Meglepetéssel készültünk az őszi félévre. Oktatóinkkal, Földes Petrával és Peer Krisztinával, a téma szakértőivel filmet forgattunk, hogy egy mini-kurzus formájában segítsük a felkészüléseteket és a sikeres vizsgát. A forgatás nagy lelkesedéssel és izgalommal zajlott, remélve, hogy hasznos segítség lesz minden tanulónknak. Videónkat most bónuszként adjuk Nektek a választott képzésetek mellé.
Vizsgadrukk tapasztalatok diákként és tanárként
Ne lepődjetek meg, ha már ismerős szakemberekkel találkoztok a beszélgetésben, hiszen mindketten régóta a Pannon Kincstár oktatói csapatát erősítik. Földes Petra, az Új Pedagógiai Szemle szerkesztője, szakterületei a pedagógia, a pályaszocializáció, illetve a kiégés felismerése, kezelése, megelőzése. Peer Krisztina pedig klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus. Oktatóinknak nem ez az első szakmai együttműködése. 2008-ban jelent meg közös könyvük, Alkotva tanulunk címmel.
„A képzések során nagyon sokszor tapasztaltam, hogy amint haladunk előre az időben, valami stressz lesz úrrá a csoport tagjain” – mesél az ötlet születéséről Földes Petra. „Sokat gondolkodtunk azon, hogyan lehetne segíteni a hallgatóinkat. Azt gondoltunk, készítünk egy videót, amelyben összegyűjtjük a vizsgadrukkal kapcsolatos ismereteket.”
Innen indul a beszélgetés, amelyben Peer Krisztina nemcsak azokról a megéléseiről beszél, amikor a praxisába érkeznek különböző szorongásokkal, köztük a vizsgahelyzetektől való félelmekkel. Hanem azt is megosztja, hogy korábban őt sem kerülte el a vizsgadrukk, pedig még saját stratégiát is kidolgozott a jó eredmény bevonzásához.
Fontos rögtön az elején kimondani: a vizsgahelyzetet és az ezzel járó stresszt nem tudjuk megúszni. Amit tehetünk, hogy ezt a szorongást megtanuljuk kezelni és csökkenteni. A filmünk ehhez ad hasznos tippeket.
Ha kitör a pánik: mi történik velem?!?
Jó, ha tisztában vagyunk azzal, mi történik ilyenkor a testünkben. Milyen tüneteket tapasztalhatunk? Például szaporábban vesszük a levegőt, ver a szívünk, nő a vérnyomásunk. Van, aki izzad, kiszárad a szája, a szervezetünk felpörög és olyan intenzíven kezd el dolgozni, hogy ez aztán gyorsan átcsap kimerültség érzésbe. Ilyenkor tör ránk a pánik: mi történik velem?!?
Krisztina és Petra megnyugtatnak minket, hogy a fiziológiás reakciók teljesen természetesek, de mi magunk is tehetünk azért, hogy ezt a folyamatot helyrebillentsük.
Nem véletlenül vannak olyan ételek, amelyeket nehéz helyzetben megkívánunk, például diót, különféle magokat. Érdemes ilyenkor figyelni a saját jelzéseinkre, hiszen nem véletlenül jelentkeznek ezek a belső igények. Az ételekben található anyagok szabályozni tudják a vérnyomást, vércukrot, jól hatnak az idegrendszerre.
Miről hallhattok még a beszélgetésnek ebben a részében?
- Például az intuitív étkezésről és arról, hogyan szolgálja a testünk működésének a tudatosítását.
- A kardio mozgás és a relaxációs techikák hatásáról a stresszhelyzet feloldására.
- Arról, hogyan miért fontos a napirend betartása a vizsgára való készülés napjaiban. Hiszen ilyenkor gyakran felborítjuk a cirkadián ritmusunkat, ami nagyon megterhelő tud lenni a szervezetünknek.
A stressz a testünkben egy olyan állapot, ami feszültséggel, szorongással jár. Az életünk egyes területein megélt konfliktusok pedig össze is adódhatnak, még intenzívebb stresszt okozva. Ez az egyre emelkedő szorongás váltja ki a fizikai tüneteinket: akár viselkedés változásokat, sírást, érzelmi hullámokat, ingerültséget. Ha ezekre tudatosan figyelünk és beazonosítjuk, hogy mindezeket az adott helyzet váltotta ki belőlünk, könnyebb lesz a feloldás felé fordulni.
Sokat tehetünk magunkért, ha ügyelünk arra, hogy ne emeljünk be még több stresszforrást a napjainkba a vizsgahelyzet mellé. A rendszeresség és tervezettség segít megelőzni a vizsga előtti „szétcsúszást”.
Hogyan férhet bele a felnőttkori tanulás a munka mellett amúgy is szoros napirendbe?
Stresszfokozók lehetnek a szerepkonfliktusok, amikor például a családban ellátott feladatok és a munkavállalói kötelezettségek mellé még a tanulás is bejön. A többirányú megfelelés együtt olyan feszültséget okozhat, ami nemcsak minket nyomaszt, hanem a környezetünkön is lecsapódhat.
- Mit tehetek akkor, ha egy családi rendezvény esedékes a vizsga előtt?
- Hol vannak az én határaim?
- Mit mondjak, hogyan képviseljem az igényeimet a család felé?
- Milyen lépésekben tudom megfogalmazni azokat az üzeneteket, amelyeket a munkahelyen, családban képviselni tudok?
- És ha már kimondtam, hogyan kezeljem a válaszreakciókat?
Krisztina és Petra sok hasznos tanáccsal járják körül a NEM-et mondás és a segítségkérés gyakorlását, illetve azt a tapasztalatgyűjtést, amellyel a környezetünk reakcióiból építkezhetünk.
A saját magunkkal kapcsolatos tudás
A vizsgán való magabiztosságról beszélgetve felmerül a kérdés: mennyire ismerjük magunkat? Milyen énképünk, önismeretünk van? Elég ahhoz, hogy képviseljük magunkat egy adott helyzetben?
A családi minták, helyzetkezelések ott vannak korai tapasztalatként mindannyiunkban. A teljesítményünk maximalizálásra törekvésben mindig visszaköszön, hogy milyen impulzusokat kaptunk gyerekkorunkban. Mire kaptunk dicséretet? Kaptunk-e egyáltalán? Milyen reakciók érkeztek a teljesítményünkre, sikereinkre? Esetleg csak negatív mondatokat kaptunk? – Mindez befolyásolja azt is, amit saját magunkról, a saját értékünkről gondolunk.
Egy konkrét vizsgahelyzet előtt
A megfelelő felkészültségért és magabiztosságért sok praktikus lépést tehetünk, mielőtt elindulunk otthonról a vizsga napján – ezeket is összefoglalják oktatóink a beszélgetésben.
Először is, nem kerülhetjük ki, hogy képben legyünk magunkkal, a saját működésünkkel. Mit tudunk tenni ezután magunkért, hogy az önismeretet az előnyünkre fordítsuk?
- Legyen meg a számunkra optimális pihenés.
- Figyeljünk az étkezésünkre.
- A véghajrára ne hagyjunk nagy mennyiségű anyagot, hiszen a közeledő vizsga emeli a stressz-szintet, ez pedig csökkenti a teljesítményt.
- Iktassunk be mozgást a szükséges mennyiségben.
- Kapjunk támogatást a környezetünktől. Fontos, hogy ér segítséget kérni!
- Vizsga után pedig tudjunk ünnepelni! Éljük meg a sikert és ne ugorjunk vissza egyből a mókuskerékbe.
A vizsga pillanatában
Földes Petra az oktatói, vizsgáztatói élményeiből merítve mesél arról, hogyan befolyásolják az előzetes elképzeléseink a vizsgahelyzetet. Ha eleve azt gondolom, hogy a vizsgáztató kegyetlen lesz és kiszúr velem, akkor még egy barátságos, segítőkész vizsgáztatónál is előfordulhat, hogy leblokkolunk.
Ne legyünk a saját magunk ellensége! Ha pánikba esünk, még a vizsgahelyzetben is ér segítséget kérni.
A vizsga napjával foglalkozó részben még többet hallhattok mindezekről:
- Melyik helyzettől tartunk jobban: a szóbelitől vagy az írásbelitől?
- Hogyan tudunk felkészülni arra a részre?
- Hogyan előzhetjük meg a leblokkolást?
- Mivel tudjuk aznap támogatni saját magunkat?
Körbejárjuk az étkezés, a ruha, a cipő, az íróeszköz, a saját komfortérzetünk szerepét. Hallhatunk az apróságokról, amelyek nagy biztonságot tudnak adni, mint például a közlekedési útvonal előzetes megtervezése, az utazás és a parkolás ütemezése.
Hogyan tudjuk a nehézségek, váratlan helyzetek zömét előre kiiktatni?
Például úgy, ha a vizsgára szánt előkészületek nem aznap kezdődnek. Nagyon fontos az előzetes szervezés, a munkahely, a családi teendők, a gyerekfelügyelet egyeztetése. Ha azt érezzük, hogy nálunk van a kontroll, akkor könnyebben urai leszünk azoknak a dolgoknak is, amelyek aznap nem csak rajtunk múlnak.
Kész receptet nem írhatunk, de hasznos szempontokat tudunk adni – ezeket gyűjtöttük össze a Vizsgadrukk csökkentő kurzus anyagában. Végsősoron minden vizsgával rutinosabbá váltok, hiszen ezek a helyzetek a fejlődést is magukban hordozzák.
A Pannon Kincstár részéről pedig minden támogatást igyekszünk megadni a sikeres vizsgátokhoz.