Skip to main content
Keresés
Ügyfélkapu bejelentkezés
Ügyfélkapu bejelentkezés
Ingatlan, műszaki

A munkavédelmi technikus a kapocs a munkáltató és a munkavállalók között

By 2019.12.09.december 12th, 2019No Comments

Bár sokezer éves történelmi múltja van, napjainkban újra központi téma a munkavédelem területe. A munkáltatók is rájöttek, hogy megfelelő intézkedések mellett sokkal hatékonyabb a munkavégzés, és a megelőzés mindig kevesebbe kerül, mint egy katasztrófa utólagos kezelése. A munkavédelemmel foglalkozó munkatársnak pedig kulcsszerepe van abban, hogy a többiek biztonsága és egészsége érdekében fontos döntéseket, intézkedéseket érjen el.

Szabályok az ókortól máig

Már az időszámításunk előtti harmadik évezredben, Hammurapi törvényoszlopán is találkozhatunk olyan intézkedésekkel, amelyek az építkezés alapos és biztonságos kivitelezésére irányultak. Ha a hanyagul végzett munkálatok miatt a tulajdonost kár érte, vagy bárki balesetet szenvedett, minden felelősség az építőmesterre hárult, és az okozott kár mértéke szerint kellett jóvátételt fizetnie. Hasonló rendelkezéseket olvashatunk a Bibliában, Mózes 5. könyvének 22. fejezetében: „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.”

A munkavégzés biztonságának szabályozása tehát nem mai találmány. Minden korban megtaláljuk azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyeket a különböző mesterségek kapcsán az emberélet és az anyagi értékek védelmére hoztak. Napjainkban pedig, amikor a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és egészségvédelem szerepe.

Egy hajóban evezünk

„Az 1993. évi XCIII. törvény foglalja össze a munkavédelemre vonatkozó szabályokat. A szakterület alapvető keretei tehát itt találhatók. Itt olvashatjuk az arra vonatkozó irányelveket is, hogy a munkáltatónak milyen esetben kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia. A rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy például az adott cég, intézmény vagy más szervezet veszélyességi besorolása, vagy a munkavállalók létszáma alapján milyen munkavédelmi feladatokat kell elvégezni, és milyen képesítésű szakembert kell hozzá alkalmazni” – mondja Papp Károly oktató, mg. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök. „A kötelező megfelelésen túl szerencsére a munkáltatók is egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Ezáltal pedig nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak.”

A munkavállalói szempontok és a munkaadói érdekek összekapcsolódását emeli ki Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor is: „Ha valakinek van legalább egy alkalmazottja, akkor már előírás számára, hogy kockázatértékelést készítsen. Foglalkozási megbetegedések egy irodában is történhetnek, gondoljunk csak a monitor okozta látásromlásra, a nem megfelelő világítás vagy zaj okozta ártalmakra, az ülőmunkából eredő gerincbántalmakra. Ipari tevékenységet végző üzemeknél pedig hatalmas tárházát találjuk a kockázati tényezőknek. Egy súlyosabb baleset ténye már a hatóságokhoz is eljut. Tehát munkavállalói és munkáltatói érdek itt találkozik: minimalizálni kell a veszélyforrásokat. A prevenció, a megelőző intézkedések végső soron mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Vagyis egy hajóban evezünk. És itt jön a képbe az összekötő kapocs: a munkavédelmi szakember.”

Munkavédelmis kerestetik

A képzésünkre leggyakrabban a munkáltatók által beiskolázott munkatársak jönnek. Mivel a jelentkezés alapfeltétele az érettségi, és nem követelmény a műszaki előképzettség, sokféle területről érkeznek a tanulók, hogy a szakmájukban ezzel a képesítéssel lépjenek előre. „Aki affinitást érez hozzá, nagyon jó pluszokat kap a saját szakmájához” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az egészségmegőrzés izgalmas terület, és úgy tapasztalom, hogy nagyon népszerű is, szívesen foglalkoznak vele a tanulók. Szintén nagy érdeklődés övezi a környezetvédelem tényezőit is, vagy az ergonómia szempontjait. Ma már egyre többen végzik otthonról a munkájukat, de a ’home office’-ra ugyanúgy vonatkoznak szabályok, és a munkavédelmi munkatársnak ezzel is foglalkozni kell. Tény, hogy a tananyag egy része, illetve sok összefüggés megértése könnyebb lehet azok számára, akik műszaki előtanulmányokkal érkeznek a képzésre. A más szakmákból érkezőknek azt szoktam mondani, hogy aki a saját szakterületén belül lépne feljebb, és ott vállalna munkavédelmi pozíciót, annak mindenképpen érdemes ezt elvégezni. Viszont műszaki pályára nem lehet egyből váltani, hiszen ahhoz szakirányú végzettség is szükséges.”

Papp Károly hasonlóan látja a műszaki affinitás szerepét: „Ezt a világot kétségkívül az érti meg gyorsabban, aki már tanult műszaki tárgyakat. A veszélyes technológiákból, a villamosságból, a gépek működéséből adódó kockázatok felmérése nyilván egyszerűbb feladat ilyen irányú ismeretek birtokában. Azt tapasztalom ugyanakkor, hogy a vizsgákra nagyon alaposan felkészülnek azok is, akik nem szereztek korábban műszaki ismereteket. Nekik már a képzés során azt javaslom, hogy olvassanak hozzá, szerezzenek minél több információt és vegyenek részt

Új munkakör – első lépések

„Két nagy területünk van: a munkabiztonság és a munkaegészségügy” – emeli ki Papp Károly. „A munkaegészséghez tartoznak a foglalkozás-egészségügyi tennivalók. Amikor azt kérdezik tőlem a tanulóim, hogyan kezdjenek bele az új feladatkörükbe, azt szoktam tanácsolni nekik, hogy nézzék meg, mivel is foglalkozik a vállalkozás, vagy intézmény, ahol dolgoznak. Milyen tevékenységeket végeznek. Keressék meg hozzá, hogy milyen rendeletek vonatkoznak rájuk. Aztán szépen sorban menjenek végig az egész cégen: kérdezzék meg, készültek-e szabályzatok, használnak-e védőeszközöket, történtek-e munkavédelmi oktatások, járnak-e üzemorvosi vizsgálatokra, megfelelnek-e az épületek és a berendezések az alapvető tűzvédelmi, munkavédelmi előírásoknak? Ha ezeket az információkat összegyűjtik, az már egy jó kiindulási alap. A másik fontos tényező a biztos kezdéshez: a kapcsolódás képessége. A megfelelő kommunikáció a tulajdonossal, területvezetőkkel és a munkavállalókkal. A jó munkavédelmi szakember ugyanis kapocsként tud működni, hiszen összeköti a munkáltatói és a munkavállalói érdekeket. Jó kapcsolódással nagy eredményeket tud elérni a dolgozók számára. Ha eléri, hogy optimális védőeszközöket szerezzenek be, ergonómiailag megfelelő bútorokat használjanak, azzal máris nagyot nő a munkavállalók szemében. Ugyanakkor a munkáltató érdekeit is szem előtt tartja, hiszen az elégedett és egészséges munkatársakkal, minőségi eszközökkel emelkedni fog a termelékenység.”

„Kell hozzá egy határozott habitus, hogy például egy költségérzékeny munkáltatónál a szakember keresztülvigye az új eszközök beszerzésének tervét” – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix. „Aki szeret emberekkel foglalkozni és odafigyelni másokra, hatalmas lépéseket tud tenni az érdekükben. A legtöbb munkáltató elfogadja a logikus érvelést, hogy miért van szükség biztonságosabb berendezésekre, az egészségvédelmet szolgáló eszközökre és hogy végső soron minden ilyen beruházással a cég jövőjébe fektet.”

Az így elért eredményekkel pedig mindkét oldalról megbecsülést vívhat ki magának a munkavédelmi szakember. Arról nem is beszélve, hogy mindezzel máris elindít egy szemléletformálást az adott munkahelyen, amelynek ő lesz a mindenki által elismert motorja.

Tovább a képzésre

Papp Károly

oktató, mg. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök

Rozgonyi Beatrix

oktató, munkavédelmi koordinátor