A közös képviselő a biztos pont a lakóközösség számára

Társasházkezelő képzés a Pannon Kincstár iskolában hozzáférhető online anyaggal. Alaptudás biztosítása az induláshoz. A Lakásmenedzsment jövője.

Előző posztunkban körbejártuk, hogy a társasházkezelő képzés elvégzésével milyen lehetőségek nyílnak számunkra a piacon és milyen kompetenciákra lesz a legnagyobb szüksége egy jó szakembernek. Nézzük meg, milyen segítséget kapnak ehhez a tanulók a képzés során és hogyan készülnek fel a rájuk váró feladatokra?

A Pannon Kincstár és NETHÁZ Ügyviteli és információs rendszer Edukációs Programjának oktatói, Szendrődi Réka Anna és Horváth Tamás a gyakorlatban is aktív szakemberek, így valóban a mindennapokból hozott példákat és megoldásokat tudnak mutatni a társasházkezelést tanulók számára. A NETHÁZ által fejlesztett társasházi ügyviteli program már több mint 25 éve áll megbízhatóan a társasházkezelők, lakásszövetkezetek és a lakók szolgálatában. Közel 300 közös képviselő, ingatlankezelő cég, lakásszövetkezet, illetve önkormányzati vagyonkezelő használja jelenleg is, internetes tulajdonosi lekérdező rendszere 220 000 háztartásból elérhető. A fejlesztés a felhasználók valós igényei és javaslatai alapján történik, ezért a hasznos funkciói is folyamatosan bővülnek.

Ki kell alakítani a saját kereteket

„A társasházkezelés komplex feladatkör, számtalan összetevője van, ráadásul az élet mindig képes újabbakat hozni” – mondja Szendrődi Réka Anna, a NETHÁZ értékesítési és kommunikációs igazgatója. „Sokféle feladatkörben kell helytállni, emellett figyelni a határidők betartására és a költséghatékonyság szempontjaira. A közös képviselőt sokan hajlamosak annyira „közösnek” érezni, hogy az esti órákban, vagy vasárnap délben keresik meg a kérdésekkel, problémákkal. Pedig neki is van magánélete, családja és értékes pihenőideje. Az egyik legfontosabb, amit a képzésen igyekszünk tudatosítani a tanulókban, hogy ragaszkodjanak a keretek megtartásához. Amivel mi a NETHÁZNÁL konkrét segítséget is tudunk nekik nyújtani ebben, az a saját fejlesztésű online tulajdonosi lekérdező rendszerünk. Ha a társasház minden fontos dokumentumát és a tulajdonosi egyenlegeket interneten keresztül elérhetővé tesszük a lakók számára, a könyvelési tételeket pedig a számvizsgálók részére, az máris jelentős időmegtakarítás a közös képviselőnek. Egyedi hozzáféréssel mindenki saját maga utánanézhet annak az információnak, amit egyébként telefonon, emailben vagy személyes látogatással kérdezett volna meg.”

Azonnal használható segítség az induláshoz

„A legtöbb muníció, mint minden más szakmában, itt is az évek alatt megszerzett gyakorlatból adódik össze” – hangsúlyozza Horváth Tamás, a NETHÁZ fejlesztési igazgatója. „Mi viszont szeretnénk olyan segítséget adni a tanulóink kezébe, amellyel máris több területet tudnak párhuzamosan kezelni. A társasház kezelésének mindennapos feladatai között sok az időigényes adminisztrációt, precíz nyilvántartást igénylő tétel. Gondoljunk csak a rengeteg számlára, kifizetésekre, jegyzőkönyvekre, engedélyekre, pályázatokra, a szervezeti és működési szabályzatra vagy a ház fenntartásához szükséges egyéb hivatalos iratokra! Ahhoz, hogy minden naprakészen lehívható legyen és a közös képviselő olyan munkát tudjon felmutatni, amellyel elégedettek a lakók, ezt az állandó magas színvonalat kell nyújtani. A NETHÁZ online információs rendszerében végzett nyilvántartás egyszerű és gyors, a tételek jogosultság szerint hozzáférhetők, ráadásul a környezetvédelem szempontjaira is odafigyelünk, hiszen így a munka jóval kevesebb papírral jár. Rengeteget segítenek az olyan felületek is, ahol közérdekű információkat tehetünk közzé, vagy ahol hibabejelentésre van lehetőség. A képzésen a szakterület feladatköreivel együtt azt is részletesen végigvesszük, hogy a nyilvántartási rendszer milyen megoldásokat biztosít és ezeket hogyan tudják kezelni a gyakorlatban.”

Akit a kihívások motiválnak


Az élet mindig tartogat kihívásokat, ezt mindannyian pontosan tudjuk. A társasházkezelő viszont a közös kihívások teljesítésében is részt vállal. Egy közösség élére állni olyan ember tud, akire motiválóan hatnak a minél nagyobb volumenű feladatok, a lehetőségek felkutatása, a legjobb megoldás kiválasztása és megvalósítása, valamint az, hogy az emberekkel is megtalálja a közös hangot. „Mindig elmondom a tanulóknak, hogy számítsanak rá, minden ház és minden helyzet más” – mondja Szendrődi Réka Anna. „Attól függően, hogy inkább fiatalok vagy idősebbek lakják; új építésű vagy régebbi az épület; vannak pályázati lehetőségek vagy ritkábban adódnak; illetve mennyire partner az önkormányzat és maguk a lakók. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a munkakör ilyen változatos. A közös képviselő a stabil pont, aki egyfajta iránymutató szerepet tölt be a közösség számára. Ezért is fontos, hogyan prezentálja önmagát, hogyan tudja átadni a fontos információkat, hogyan képviseli a ház érdekeit. Emellett gyakran tölt be mediátori szerepet a lakók között, ha vitás ügy adódik. Ezekre a kihívásokra is felkészülünk a képzés során.”

A társasházak közös életének jellegzetes pontja a lakógyűlés vagy közgyűlés. A társasházkezeléssel megbízott szakember számára kicsit olyan, mint egy színpadi előadás, ahol sok néző előtt kell beszámolni az elvégzett tevékenységről. „Amellett, hogy a mondandóját közérthető módon átadja, a közös döntésre kerülő témákban is képviselnie kell egy álláspontot – hiszen ezt várják tőle. A megbeszéléseket pedig fókuszban kell tartani, hogy a hozzászólók ne térjenek el a tárgytól és ne legyenek éjszakába húzódó szócséplések” – mondja Horváth Tamás. „Ehhez is hasznos segítség lesz, hogy a napirendi pontokhoz tartozó adatok, eredmények nagyrésze elérhető az információs rendszerünkben, így nem kell közösen végigmenni minden egyes tételen.”

Érdemes egy alaptudást építeni a szakterületekből

A képzésen résztvevők között sok a pályaújrakezdő, köztük olyanok, akik azért jelentkeztek, mert a társasház közössége kiválasztotta őket a feladatra. „A tanulóink sokféle élethelyzettel a hátuk mögött döntöttek úgy, hogy belevágnak a képzésbe” – meséli saját tapasztalatait Szendrődi Réka Anna. „A társasházkezelés ma már bőven kínál lehetőséget karrierépítésre. Amit tanácsolni szoktam nekik, hogy minden szakterületből, amellyel a munkájuk során találkoznak – pénzügy, műszaki kivitelezés, a pályázati kiírások vagy éppen projektmenedzsment – gyűjtsenek be egy alaptudást. Bármikor, bárkivel tárgyalnak, legyenek képben annyira, hogy magabiztosan képviseljék a ház közös érdekeit. Amikor nem biztosak valamiben, mindig érdemes egy szakértő véleményét kérni. Mi pedig a NETHÁZ rendszerével a képzés után is igyekszünk olyan eszközökkel segíteni őket, hogy magas színvonalon és hatékonyan tudják ellátni a feladatkörüket.”

A társasházkezelés ma már a közös ügyek profi menedzseléséről szól

A Pannon kincstár társasházkezelő képzése visszanézhető órákkal és online jegyzetekkel. Megújult szakma, kibővített lehetőségek. Épületek elrendezése, menedzselése.

A társasházkezelést azon szakmák között tartjuk számon, amelyek a legnagyobb változáson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. A XX. század sztereotípiái a társasházi megbízottat még a klasszikus házmester bácsival azonosították, mára viszont a munkakör sokkal inkább a közös ügyek menedzseléséről szól. Komoly presztízse lett és a jó szakemberekre folyamatos a kereslet a piacon.

Megújult szakma, kibővült lehetőségek

Aki a huszadik század második felében volt gyerek és egy ideig társasházban élt, még emlékezhet a lakóközösségek klasszikus házmester bácsijára. Mindig mindent tud, mindent elintéz, cserébe gyakran morgolódik és rendszeresen kiosztja a ház lakóit a zaj, a rendetlenség vagy az előírások be nem tartása miatt. A régi sztereotípiákat azóta felülírta az idő. A házmesterek helyét átvették a társasházi megbízottak, akik ma már sokkal inkább koordinátori szerepben látják el a közösség ügyeinek menedzselését. A hagyományos szerepből főként a „mindent elintéz” funkció maradt meg, de a munkakör annyit változott az elmúlt évtizedek során, hogy mára a legnagyobb megújulást felmutató szakmák közé soroljuk. 

A Pannon Kincstár a NETHÁZ Ügyviteli és információs rendszer Edukációs Programjával közösen indított képzést a társasházkezelői, közös képviselői pozícióra jelentkezők számára. A NETHÁZ Ügyviteli és információs rendszer öt oktatóval vesz részt a képzésben, akik sokéves tapasztalattal a hátuk mögött készítik fel a résztvevőket minden olyan témában, amellyel a leendő feladatkörükben találkozni fognak. 

„Ma már rengeteg a lehetőség és a jó szakemberekre folyamatos a kereslet” – mondja Szendrődi Réka Anna, a NETHÁZ értékesítési és kommunikációs igazgatója, a program egyik oktatója. „Vállalhatják egy adott társasház ügyeinek intézését; létrehozhatnak saját vállalkozást több ingatlan kezelésére, de önkormányzatoknál, vagyonkezelőknél is elláthatnak az épületek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatkört. Akár alkalmazottként vagy egyéni vállalkozóként dolgoznának, akár cég alapítását tervezik, biztosan megtalálják azt a közeget, ahol a képzésen megszerzett tudásukat kamatoztatni tudják.”

Szervezni, egyeztetni és emberek között lenni

A fent említett „mindent elintéző” szerepkör persze nem azt jelenti, hogy a leendő társasházi megbízott rendelkezzen szuperképességekkel minden szakterületeken. Érdemes azonban egy saját tudástárhoz a fontos adatokat gyűjteni, hogy mindig kéznél legyen, milyen helyzetben kihez lehet fordulni, hol tudunk utánanézni a szükséges szakterületi információknak.

„Sokféle dologhoz kell valamilyen szinten érteni, ez kétségtelen – emeli ki Horváth Tamás, a NETHÁZ fejlesztési igazgatója, aki szintén részt vesz oktatóként a programban -, ahogyan egy társasház életében is sokféle intézni való adódik. Ehhez pedig szükség lesz megfelelő határozottságra, hiszen a felújítások, javíttatások megszervezéséhez szakemberekkel kell majd tárgyalni. A közös ügyeket képviselni kell a hivatalok felé, ehhez is szükség lesz jó fellépésre és magabiztos kommunikációra. Ami pedig a legfontosabb: a napi szintű kapcsolattartás a lakókkal. Folyamatosan kommunikálni és a közös ügyeket képviselni azok számára ideális feladat, akik akkor érzik jól magukat, ha emberekkel dolgozhatnak. Ha széles skálán mozogva is könnyen megtalálják a közös hangot, mert a lakók, a szakemberek, a hivatali ügyintézők is nagyon különbözőek lehetnek.”

Kommunikáció minden irányban

A társasházak kezelése igazi multitasking: szervezés, irányítás, koordináció, dokumentáció, felelősségvállalás. Az egyik legnagyobb szelet viszont kétségkívül a kommunikáció, amely minden területen jelen van. „Azt szoktam mondani a tanulóknak, hogy közös képviselőként a lakók, a beszállítók, az alvállalkozók, a bankok, hivatalok és minden más külső fél számára egy személyben testesítenek meg egy egész szolgáltatást. Ezért nagyon fontos, hogy a fellépésükkel, a stílusukkal mit közvetítenek, mit mutatnak meg magukból. Akár a nonverbális üzenetekről, a kézfogásról, a kisugárzásról, az öltözködésről beszélünk; akár a verbális kommunikációjukról személyesen, telefonon vagy emailben – ez mind meghatározó lesz arra nézve, hogyan tekintenek rájuk a tárgyalópartnerek. Mindez ugyanúgy hozzájárul a sikeres működésükhöz, mint a gyakorlatban elintézett feladatok. Ebből is látszik, hogy milyen messze vagyunk már a házmester bácsi fogalmától. Egy társasházkezelő ma már üzletember, aki a saját márkáját építi” – foglalja össze a kommunikáció kulcsszerepét Szendrődi Réka Anna.

Saját határok és közösen megélt sikerek

A képzésen a felmerülő nehézségekről is nyíltan beszélnek az oktatók, hiszen ezzel együtt lesz teljes a kép, így tudnak felkészülni a tanulók a jövőbeni helyzetek kezelésére. „Legyünk őszinték, az ügyintézéshez, a másokkal való rendszeres egyeztetéshez sokszor egy jó adag türelemre van szükség” – mondja Horváth Tamás. 

„Ami nagyon fontos, és ezt mindig kihangsúlyozzuk a képzés során a tanulóknak, hogy ügyeljenek a saját kereteikre. Húzzák meg a határaikat és ezt bátran képviseljék, mert az időnként bonyolultabb ügyek vagy nehezebb személyiségek kezelése sem mehet a nyugalmuk vagy az egészségük rovására. A sikerek megélésének pedig mindig adjanak teret!” – teszi hozzá Szendrődi Réka Anna. „Arra biztatjuk a tanulóinkat, hogy megfelelően kommunikálják az elért eredményeket, akár egy elnyert pályázatról, elkészült felújításról vagy elhárított problémáról van szó. Éljék meg a jó dolgokat és osszák meg az általuk irányított közösséggel, mert ez rengeteg motivációt ad és építi az elismertségüket, presztízsüket a lakók körében.”

A munkavédelmis gondolkodás az utcán sétálva is bekapcsol

A Pannon Kincstár munkavédelmi előadó képzése visszanézhető órákkal és online jegyzetekkel. Jogszabályok ismeretetétől egészen a gyakorlati megoldásokig. Budapest Váci utca 47. Egy férfi, ahogy boldogan jegyzetel az egyenruhájában.

Az a szakmai szemléletmód, amely a munkavédelmi technikusokban kialakul, annyira a részükké válik, hogy egy építkezés mellett elhaladva is ösztönösen észreveszik, ami nem szabályos. Már a képzés elején elindul ez a fajta gondolkodás. Ehhez pedig a legnagyobb inspirációt az egymás szakterületéből tanulás, a mindennapi munkából hozott esetpéldák közös feldolgozása és a balesetvizsgálathoz kapcsolódó ’nyomozós’ feladatok adják.

A munkavédelemmel mindenki jobban jár

Az elmúlt években a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és az egészségvédelem szerepe. A munkavédelmi terület fókuszba kerüléséről és a végzettséget megszerző szakemberek lehetőségeiről A munkavédelmi technikus a kapocs a munkáltató és a munkavállalók között című posztunkban írtunk bővebben.

Az erőírásokat mindenkinek teljesíteni kell, aki munkatársakat foglalkoztat. Szerencsére a kötelező megfelelésen túl a munkáltatók egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Így nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak. A prevenció, a megelőző intézkedések mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Ez pedig már a munkavédelmi szakember terepe.

 

„A képzés elején mindig megkérdezem a tanulókat, hogy ki milyen területről érkezett” – mondja Sándor Andrea, munkavédelmi oktató. „Természetesen nem feltétel a műszaki, vagy szakirányú előképzettség, mégis sokszor azt tapasztalom, hogy általában valamilyen szinten már foglalkoznak munkavédelemmel.” „Olyanok is vannak a tanulóink között – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor -, akik azért jöttek a képzésre, mert egy családtagjuk vagy barátjuk már elvégezte. Nagyon lelkes beszámolókat hallottak a szakmáról, olyanoktól, akik szeretik a munkakörüket, és a pozitív példa inspirálta őket a jelentkezésre.”

Összeadódik a csoport szaktudása

A képzés széleskörű ismeretanyagot foglal csomagba. Elsőre talán nem is gondolnánk, mennyiféle szakterületről adódik össze az a tudás, amellyel a munkavédelmi technikus ellátja mindennapi feladatait. „Sokat beszélünk az órákon arról, mi történik, amikor majd dolgozni kezdenek ebben a munkakörben. Mennyi mindenről kell tájékoztatást adniuk a munkatársaiknak. Ők lesznek azok, akikhez valamennyi dolgozó fordulhat. Ez egy fontos, bizalmi pozíció, amelyben nyitottan és kellő empátiával kell fogadni a kéréseket, kérdéseket. Sokat foglalkozunk a munkavédelmi érdekképviselettel és a munkavédelmi képviselő funkciójával is” – mondja Sándor Andrea. „A munkavédelmi technikus szerepköreinél mindig kiemelem az egyik legfőbb feladatukat, hogy a munkatársakat felkészítsék a jogaikkal és a kötelességeikkel kapcsolatban. Tudniuk kell, hogy milyen intézkedések, rendeletek védik őket, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mindezek előfeltétele a szabályzatok betartása. Ide tartozik a tűzvédelem, a védőeszközök használata, a gépek és szerszámok kezelésének előírásai, a veszélyes anyagok és áruk kezelése. A veszélyforrásokról, a munkabalesetek kivizsgálásának menetéről, az elsősegélynyújtás lehetőségeiről rendszeresen kell majd oktatásokat, tájékoztatókat tartaniuk. Ezzel szorosan összefügg a kockázatok felmérése is. Azt szoktam tanácsolni nekik, hogy a speciális kockázati tényezők felméréséhez érdemes olyan szakértőt hívni, aki az adott területet mélységében ismeri.”

A speciális tudások már a képzés során megjelennek, hiszen ki-ki más terültről hoz valamilyen alapismeretet. Ezeket a tanulók szívesen megosztják egymással. „Én is arra bíztatom őket, hogy amiben nem érzik kompetensnek magukat, abban kérjenek segítséget, hiszen ez egy szerteágazó, hatalmas szakterület és senki sem érhet minden szegmenséhez” – erősíti meg Rozgonyi Beatrix. „Már az órai beszélgetések során kiderül, hogy ki honnan hoz szaktudást. Voltak már ipari alpinistáink, de az építőipar különböző területeiről jönnek tanulók, akik plusz szempontokat, eseteket, módszereket hoznak az egyes témákhoz. Ez az együttműködés megmarad köztük a képzés után is, a későbbiekben is sokszor adnak egymásnak tanácsot, de minket is gyakran megkeresnek. Előfordult már olyan is, hogy egy projekthez több csoportban közvetítettünk a már végzett tanulóink között, és így összehoztuk a szükséges szaktudást.”

A jog nehezebb dió, a baleseti nyomozás a kedvenc

A képzés során hétről-hétre formálódik a munkavédelmisekre jellemző egyedi gondolkodásmód. Az alapokhoz természetesen szükség van a jogszabályok ismeretére és arra a képességre, hogy a jog nyelvén megfogalmazott mondatokat a gyakorlatra is tudják értelmezni. „Ez kétségkívül nehezebb dió, hiszen a jogi nyelvezet nagyon speciális. Ezért többet is foglalkozunk az órákon azzal, hogyan tudjuk a rendeletek, törvények, jogszabályok tartalmát a mindennapjaink gyakorlatára átfordítani. Azzal bíztatom ilyenkor a tanulókat, hogy szerencsére sok olyan alapkifejezés van, amelyek visszatérnek a szövegekben. Ha rendszeresen olvassák a jogszabályokat, rááll a gondolkodásuk és rutinossá válik az értelmezés” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az esetpéldák közös kielemzése, a baleseti ’nyomozás’ viszont minden csoportban népszerű. A munkájuk során mindannyian találkoznak majd olyan helyzetekkel, amikor egy-egy baleset körülményeit kell kivizsgálniuk, és ez nagyon jó előzetes gyakorlás. Egy idő után lelkesen hozzák is a munkahelyi eseteket, konkrét történeteket, és kérik, hogy beszéljük át együtt. A közös feldolgozások rengeteget segítenek, hogy a szakmai gondolkodás kialakuljon. Saját magamról is elmondhatom, ami a korábbi tanulóimra és más szakmabeliekre is jellemző: mi már nem tudunk úgy sétálni az utcán, hogy ne vegyük észre, ha például egy építkezésen nem szabályosan történnek a dolgok. Az üzletekben is meglátjuk a baleseti veszélyforrásokat, de otthon is nagyobb elővigyázatossággal teszünk-veszünk. Mi vagyunk azok, akik biztosan kesztyűt húzunk a háztartási kemikáliák használatához.”

Mindenki épségére vigyázunk

A frissen végzett szakemberek számára rengeteg út nyílik. „A képzés után sokan a munkahelyükön folytatják, a megszerzett végzettséggel, új, vagy kibővült munkakörben. Persze minden csoportban vannak, akik vállalkozóként képzelik el az új szakmájuk gyakorlását. A cégek, főként a kisebb vállalkozások, gyakran hívnak külsőst a munkavédelemhez, egészségvédelemhez kapcsolódó teendők ellátására. Abban is sok a lehetőség, hogy az egyes részterületek szakértői együttműködve vállaljanak megbízást, így például egy munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szakemberekből álló csapat együtt nagyobb részt tud lefedni a megbízó feladataiból” – emeli ki Sándor Andrea.

Ha valaki ebben a szakmában találja meg a hivatását, biztos, hogy mindig talál majd inspirációt, fejlődési lehetőséget és változatosságot. Ami minden részterületben közös pont: az ember. Hiszen a munkakör minden egyes feladata innen indul és ide érkezik. Ahogy Rozgonyi Beatrix fogalmaz: „Bárhol is dolgozzanak, kis cégnél, nagy multinál, ipari méretű beruházások kivitelezésénél, azt szoktam mondani útravalóként a tanulóinknak, hogy az üzleten túl mindig lássák meg az embert, akinek az egészségéért és biztonságáért dolgoznak. Hiszen mi elsősorban azért vagyunk, hogy a nap végén valamennyi munkatárs épségben érhessen haza a családjához.”

A munkavédelmi technikus a kapocs a munkáltató és a munkavállalók között

A Pannon Kincstár Munkavédelmi képzése megtekinthető online videókkal, e-dokumentumokkal. Kapocs a munkáltató és a munkavállalók között. Pozitív gondolkodású dolgozók örömteli együttműködése.

Bár sokezer éves történelmi múltja van, napjainkban újra központi téma a munkavédelem területe. A munkáltatók is rájöttek, hogy megfelelő intézkedések mellett sokkal hatékonyabb a munkavégzés, és a megelőzés mindig kevesebbe kerül, mint egy katasztrófa utólagos kezelése. A munkavédelemmel foglalkozó munkatársnak pedig kulcsszerepe van abban, hogy a többiek biztonsága és egészsége érdekében fontos döntéseket, intézkedéseket érjen el.

Szabályok az ókortól máig

Már az időszámításunk előtti harmadik évezredben, Hammurapi törvényoszlopán is találkozhatunk olyan intézkedésekkel, amelyek az építkezés alapos és biztonságos kivitelezésére irányultak. Ha a hanyagul végzett munkálatok miatt a tulajdonost kár érte, vagy bárki balesetet szenvedett, minden felelősség az építőmesterre hárult, és az okozott kár mértéke szerint kellett jóvátételt fizetnie. Hasonló rendelkezéseket olvashatunk a Bibliában, Mózes 5. könyvének 22. fejezetében: „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.”

A munkavégzés biztonságának szabályozása tehát nem mai találmány. Minden korban megtaláljuk azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyeket a különböző mesterségek kapcsán az emberélet és az anyagi értékek védelmére hoztak. Napjainkban pedig, amikor a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és egészségvédelem szerepe.

 

Egy hajóban evezünk

„Az 1993. évi XCIII. törvény foglalja össze a munkavédelemre vonatkozó szabályokat. A szakterület alapvető keretei tehát itt találhatók. Itt olvashatjuk az arra vonatkozó irányelveket is, hogy a munkáltatónak milyen esetben kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia. A rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy például az adott cég, intézmény vagy más szervezet veszélyességi besorolása, vagy a munkavállalók létszáma alapján milyen munkavédelmi feladatokat kell elvégezni, és milyen képesítésű szakembert kell hozzá alkalmazni” – mondja Papp Károly oktató, mg. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök. „A kötelező megfelelésen túl szerencsére a munkáltatók is egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Ezáltal pedig nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak.”

A munkavállalói szempontok és a munkaadói érdekek összekapcsolódását emeli ki Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor is: „Ha valakinek van legalább egy alkalmazottja, akkor már előírás számára, hogy kockázatértékelést készítsen. Foglalkozási megbetegedések egy irodában is történhetnek, gondoljunk csak a monitor okozta látásromlásra, a nem megfelelő világítás vagy zaj okozta ártalmakra, az ülőmunkából eredő gerincbántalmakra. Ipari tevékenységet végző üzemeknél pedig hatalmas tárházát találjuk a kockázati tényezőknek. Egy súlyosabb baleset ténye már a hatóságokhoz is eljut. Tehát munkavállalói és munkáltatói érdek itt találkozik: minimalizálni kell a veszélyforrásokat. A prevenció, a megelőző intézkedések végső soron mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Vagyis egy hajóban evezünk. És itt jön a képbe az összekötő kapocs: a munkavédelmi szakember.”

Munkavédelmis kerestetik

A képzésünkre leggyakrabban a munkáltatók által beiskolázott munkatársak jönnek. Mivel a jelentkezés alapfeltétele az érettségi, és nem követelmény a műszaki előképzettség, sokféle területről érkeznek a tanulók, hogy a szakmájukban ezzel a képesítéssel lépjenek előre. „Aki affinitást érez hozzá, nagyon jó pluszokat kap a saját szakmájához” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az egészségmegőrzés izgalmas terület, és úgy tapasztalom, hogy nagyon népszerű is, szívesen foglalkoznak vele a tanulók. Szintén nagy érdeklődés övezi a környezetvédelem tényezőit is, vagy az ergonómia szempontjait. Ma már egyre többen végzik otthonról a munkájukat, de a ’home office’-ra ugyanúgy vonatkoznak szabályok, és a munkavédelmi munkatársnak ezzel is foglalkozni kell. Tény, hogy a tananyag egy része, illetve sok összefüggés megértése könnyebb lehet azok számára, akik műszaki előtanulmányokkal érkeznek a képzésre. A más szakmákból érkezőknek azt szoktam mondani, hogy aki a saját szakterületén belül lépne feljebb, és ott vállalna munkavédelmi pozíciót, annak mindenképpen érdemes ezt elvégezni. Viszont műszaki pályára nem lehet egyből váltani, hiszen ahhoz szakirányú végzettség is szükséges.”

Papp Károly hasonlóan látja a műszaki affinitás szerepét: „Ezt a világot kétségkívül az érti meg gyorsabban, aki már tanult műszaki tárgyakat. A veszélyes technológiákból, a villamosságból, a gépek működéséből adódó kockázatok felmérése nyilván egyszerűbb feladat ilyen irányú ismeretek birtokában. Azt tapasztalom ugyanakkor, hogy a vizsgákra nagyon alaposan felkészülnek azok is, akik nem szereztek korábban műszaki ismereteket. Nekik már a képzés során azt javaslom, hogy olvassanak hozzá, szerezzenek minél több információt és vegyenek részt

Új munkakör – első lépések

„Két nagy területünk van: a munkabiztonság és a munkaegészségügy” – emeli ki Papp Károly. „A munkaegészséghez tartoznak a foglalkozás-egészségügyi tennivalók. Amikor azt kérdezik tőlem a tanulóim, hogyan kezdjenek bele az új feladatkörükbe, azt szoktam tanácsolni nekik, hogy nézzék meg, mivel is foglalkozik a vállalkozás, vagy intézmény, ahol dolgoznak. Milyen tevékenységeket végeznek. Keressék meg hozzá, hogy milyen rendeletek vonatkoznak rájuk. Aztán szépen sorban menjenek végig az egész cégen: kérdezzék meg, készültek-e szabályzatok, használnak-e védőeszközöket, történtek-e munkavédelmi oktatások, járnak-e üzemorvosi vizsgálatokra, megfelelnek-e az épületek és a berendezések az alapvető tűzvédelmi, munkavédelmi előírásoknak? Ha ezeket az információkat összegyűjtik, az már egy jó kiindulási alap. A másik fontos tényező a biztos kezdéshez: a kapcsolódás képessége. A megfelelő kommunikáció a tulajdonossal, területvezetőkkel és a munkavállalókkal. A jó munkavédelmi szakember ugyanis kapocsként tud működni, hiszen összeköti a munkáltatói és a munkavállalói érdekeket. Jó kapcsolódással nagy eredményeket tud elérni a dolgozók számára. Ha eléri, hogy optimális védőeszközöket szerezzenek be, ergonómiailag megfelelő bútorokat használjanak, azzal máris nagyot nő a munkavállalók szemében. Ugyanakkor a munkáltató érdekeit is szem előtt tartja, hiszen az elégedett és egészséges munkatársakkal, minőségi eszközökkel emelkedni fog a termelékenység.”

„Kell hozzá egy határozott habitus, hogy például egy költségérzékeny munkáltatónál a szakember keresztülvigye az új eszközök beszerzésének tervét” – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix. „Aki szeret emberekkel foglalkozni és odafigyelni másokra, hatalmas lépéseket tud tenni az érdekükben. A legtöbb munkáltató elfogadja a logikus érvelést, hogy miért van szükség biztonságosabb berendezésekre, az egészségvédelmet szolgáló eszközökre és hogy végső soron minden ilyen beruházással a cég jövőjébe fektet.”

Az így elért eredményekkel pedig mindkét oldalról megbecsülést vívhat ki magának a munkavédelmi szakember. Arról nem is beszélve, hogy mindezzel máris elindít egy szemléletformálást az adott munkahelyen, amelynek ő lesz a mindenki által elismert motorja.