A műtéti – aneszteziológiai asszisztens a tanulással megszerzett tudásával és az évek során egyre gyarapodó tapasztalatával segít abban, hogy egy komplikált műtét nehéz szituációjában magabiztosan tudja támogatni a team munkáját. A kulcsszó: a csapatjáték. Hiszen az emberéletek megmentése közös küldetés, amelyben a perioperatív asszisztens feladatköre fontos része az egésznek.
Operatív háttér
A perioperatív asszisztens munkájának lényegi részét a műtői környezetben végzett műtéti és egyéb invazív beavatkozásokhoz – azaz a beteg testébe vágással, szúrással történő behatolással járó orvosi eljárásokhoz – nyújtott segítség adja. A kompetencia szintjének megfelelő asszisztensi feladatokat lát el az operációt megelőzően, a műtét közben, és az elvégzett beavatkozás után. Együttműködik az operációt végző szakemberekkel, a műtői személyzettel, az aneszteziológussal, és a műtői beavatkozások technikai személyzetével.
Támogató munkájával bekapcsolódik a páciens állapotfelmérésébe, a kezelési terv elkészítésébe, a beavatkozás alatti megfigyelésbe és az értékelésbe. Jelzi, ha a megfigyelés során a páciens állapotának romlását érzékeli, és segítséget kér. Az egynapos sebészeti beavatkozásra kerülő betegek menedzselésének is szerves résztvevője. Szorosan együttműködik, támogatja a betegeket és a hozzátartozóikat.
Fejlődési irányok és lehetőségek
Az állami egészségügyi intézményekben és a magánszektorban is nagy szükség van a műtéteket segítő szakemberekre. A pályakezdőket is szívesen fogadják műtős segédasszisztensként, aneszteziológus segédasszisztensként. Ezekben a pozíciókban a képzés mellett elvárt az érettségi megléte is. A sterilizáló részlegen vannak olyan feladatkörök is, amelyek ellátásához a képzés elvégzése mellé nem alapfeltétel az érettségi.
„Egy év alatt kapnak a tanulók egy olyan alapot, amin tovább tudnak menni” – emeli ki a lehetőségeket Székely Ildikó oktató, ápoló. „Már ezen a ponton is vannak olyan feladatok, amelyeket önállóan is elláthatnak, mint például a szubkután injekciózás és a betegek tájékoztatása, illetve segédkezhetnek az ápolóknak. De érdemes továbbmenni a pályán a perioperatív ápolói, műtősnői, aneszteziológiai végzettségek felé. Mindegyik hiányszakma és a saját oklevél megszerzésével jóval szélesebb a lehetőségek skálája.”
„Több területre is várjuk a fiatalokat ezzel a végzettséggel. Sokan vannak, akik az elmúlt években kezdtek kórházunkban dolgozni.” – teszi hozzá saját vonatkozásait Molnárné Janecskó Elza oktató, Uzsoki Utcai Kórház, Központi Röntgen Osztályának diagnosztikai képalkotásban szakosodott vezető asszisztense. „A perioperatív asszisztensekből műtéti szakasszisztens és aneszteziológus szakasszisztens is válhat. Ehhez kell egy év műtői gyakorlat – már perioperatív asszisztensként – majd újabb egy év után megszerezhető a műtős szakasszisztensi vagy aneszteziológiai szakasszisztensi oklevél is. Pályakezdő aneszteziológus szakasszisztenseket a magán egészségügyi intézmények is szívesen foglalkoztatnak. Műtős szakasszisztensi területen inkább a több éves tapasztalattal rendelkező, akár friss nyugdíjas kollégákat részesítik előnyben a magán szférában.”
Topon lenni a szakmában
Amikor egy munkaadó a perioperatív asszisztens végzettségű jelentkezők között mérlegel, nagyon sokat nyom a latban az addig megszerzett tudás és a hozzáállás. „A képzés alapja az elmélet, hiszen erre épül a további ismeretanyag is. Ma már elméleti tudás – bizonyítvány, szakképzettséget igazoló okmány – nélkül nem nagyon lehet elhelyezkedni, vagy csak alacsonyabb besorolásban. A mindennapi munka ellátásához alapvető szakmai kompetenciák: a műszerismeret, gépismeret, eszközismeret, anyagismeret, a műtéti technikák, a latin szaknyelvi kifejezések ismerete, a szakmai etika” – emeli ki Molnárné Janecskó Elza. „Viszont sok intézmény azért foglalkoztat szívesen pályakezdőket is, mert őket úgymond a ’saját ízlésük szerint’ tudják megtanítani a szakma rejtelmeire. Itt pedig a személyes kompetenciák rengeteget számítanak. Emberekkel dolgozunk, betegekért vállalunk felelősséget. Ezekben a munkakörökben elengedhetetlen a megbízhatóság, az empátiás készség, az alkalmazkodás, az önfegyelem, az érzelmi stabilitás és kiegyensúlyozottság.”
Ezt erősíti meg Székely Ildikó is: „A segítőkész hozzáállás alapvető az egészségügyi szakmákban. Emellett fizikailag is bírni kell, hiszen úgymond lábon visszük a feladatok zömét, és ugyanez elmondható a lelki tényezőkre is. Nagyfokú tűrőképesség kell, nem csupán a feladatok ellátásához, hanem a nehéz helyzetekhez, emberi sorsokhoz is, amelyekkel nap mint nap találkozunk.”
A munka nagyrésze az a csapatjáték, amelyben a perioperatív asszisztens betölti a műtétet végző team-beli szerepét. Mint minden csapatmunka, az operáció is akkor működik, ha a szakmai feladataikon túl valamennyi résztvevő képes az együttműködésre és a folyamatos kommunikációra.
„Kérdezni is tudni kell” – egészíti ki az előbbieket Molnárné Janecskó Elza. „A félinformáció nem elég, nagyon sok múlhat rajta a munkánk során, nem kockáztathatjuk mások életét, ezért mindig érdemes feltenni azt a plusz kérdést. Inkább többször, mint egyszer sem. Az összetett feladatok megoldása során pedig jól jön a logikus gondolkodás, a rendszerező képesség, a hibakeresés és problémamegoldás képessége, és persze a kreativitás a jó ötletekhez.”
Kép forrása: 123rf.com
Fent és lent, de belül egyensúlyban
A változó munkarend, az ügyelet, az intenzív és folyamatos munkavégzéssel járó stressz jelenthet kihívást és ez valóban nem való mindenkinek. „Aki kórházi munkát vállal, azzal is tisztában kell lennie, hogy az emberek nem csak meggyógyulnak, hanem sajnos meg is halnak itt. Érzelmileg nagyon megterhelő tud lenni, hiszen előfordulhat olyan eset is, amikor a beteg a kezeid közt hal meg, mégis meg kell tanulnunk feldolgozni ezeket az eseteket, és megőrizni a belső egyensúlyunkat” – mondja Molnárné Janecskó Elza.
Hogy mi segít a belső egyensúly helyrebillentésében, mi lendít át a nehéz helyzeteken? Székely Ildikó szerint: „Ami erőt ad, az a betegek hálája. Ahogy megfogják a kezünket és megköszönik, amit tettünk.”
Ezzel egybecsengenek Molnárné Janecskó Elza gondolatai: „Az, hogy egy segítő team fontos tagjaként részt veszünk emberek megmentésében, gyógyításában, leírhatatlan érzés. Rengeteg erőt és motivációt ad. Nincs szebb mosoly, egy meggyógyított, hálás beteg mosolyánál. Ez minden egészségügyi dolgozó szeme előtt kell, hogy lebegjen nap mint nap, és erőt kell, hogy adjon a következő feladatok megoldásához.”
Molnárné Janecskó Elza
oktató, Uzsoki Utcai Kórház, Központi Röntgen Osztályának diagnosztikai képalkotásban szakosodott vezető asszisztense
