Pálya-újratervezők és a már meglévő ismereteiket bővíteni kívánók egyaránt érkeznek a pénzügyi-számviteli képzésre, ahol a kilenc hónap alatt koncentráltan találkoznak a szakma sajátosságaival, kihívásaival és lehetőségeivel. Ideális bevezetést kínál azok számára, akik más területről váltanak és kipróbálnák magukat ebben az új közegben. Akik pedig már a pályán dolgoznak, sokszor itt találják meg a számukra fontos összefüggéseket és a munkájuk új távlatait.
Hiányszakma rengeteg lehetőséggel
A számvitel céljai ma is ugyanazok, mint a régi időkben: nyomon követni a tulajdonos befektetett pénzének mozgását, rögzíteni a befektetett vagyon változását és nyereségtermelő képességét. A jó szakemberek az évszázadok során mindig is keresett munkaerőnek számítottak, hiszen a gazdaság számos területén szükség volt rájuk. Aszakirányú képzések ma is népszerűek, hiszen apénzügyi-számviteli ismeretek nemcsak az adott szakterületen végzett munkához használhatók. Nagy előnyt jelentenek például saját vállalkozás indításánál, de ugyanígy sokat segítenek a mindennapi életünk döntéseinél is.
A pénzügyi-számviteli ismeretek nemcsak a munkában, az életünkben is rengeteget segítenek című írásunkban oktatóink elmondták, hogy bár ez a fajta tudás széles körben keresett, mégis hiányszakmáról beszélünk. A jó szakemberekre napjaikban is hatalmas szükség lenne, és rengeteg lehetőség várja azokat, akik affinitást éreznek a pénzügy és számvitel területéhez.
Kipróbáljuk magunkat a szakmában
„Azt gondolom, egy pálya-újratervező számára – akár a kisgyereke születését követően új munkakört kereső anyukáról beszélünk, akár egy élethelyzet-változás után más szakmát kereső újrakezdőről -, ez a képzés nagyon jó bevezetőt tud adni a szakmához” – mondja Garabuczi József oktató, közgazdász, adószakértő. „Időben, költségben mindenképpen hatékony lehetőség arra, hogy a jelentkező meggyőződjön róla, ez valóban az ő világa. Ebben a kilenc hónapban koncentráltan találkozik a szükséges alapismeretekkel, a szakma sajátosságaival, elvárásokkal és lehetőségekkel. Egyrészt szerez egy végzettséget, amellyel már el tud helyezkedni a szakmában. Másrészt konkrét képet és megfelelő alapot kap, hogy eldöntse, szeretne-e továbbmenni a pályán, például a mérlegképes könyvelő képzés irányában.”
Gyakori az is, hogy a jelentkező már a szakmában dolgozik és szeretné bővíteni az eddig megszerzett ismereteit. „Sokszor tapasztalom a tanulóimnál, ha például valaki adatrögzítőként segít egy könyvelőirodában, hogy a képzés során egyszer csak azt mondja nekem, most ismerte fel a betanított munkában végzett feladatainak a gyakorlati jelentőségét” – meséli Kovácsné Bukucs Erzsébet oktató, közgazdász. „Az összefüggések megértésével hirtelen más megvilágításba kerül a napi munka, helyükre kerülnek az információk és új távlatok nyílnak. Szeretnének még többet látni, még többet tudni, és ilyenkor van az, hogy a mérlegképes képzésen újra találkozom velük.”
Ha megvan a gyakorlás sikerélménye, akkor megyünk tovább
Az első órák újdonságain, a szakterület jellegzetességein mindenkinek túl kell jutni ahhoz, hogy a szakmai szemléletmód kialakuljon. „Az első húsz órát mondanám a vízválasztónak. Ennyi kell ahhoz, hogy az agyunk ráálljon erre a gondolkodásra. Ezt rögtön elmondom biztatásként a tanulóimnak, amikor az első órákon meglepődnek a szakmai sajátosságokon, a nyelvezeten, a sokfajta információn” – mondja Bukucs Erzsébet. „Minden szakmának megvan a saját világa, ettől nem kell megijedni. Időbe telik, amíg belejövünk, ez természetes. A másik, amit a képzésen már indításként kihangsúlyozok nekik, hogy a közös óráink mellé legalább ugyanannyi otthoni gyakorlásra is szükség lesz. Ehhez adok házi feladatokat, amelyeket a következő órán átbeszélünk és ha kérdés, vagy probléma adódik, mindig tudunk foglalkozni vele. Ha egy anyagrész, vagy típusfeladat nehezebb dió a csoport számára, akkor lassítunk és megnézzük, mi okozza az elakadást. Amikor pedig úgy érzem, hogy csökken az energiaszint, olyan feladatokat veszek elő, amivel korábban szívesen dolgoztak, ami jól megy. Ilyenkor a sikerélmény hatására újra felpörög a csapat és ha visszatért a lelkesedés, újra jól tudunk haladni.”
A gyakorlás fontosságát emeli ki Garabuczi József is: „A számvitel lényege, hogy bizonyos sémák beépüljenek és rutinszerűen, magabiztosan végezhetővé váljanak. Ezért rengeteg vizsgasort oldunk meg együtt. Olyan feladatokkal, amelyek más számokkal gyakran előjöhetnek. Időnként megállunk, megnézzük, hol vannak még hiányosságok és ezekhez keresünk típuspéldákat. Azt próbálom átadni a tanulóknak, hogy a mi munkánk a kitartásról is szól. A munkájuk során a könyvelésben havonta visszatérő feladatokkal találkoznak majd. Ezeket alapozzuk meg a rengeteg gyakorlással. Azt szeretném, hogy később se érje őket meglepetés, sokszor mesélek nekik a szakmában adódó tipikus helyzetekről, előforduló kihívásokról. Alapos felkészülés kell, hogy beépüljön a tudás. Más szakmákban is ugyanígy működik, ahogy nálunk: a gyakorlat teszi a mestert. Úgy tapasztalom, ha valaki tudja, hogy mit szeretne elérni az életben, és ezzel a tudatossággal jelentkezik a pályára, ott nem is szokott gond lenni a motivációval.”
Nagyon jó sikertörténeteink vannak
Az első órák kihívásai és a gyakorlás módszertanának elsajátítása után már gördülékennyé válik a felkészülés. „Ha megvannak a keretek és helyükre kerültek az új információk, már azt látom, hogy gyorsan belejönnek a tanulók és felpörög a tanulás. Sokan visszajelzik, hogy a munkahelyükön is érzik az új tudás hatását, jobban tudnak haladni a feladataikkal, több dolog fér bele egy napba. Egymást is lelkesítik a csoportban. Gyakori, hogy kisebb csapatok alakulnak, akik azután együtt mennek további képzésekre” – meséli Bukucs Erzsébet.
Sokszor éppen az ad erőt, hogy akik valamiben előrébb tartanak, egymást segítik és átadják a motivációt. Garabuczi József is ezt tapasztalja a képzéseken: „Egymást is támogatják és nekem is mindig jó kapcsolatom alakul ki a csoportokkal. Aktív adószakértőként mindig tudok nekik hozni valódi esetpéldákat az életből, és elfogadják tőlem, amikor azt mondom, hogy szükség van gyakorlásra, erőbedobásra. Idővel azt is mindig belátják, hogy a matek is hasznos eszköz, hiszen rengeteget segít a logikus gondolkodásban, a statisztikai-pénzügyi összefüggések megértésében. Ez a szakma pedig akárhogy nézzük, a számolásról szól. Persze sok ösztönző történetet is mesélek biztatásként, hiszen azok körében, akik ezt a képzést elvégezték, és szívvel-lélekkel végzik a szakmájukat, nagyon jó sikersztorik születtek már. Mi oktatók pedig mindig örömmel segítjük őket később, már a pályán is.”
Garabuczi József
oktató, közgazdász, adószakértő
GE GOC Hungary
Kovácsné Bukucs Erzsébet
oktató, közgazdász
Óbudai Egyetem / Keleti Károly Gazdasági Kar