Egy minőségi szint fölött, amikor a szolgáltatás színvonala adott, amikor már nem jó vagy rossz szakemberről beszélünk, akkor jön a képbe a hozzáadott érték. Így van ez a gyógymasszázs esetében is, ahol a kezelés fizikai megéléséből és a masszőr személyiségéből összeadódó csomagot mérlegeljük. Végül az így kialakult személyes szimpátia dönti el, hogy kihez tér vissza a vendég.
Testi-lelki segélycsomag
Sokunk számára ismerős az a pillanat, amikor otthon egy pakolós-lomolós nap végén, vagy a munkahelyen pár órányi monitorba feledkezés után egyszer csak azt érezzük, mozdulni sem bírunk többet. Úgy maradt. Nem hajlik. Olyan, mint egy betontömb. A derekunk, a hátunk, a nyakunk segítségért kiált és velük együtt mi is, hogy az aktuálisan körülöttünk ténykedők közül valaki gyorsan nyomkodja meg. És ha abban a pillanatban jól is esik, azért többnyire úgy vagyunk vele, hogy nem olyan, meg gyorsan letudták és nagyon kellene egy igazi masszőr most, itt, máris. Aki nem hagyja abba öt perc után, aki egyből megtalálja azt a pontot, és azt is tudja, hogyan nyúljon hozzá, hogy félóra múlva ne fájjon ugyanúgy. Plusz még meg is hallgat minket, amíg elpanaszoljuk, mit ügyködtünk éppen akkor, amikor már nem tudtunk felegyenesedni.
Mert amikor masszőrhöz fordulunk, a fizikai fájdalmak elmulasztása mellett kicsit a lelki tényezőt is keressük. Nem mindegy, milyen közeget teremt, akinek a kezeire bízzuk magunkat.
Gyógyítás kétkezes megoldásokkal
„A terhelést bírni kell és ehhez mindenképpen szükséges egyfajta fizikum – mondja Niedermüller Péter gyógymasszőr -, de épp ilyen fontos a kellő empátia és az értő hallgatás, hogy ne elsősorban tanácsokat osztogassunk a páciensnek, hanem figyeljünk rá, amikor megosztja velünk a problémáit, gondolatait.”
Aki kedvtelésből és örömmel masszírozza a családtagjait, szívesen tanul el mozdulatokat praktizáló masszőröktől, megvan benne a lelkesedés és türelem, hogy akár egy otthoni filmnézés közben hosszabb ideig masszírozzon másokat, előbb-utóbb felmerül benne az ötlet, hogy ezt akár hivatásként is végezhetné.
A gyógymasszőri pálya ráadásul sokféle irányt kínál, mindenki megtalálhatja azt a közeget, amelyet a leginkább a sajátjának érez. Már a működés jellegére is sokféle lehetőség nyílik – akár egyéni vállalkozóként, saját praxissal, akár alkalmazottként egészségügyi intézményben, vagy egy gyógycentrum együttműködő partnereként dolgozna a pályán.
Aki biztosabb háttérnek érzi, ha egy intézmény keretei között végzi a munkáját, a szakorvos felügyelete mellett, a diagnózis alapján, az ő utasításait követve közreműködhet a páciensek gyógyulásában. Csapatban dolgozva támogatja majd az orvos munkáját, együttműködik a gyógytornásszal és a fizikoterápiás szakasszisztenssel. Aki a saját vállalkozás mellett dönt – ahogy más szakmákban is -, érdemes előre bekalkulálnia a vendégkör kiépítésének hosszabb időtartamát.
Színek, módszerek, élmények
A kezelések típusa tovább szélesíti a látókört, hiszen a betegségspecifikus gyógymasszázsok, reflexzóna-, nyirok-, fizikai közérzetjavító és frissítő masszázsok mellett aromaterápiás, balneo- és hidroterápiás, gyógynövényes, szénsavas, iszapos, hőlég- és gőzkamrás, súlyfürdős kezeléseket is végezhet. Számtalan gyógyászati és wellness szolgáltatás közül választhatja ki azokat az irányokat, amelyekkel a saját tevékenységi körét bővíteni tudja.
Aki már elindult egy úton, valószínűleg újabb elemekkel fogja tarkítani a saját palettáját. Ahogy Niedermüller Péter fogalmaz: „Mivel mindig ott kell lennünk elméletben is, folyamatos a tanulás a pályánkon. Az életkor nem számít. Ha valaki pályamódosítóként kezdi el a képzést, akkor sincs lemaradva, hiszen az is a vendég egyéni preferenciája, hogy fiatalabb vagy idősebb masszőrhöz jár szívesen. Korban, nemben nincs különbség – minden jó szakemberre szükség van.”
A jól végzett munka hírét pedig a szájhagyomány viszi. Az elégedett vendég a legbiztosabb reklám, hiszen annál jobb ajánlólevél nem is lehetne, mint a fájdalmától megszabadított páciens. Az évek alatt elmélyülnek, barátivá válnak kapcsolatok a törzsvendégkörrel. Pétert gyakran megkeresik sportoló vendégei, hogy azt a sikert, amelyhez a gyógyító masszázs révén ő is hozzájárult, megosszák vele. Előfordult, hogy az éremátadásról vittek neki képet, kifejezve a hálájukat a szakértő segítségért. Ahogy ő látja a pályája lényegét: „Szeretni kell az embereket és vágyni arra, hogy segítsünk nekik. Az ő elégedettségük adja a munkánk szépségét.”
