Amikor egy korábbi páciensünk újra hozzánk fordul, vagy új beteg érkezik azzal, hogy a hozzátartozója, ismerőse minket ajánlott – ez a legnagyobb elismerés és motiváció a szakmánkban.”