Az a szakmai szemléletmód, amely a munkavédelmi technikusokban kialakul, annyira a részükké válik, hogy egy építkezés mellett elhaladva is ösztönösen észreveszik, ami nem szabályos. Már a képzés elején elindul ez a fajta gondolkodás. Ehhez pedig a legnagyobb inspirációt az egymás szakterületéből tanulás, a mindennapi munkából hozott esetpéldák közös feldolgozása és a balesetvizsgálathoz kapcsolódó ’nyomozós’ feladatok adják.

A munkavédelemmel mindenki jobban jár

Az elmúlt években a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és az egészségvédelem szerepe. A munkavédelmi terület fókuszba kerüléséről és a végzettséget megszerző szakemberek lehetőségeiről A munkavédelmi technikus a kapocs a munkáltató és a munkavállalók között című posztunkban írtunk bővebben.

Az erőírásokat mindenkinek teljesíteni kell, aki munkatársakat foglalkoztat. Szerencsére a kötelező megfelelésen túl a munkáltatók egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Így nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak. A prevenció, a megelőző intézkedések mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Ez pedig már a munkavédelmi szakember terepe.

 

„A képzés elején mindig megkérdezem a tanulókat, hogy ki milyen területről érkezett” – mondja Sándor Andrea, munkavédelmi oktató. „Természetesen nem feltétel a műszaki, vagy szakirányú előképzettség, mégis sokszor azt tapasztalom, hogy általában valamilyen szinten már foglalkoznak munkavédelemmel.” „Olyanok is vannak a tanulóink között – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor -, akik azért jöttek a képzésre, mert egy családtagjuk vagy barátjuk már elvégezte. Nagyon lelkes beszámolókat hallottak a szakmáról, olyanoktól, akik szeretik a munkakörüket, és a pozitív példa inspirálta őket a jelentkezésre.”

Összeadódik a csoport szaktudása

A képzés széleskörű ismeretanyagot foglal csomagba. Elsőre talán nem is gondolnánk, mennyiféle szakterületről adódik össze az a tudás, amellyel a munkavédelmi technikus ellátja mindennapi feladatait. „Sokat beszélünk az órákon arról, mi történik, amikor majd dolgozni kezdenek ebben a munkakörben. Mennyi mindenről kell tájékoztatást adniuk a munkatársaiknak. Ők lesznek azok, akikhez valamennyi dolgozó fordulhat. Ez egy fontos, bizalmi pozíció, amelyben nyitottan és kellő empátiával kell fogadni a kéréseket, kérdéseket. Sokat foglalkozunk a munkavédelmi érdekképviselettel és a munkavédelmi képviselő funkciójával is” – mondja Sándor Andrea. „A munkavédelmi technikus szerepköreinél mindig kiemelem az egyik legfőbb feladatukat, hogy a munkatársakat felkészítsék a jogaikkal és a kötelességeikkel kapcsolatban. Tudniuk kell, hogy milyen intézkedések, rendeletek védik őket, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mindezek előfeltétele a szabályzatok betartása. Ide tartozik a tűzvédelem, a védőeszközök használata, a gépek és szerszámok kezelésének előírásai, a veszélyes anyagok és áruk kezelése. A veszélyforrásokról, a munkabalesetek kivizsgálásának menetéről, az elsősegélynyújtás lehetőségeiről rendszeresen kell majd oktatásokat, tájékoztatókat tartaniuk. Ezzel szorosan összefügg a kockázatok felmérése is. Azt szoktam tanácsolni nekik, hogy a speciális kockázati tényezők felméréséhez érdemes olyan szakértőt hívni, aki az adott területet mélységében ismeri.”

A speciális tudások már a képzés során megjelennek, hiszen ki-ki más terültről hoz valamilyen alapismeretet. Ezeket a tanulók szívesen megosztják egymással. „Én is arra bíztatom őket, hogy amiben nem érzik kompetensnek magukat, abban kérjenek segítséget, hiszen ez egy szerteágazó, hatalmas szakterület és senki sem érhet minden szegmenséhez” – erősíti meg Rozgonyi Beatrix. „Már az órai beszélgetések során kiderül, hogy ki honnan hoz szaktudást. Voltak már ipari alpinistáink, de az építőipar különböző területeiről jönnek tanulók, akik plusz szempontokat, eseteket, módszereket hoznak az egyes témákhoz. Ez az együttműködés megmarad köztük a képzés után is, a későbbiekben is sokszor adnak egymásnak tanácsot, de minket is gyakran megkeresnek. Előfordult már olyan is, hogy egy projekthez több csoportban közvetítettünk a már végzett tanulóink között, és így összehoztuk a szükséges szaktudást.”

A jog nehezebb dió, a baleseti nyomozás a kedvenc

A képzés során hétről-hétre formálódik a munkavédelmisekre jellemző egyedi gondolkodásmód. Az alapokhoz természetesen szükség van a jogszabályok ismeretére és arra a képességre, hogy a jog nyelvén megfogalmazott mondatokat a gyakorlatra is tudják értelmezni. „Ez kétségkívül nehezebb dió, hiszen a jogi nyelvezet nagyon speciális. Ezért többet is foglalkozunk az órákon azzal, hogyan tudjuk a rendeletek, törvények, jogszabályok tartalmát a mindennapjaink gyakorlatára átfordítani. Azzal bíztatom ilyenkor a tanulókat, hogy szerencsére sok olyan alapkifejezés van, amelyek visszatérnek a szövegekben. Ha rendszeresen olvassák a jogszabályokat, rááll a gondolkodásuk és rutinossá válik az értelmezés” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az esetpéldák közös kielemzése, a baleseti ’nyomozás’ viszont minden csoportban népszerű. A munkájuk során mindannyian találkoznak majd olyan helyzetekkel, amikor egy-egy baleset körülményeit kell kivizsgálniuk, és ez nagyon jó előzetes gyakorlás. Egy idő után lelkesen hozzák is a munkahelyi eseteket, konkrét történeteket, és kérik, hogy beszéljük át együtt. A közös feldolgozások rengeteget segítenek, hogy a szakmai gondolkodás kialakuljon. Saját magamról is elmondhatom, ami a korábbi tanulóimra és más szakmabeliekre is jellemző: mi már nem tudunk úgy sétálni az utcán, hogy ne vegyük észre, ha például egy építkezésen nem szabályosan történnek a dolgok. Az üzletekben is meglátjuk a baleseti veszélyforrásokat, de otthon is nagyobb elővigyázatossággal teszünk-veszünk. Mi vagyunk azok, akik biztosan kesztyűt húzunk a háztartási kemikáliák használatához.”

Mindenki épségére vigyázunk

A frissen végzett szakemberek számára rengeteg út nyílik. „A képzés után sokan a munkahelyükön folytatják, a megszerzett végzettséggel, új, vagy kibővült munkakörben. Persze minden csoportban vannak, akik vállalkozóként képzelik el az új szakmájuk gyakorlását. A cégek, főként a kisebb vállalkozások, gyakran hívnak külsőst a munkavédelemhez, egészségvédelemhez kapcsolódó teendők ellátására. Abban is sok a lehetőség, hogy az egyes részterületek szakértői együttműködve vállaljanak megbízást, így például egy munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szakemberekből álló csapat együtt nagyobb részt tud lefedni a megbízó feladataiból” – emeli ki Sándor Andrea.

Ha valaki ebben a szakmában találja meg a hivatását, biztos, hogy mindig talál majd inspirációt, fejlődési lehetőséget és változatosságot. Ami minden részterületben közös pont: az ember. Hiszen a munkakör minden egyes feladata innen indul és ide érkezik. Ahogy Rozgonyi Beatrix fogalmaz: „Bárhol is dolgozzanak, kis cégnél, nagy multinál, ipari méretű beruházások kivitelezésénél, azt szoktam mondani útravalóként a tanulóinknak, hogy az üzleten túl mindig lássák meg az embert, akinek az egészségéért és biztonságáért dolgoznak. Hiszen mi elsősorban azért vagyunk, hogy a nap végén valamennyi munkatárs épségben érhessen haza a családjához.”

Bár sokezer éves történelmi múltja van, napjainkban újra központi téma a munkavédelem területe. A munkáltatók is rájöttek, hogy megfelelő intézkedések mellett sokkal hatékonyabb a munkavégzés, és a megelőzés mindig kevesebbe kerül, mint egy katasztrófa utólagos kezelése. A munkavédelemmel foglalkozó munkatársnak pedig kulcsszerepe van abban, hogy a többiek biztonsága és egészsége érdekében fontos döntéseket, intézkedéseket érjen el.

Szabályok az ókortól máig

Már az időszámításunk előtti harmadik évezredben, Hammurapi törvényoszlopán is találkozhatunk olyan intézkedésekkel, amelyek az építkezés alapos és biztonságos kivitelezésére irányultak. Ha a hanyagul végzett munkálatok miatt a tulajdonost kár érte, vagy bárki balesetet szenvedett, minden felelősség az építőmesterre hárult, és az okozott kár mértéke szerint kellett jóvátételt fizetnie. Hasonló rendelkezéseket olvashatunk a Bibliában, Mózes 5. könyvének 22. fejezetében: „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.”

A munkavégzés biztonságának szabályozása tehát nem mai találmány. Minden korban megtaláljuk azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyeket a különböző mesterségek kapcsán az emberélet és az anyagi értékek védelmére hoztak. Napjainkban pedig, amikor a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és egészségvédelem szerepe.

 

Egy hajóban evezünk

„Az 1993. évi XCIII. törvény foglalja össze a munkavédelemre vonatkozó szabályokat. A szakterület alapvető keretei tehát itt találhatók. Itt olvashatjuk az arra vonatkozó irányelveket is, hogy a munkáltatónak milyen esetben kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia. A rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy például az adott cég, intézmény vagy más szervezet veszélyességi besorolása, vagy a munkavállalók létszáma alapján milyen munkavédelmi feladatokat kell elvégezni, és milyen képesítésű szakembert kell hozzá alkalmazni” – mondja Papp Károly oktató, mg. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök. „A kötelező megfelelésen túl szerencsére a munkáltatók is egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Ezáltal pedig nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak.”

A munkavállalói szempontok és a munkaadói érdekek összekapcsolódását emeli ki Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor is: „Ha valakinek van legalább egy alkalmazottja, akkor már előírás számára, hogy kockázatértékelést készítsen. Foglalkozási megbetegedések egy irodában is történhetnek, gondoljunk csak a monitor okozta látásromlásra, a nem megfelelő világítás vagy zaj okozta ártalmakra, az ülőmunkából eredő gerincbántalmakra. Ipari tevékenységet végző üzemeknél pedig hatalmas tárházát találjuk a kockázati tényezőknek. Egy súlyosabb baleset ténye már a hatóságokhoz is eljut. Tehát munkavállalói és munkáltatói érdek itt találkozik: minimalizálni kell a veszélyforrásokat. A prevenció, a megelőző intézkedések végső soron mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Vagyis egy hajóban evezünk. És itt jön a képbe az összekötő kapocs: a munkavédelmi szakember.”

Munkavédelmis kerestetik

A képzésünkre leggyakrabban a munkáltatók által beiskolázott munkatársak jönnek. Mivel a jelentkezés alapfeltétele az érettségi, és nem követelmény a műszaki előképzettség, sokféle területről érkeznek a tanulók, hogy a szakmájukban ezzel a képesítéssel lépjenek előre. „Aki affinitást érez hozzá, nagyon jó pluszokat kap a saját szakmájához” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az egészségmegőrzés izgalmas terület, és úgy tapasztalom, hogy nagyon népszerű is, szívesen foglalkoznak vele a tanulók. Szintén nagy érdeklődés övezi a környezetvédelem tényezőit is, vagy az ergonómia szempontjait. Ma már egyre többen végzik otthonról a munkájukat, de a ’home office’-ra ugyanúgy vonatkoznak szabályok, és a munkavédelmi munkatársnak ezzel is foglalkozni kell. Tény, hogy a tananyag egy része, illetve sok összefüggés megértése könnyebb lehet azok számára, akik műszaki előtanulmányokkal érkeznek a képzésre. A más szakmákból érkezőknek azt szoktam mondani, hogy aki a saját szakterületén belül lépne feljebb, és ott vállalna munkavédelmi pozíciót, annak mindenképpen érdemes ezt elvégezni. Viszont műszaki pályára nem lehet egyből váltani, hiszen ahhoz szakirányú végzettség is szükséges.”

Papp Károly hasonlóan látja a műszaki affinitás szerepét: „Ezt a világot kétségkívül az érti meg gyorsabban, aki már tanult műszaki tárgyakat. A veszélyes technológiákból, a villamosságból, a gépek működéséből adódó kockázatok felmérése nyilván egyszerűbb feladat ilyen irányú ismeretek birtokában. Azt tapasztalom ugyanakkor, hogy a vizsgákra nagyon alaposan felkészülnek azok is, akik nem szereztek korábban műszaki ismereteket. Nekik már a képzés során azt javaslom, hogy olvassanak hozzá, szerezzenek minél több információt és vegyenek részt

Új munkakör – első lépések

„Két nagy területünk van: a munkabiztonság és a munkaegészségügy” – emeli ki Papp Károly. „A munkaegészséghez tartoznak a foglalkozás-egészségügyi tennivalók. Amikor azt kérdezik tőlem a tanulóim, hogyan kezdjenek bele az új feladatkörükbe, azt szoktam tanácsolni nekik, hogy nézzék meg, mivel is foglalkozik a vállalkozás, vagy intézmény, ahol dolgoznak. Milyen tevékenységeket végeznek. Keressék meg hozzá, hogy milyen rendeletek vonatkoznak rájuk. Aztán szépen sorban menjenek végig az egész cégen: kérdezzék meg, készültek-e szabályzatok, használnak-e védőeszközöket, történtek-e munkavédelmi oktatások, járnak-e üzemorvosi vizsgálatokra, megfelelnek-e az épületek és a berendezések az alapvető tűzvédelmi, munkavédelmi előírásoknak? Ha ezeket az információkat összegyűjtik, az már egy jó kiindulási alap. A másik fontos tényező a biztos kezdéshez: a kapcsolódás képessége. A megfelelő kommunikáció a tulajdonossal, területvezetőkkel és a munkavállalókkal. A jó munkavédelmi szakember ugyanis kapocsként tud működni, hiszen összeköti a munkáltatói és a munkavállalói érdekeket. Jó kapcsolódással nagy eredményeket tud elérni a dolgozók számára. Ha eléri, hogy optimális védőeszközöket szerezzenek be, ergonómiailag megfelelő bútorokat használjanak, azzal máris nagyot nő a munkavállalók szemében. Ugyanakkor a munkáltató érdekeit is szem előtt tartja, hiszen az elégedett és egészséges munkatársakkal, minőségi eszközökkel emelkedni fog a termelékenység.”

„Kell hozzá egy határozott habitus, hogy például egy költségérzékeny munkáltatónál a szakember keresztülvigye az új eszközök beszerzésének tervét” – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix. „Aki szeret emberekkel foglalkozni és odafigyelni másokra, hatalmas lépéseket tud tenni az érdekükben. A legtöbb munkáltató elfogadja a logikus érvelést, hogy miért van szükség biztonságosabb berendezésekre, az egészségvédelmet szolgáló eszközökre és hogy végső soron minden ilyen beruházással a cég jövőjébe fektet.”

Az így elért eredményekkel pedig mindkét oldalról megbecsülést vívhat ki magának a munkavédelmi szakember. Arról nem is beszélve, hogy mindezzel máris elindít egy szemléletformálást az adott munkahelyen, amelynek ő lesz a mindenki által elismert motorja.