Az egészségfejlesztési segítő munkaköre sokféle feladatból áll össze, és rengeteg szálon tud bekapcsolódni egy család megoldandó helyzeteibe, hogy segítsen kiutat találni a problémákból. Ehhez a sokrétű eszköztárhoz sokféle területről kell információt gyűjteni és a szakismeretekből biztos alapot építeni a későbbi intézkedésekhez, döntésekhez. A szakterület ellátásához viszont a tudás mellett ugyanúgy szükség van szociális érzékenységre is. Az ideális segítő mások bajában, félelmében, elakadásában nem a nyűgöt, hanem a segélykérést hallja meg, és egyből a megoldási lehetőségekre fókuszál.
Összekötő egységek a szociális hálózatban
Az egészségfejlesztési segítő egyrészt együttműködik az egészségügyi szolgálatokkal, másrészt kapcsolatban áll a köznevelési intézményekkel és civil szervezetekkel, harmadrészt pedig – és ez a kiemelt kapcsolódási irány – a családok mellett végzi a munkáját. Feladataihoz tartozhat minden olyan intézkedés, amely egy közösség, egy család, vagy azon belül az egyén életfeltételeinek javítására irányul, elsődlegesen az egészségmegóvás, gyógyulás szempontjai mentén.
„Ahogy maga a szakterület is fiatal még ebben a formában, a képzés is az újabbak közé tartozik. Felismerve azt, hogy a szociális területen milyen nagy szükség van sokrétű tudással rendelkező szakemberekre, az egészségfejlesztési segítő munkakör ellátásához is többféle szakismeret biztosítja a felkészülést. Az anatómiai, élettani és klinikai ismeretek, a szociális képességeket erősítő tantárgyak mind az alapozás részei. Később, a munkavégzés során gyakran adódnak majd döntési helyzetek, vagy többlépcsős megoldási terveket kell kidolgozni, vagy egyszerűen ’csak’ hasznos javaslatokat, tanácsokat adni – és ehhez mind nagy szükség lesz a biztos szakmai háttérre.” – mondja Piskóti Zoltánné Judit, oktató, pedagógus, a MEREK (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) főnővére.
Tehát a napi munkájában az egészségügyi segítő olyan, mint egy összekötő egység az egészségügyi szolgálatok, intézmények, szervezetek és a családok között. Sok területen tud bekapcsolódni a szociális szakemberek mellé. Akár vidékről, akár a nagyvárosokról beszélünk, mindenhol találunk kisebb-nagyobb közösségeket, akik szociális problémákkal küzdenek. A legnagyobb szükség a munkájára azonban a leszakadó kistérségekben, fokozottan rászoruló családok körében van.
Kép forrása: 123rf.com
Bizalomépítés lépésről lépésre
Születésünktől fogva szükségletek alakítják az életünket. Ha az alapvető igényeink nem teljesülnek, csökken az életminőségünk, ez pedig magában hordoz egy sereg olyan tényezőt, amelyek mind a betegségek kockázatát növelik, rontják az életfeltételeinket. Sokan küzdenek napi szinten olyan problémákkal, amelyek az alapvető tényezők hiányából erednek.
Az okok egy része azonban még a szociálisan hátrányos helyzet mellett is orvosolható. Kellő odafigyeléssel, megismerve az adott probléma összetevőit, meg lehet találni azokat a kiugrópontokat, ahonnan a kivezető út tervezhető. És itt jön az egészségfejlesztési munkatárs kulcsszerepe. „A jó segítő először is megteremti azt a bizalmi közeget, amelyben a másik fél képes őszintén beszélni a problémáiról. Aki egy mély belső krízist él meg, vagy a család helyzetét igyekszik a külvilág elől elfedni, nem fog rögtön megnyílni. Sokszor csak próbálkozások sora tudja feloldani azt bizalmatlanságot, távolságtartást, ami a lelki problémákat eltakarja. Egy felkészült segítő viszont tisztában van vele, hogy a hárítás mögött mi húzódik. Ha valaki mások bajában, félelmében, elakadásában nem a nyűgöt, hanem a segélykérést hallja meg, az a jószándék előbb-utóbb átmegy, és elkezdődik a beszélgetés. Amint a felszínre került problémákhoz használható javaslatokat kapnak, az együttműködés is megindul.” – osztja meg a tapasztalatait Piskóti Judit.
Kezelni és megelőzni
Ha már kialakult a bizalmi kapcsolat, a támogatott fél is ragaszkodik ahhoz a személyhez, akivel az első lépést megtette. Így az egészségfejlesztési segítő a munkája során végig tud kísérni családokat a problémáik megoldásában. „Ez pedig hatalmas kiváltság és nagy helyzeti előny, mert így olyan apróbb dolgokra is ráláthat, amelyek a rendszerben esetleg csak később tűnnének fel.”
A felismerés, a problémák beazonosítása és a megfelelő kezelési terv a legfontosabb elemei lehetnek egy-egy családdal, egyénnel folytatott munkának. Ilyen például, amikor egy fogyatékosság ismeretében a szakember segít a családnak az ellátáshoz való hozzáférésben, az akadálymentesítési feladatok szervezésében, elvégzésben. Vagy a megélhetési problémákból fakadó krízishelyzeteket felismerve egyből a megfelelő helyre irányítja a családot. De együttműködhet a családdal tartósan beteg személy gondozása során, haldokló családtag ápolásánál, elhalálozás esetén az ügyintézésben, vagy bármilyen nehézség esetén bevonhat olyan további szakembert, aki a segítő folyamatot előmozdíthatja.
A már fennálló problémák kezelése mellett a másik nagy terület a prevenció, hiszen a kialakult helyzetek megoldásán túl az egészségfejlesztők fontos szerepet kapnak a kockázatok felmérésében és a megelőző lehetőségek megtanításában. Ide kapcsolódnak a szélesebb körben megszervezett, rendszeres szűrővizsgálatok; vagy a családok körében a mindennapi higiénére vonatkozó gyakorlatok átadása, a baleseti veszélyforrások megismertetése, felkészítés a betegségek elleni védekezésre.
Kísérő a megoldásban
Az egészségfejlesztési segítő tehát minden olyan tevékenységben részt tud venni, amellyel a családok életminőségének javulása elősegíthető. Az biztos, hogy kicsit sem lesz számára egyhangú a munka, hiszen az új helyzetekhez mindig új stratégia kell, és közben sok emberrel dolgozik folyamatosan. Amire egy jó segítőnek nagy szüksége lesz, az a kitartás, empátia, jó kommunikációs készség és a szorgalom, amellyel a feladataiban érintett szakterületekről folyamatosan információt gyűjt. Amit Piskóti Judit biztatásként üzen a pályára készülőknek: „Mindig nagy szakmai élményt ad, amikor egy családnak sikerül átadni az egészségtudatos gondolkodást, vagy amikor a segítségünkkel jutnak ki egy krízishelyzetből. Ahhoz a kézhez, aki a bajból kisegítette őket, később is ragaszkodni fognak. Ez a sok hálás kézszorítás ad erőt és szakmai magabiztosságot, amikor újabb családokkal kezdünk dolgozni a kivezető út építésén.”
