Szakterületeim: gyógypedagógia, szociálpedagógia, gyermek- és ifjúságvédelem, kriminálpedagógia, szociálpolitika.

Pályafutásomat általános ápolói, asszisztensi, gyermek ápolói-gondozói végzettség birtokában ápolónőként kezdtem a Vakok Állami Intézetében, majd a Mozgássérültek Állami Szociális Intézetében folytattam ápolónőként, és az első diplomám megszerzése után tanárként. Ezt követően több évtizeden keresztül tanítottam egészségügyi szakközépiskolában és felnőttoktatásban ápoló képzésben, valamint szociális gondozó és ápoló képzésben. Mellette tevékenykedtem ifjúságvédelmi felelősként, pszichológia-tanár szakos hallgatók vezető tanáraként, valamint érettségi elnökként közép és emelt szinten is.

Végzettségeim:

• gyógypedagógus, pszichopedagógia és oligofrénpedagógia szakon a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán;
• szociálpedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi, tanácsadó tanári és kriminálpedagógiai specializációval az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán;
• szociálpolitikus a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán;
• szakvizsgázott pedagógus az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen közoktatási szakértő és külső gyakorlatvezető specializációval.

A Pannon Kincstárban 2016-tól tevékenykedem.

Úgy vélem, tanulóink számára nagyon fontos a folyamatos tanulás, új ismeretek szerzése, a technikai fejlődés és ahhoz kapcsolódó új módszerek megismerése, munkájuk során annak alkalmazása, hogy sikeresek, eredményesek, és elégedettek lehessenek munkájukban és az életükben is.

Szakterületeim: ápolástan és gondozástan, klinikumi és szakápolástani ismeretek, pedagógia és betegedukáció, egészségügyi jog és etika, egészségnevelés-egészségfejlesztés, kommunikáció, elsősegélynyújtás.

Pályám kezdetén közvetlen betegágymelletti intenzív terápiás ápolóként dolgoztam néhány évig, és azt követően – több évtizede – oktatóként, vizsgáztatóként, közigazgatási szakemberként tevékenykedem az egészségügyi alapképzés, szakképzés különböző területein, a középfokú képzési szinttől, a felsőoktatási-egészségtudományi szintig, az ágazati irányításban pedig az egészségügyi minisztériumban, továbbá annak háttérintézményeiben.

Mindezek tették lehetővé számomra azt, hogy egy-egy témát, problémakört több aspektusból is megközelíthessek.

A Pannon Kincstárban a kezdetektől dolgozom, oktatói, oktatásszervezői, szakértői, mentortanári feladatkörökben.

Álláspontom szerint minden életkori szakaszra, de a felnőttkori képzésre is igaz, hogy az oktatás nevelés is egyben. Mindezt specifikussá éppen az teszi, hogy az egészségügyi szakemberek képzésére vállalkozva, a nevelésre, a bánásmódra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatónál a képzésben résztvevő először találkozik a különböző életkorú és státuszú beteggel, kisgyermekkel, idős egyénnel, és a tudatos kommunikáció, metakommunikáció, az odafigyelés, odafordulás, a segítőkészség rendkívüli hangsúlyt kell, hogy kapjon minden egyes tanítási alkalommal. Elsősorban ezzel segíthetünk abban, hogy a páciensek kiszolgáltatottsága csökkenjen.

Részemről ez a legfontosabb üzenet a tanítványok felé.