A műtőssegédből is a sok gyakorlat teremti meg a mestert

Műtőssegéd hölgy, orovosa mellett műtét közben. Pannon Kincstár

Többnyire már az egészségügyben dolgozva érkeznek a jelentkezők a műtőssegéd-gipszmester képzésre. Sokféle tapasztalattal és gyakran negatív élményekkel. Az oktatók számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy átfordítsák a korábbi előítéleteket és tudatosítsák bennük a szakma fontosságát, a műtőssegédek kulcsszerepét a műtéti folyamatban. A képzésen együtt töltött idő nem hosszú, de nagyon intenzív. A tanulók egymásnak is sok erőt, lendületet adnak, az oktatók pedig hisznek abban, hogy mindenki el tud mozdulni a pozitív irányban.

Intenzív hat hónap

A műtő felé vezető úton a betegek elsőként a műtőssegéddel találkoznak az operációt végző team tagjai közül. Bár időnként nők is jelentkeznek a képzésre, az egészségügy szakterületei között igazi fiús szakmának számít, hiszen a betegek emelése, mozgatása jókora fizikai megterheléssel jár. Oktatóink A műtő felé kell igazán a bátorítás című írásunkban arról is meséltek, hogy a jó erőnlét és a műtétre kísért betegeket bátorító hozzáállás miatt a műtősfiúk általában a vagányság és a rátermettség képviselői a kórházakban, és nagy népszerűségnek örvendenek a betegek körében.

A képzésre jelentkezés bemeneti feltételei az általános iskolai végzettség, a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely által kiállított egészségügyi alkalmassági igazolás és fél év egészségügyi intézményben szerzett munkahelyi gyakorlat. A hat hónapos képzés szombati napokra ütemezett oktatással, 8:00 és 18:00 óra között zajlik. A Pannon Kincstár a Honvéd Kórházzal és a Váci Jávorszky Ödön Kórházzal együttműködve segít a gyakorlati helyek biztosításában is. Egyedi pluszt ad, hogy a tanulók a gyermekgipszelés módszereivel is megismerkedhetnek a gyakorlat során.

Csak gyakorlattal

„Egészségügyi alapok nélkül kicsit nehezebb az indulás” – mondja Székely Ildikó oktató, diplomás ápoló, APN ápoló. „Ezért a képzés elején a legfontosabb, hogy az elmélet és a gyakorlat alapjaiból feltornázzunk mindenkit a szükséges szintre. Sokat vagyok a tanulókkal az iskola demonstrációs termeiben és igyekszem egyben, az összefüggésekkel együtt megmutatni, ami az elméleti és gyakorlati alapokhoz kell. Tartom magam ahhoz az igazsághoz, hogy mestert nevelni csak sok gyakolattal lehet és ezt adom át a tanulóknak is.”

„Munka mellett tanulni sosem könnyű, ezt mi is tudjuk a saját életünkből” – teszi hozzá Rés Zsuzsanna oktató, műtős szakasszisztens. „A gyakorlatot is nehezebb lehet ütemezni változó beosztás mellett. Ezért már a képzés elején biztatom őket, hogy indítsák el időben a szükséges adminisztrációt és kezdjék el a szervezést.”

Kezdeti ellenkezésből lelkes együttműködés

A képzésen töltött hat hónap csak az elején tűnik hosszúnak, valójában gyorsan eltelik és végig nagyon intenzív. Érdemes minden percét kihasználni, mert a pályán dolgozó oktatók mellett a többiektől is rengeteget lehet tanulni. „Vannak, akik úgy érkeznek, hogy már láttak valamit a szakmából és úgy gondolják, minden fontosat tudnak, ezért inkább kihagynák az órákat. Ilyenkor kell erős harcosnak lennünk, hogy meggyőzzük őket, legyenek itt és tapasztalják meg, mennyi új dolgot lehet még tanulni” – meséli mosolyogva Székely Ildikó. „Aztán amikor meghallgatják a példaként behozott eseteinket, vagy a többiek történeteit, rájönnek, hogy minden kórházban más szokások vannak, mindenhol mást lehet megélni, és ez érdekelni kezdi őket. Ekkor már érezhetően lelkesebben jönnek a szombati napokra és élvezik a kölcsönös tanulást.”

Rés Zsuzsanna is hasonlóképpen látja ezt a folyamatot: „A beszélgetés azzal indul, hogy ki miért jött a képzésre. Ilyenkor persze előfordulnak szkeptikus mondatok a korábbi tapasztalatokról és a jövőbeli kilátásokról. Ekkor én is megosztom velük, hogy az oktatás mellett a műtőben dolgozom és ami a legfontosabb: imádom az egészségügyet és imádom a szakmámat. Ezzel egy kicsit mindig meglepem őket, de tartalmas és hasznos beszélgetéseket indítok el. Hiszem, hogy mindenkit át lehet billenteni a pozitív irányba és a tapasztalaim is ezt mutatják. Egy idő után nagyon jó dinamika alakul ki a csoportban. Várják a szombati napok interaktív blokkjait, amikor ők is behozhatják a saját történeteiket. Időnként olyan különleges esetekről számolnak be, amelyekre kevesen nyernek bepillantást a mindennapokban, mint például egy klinikai szívtranszplantáció. Ez pedig mindenkit érdekel. Ugyanígy lelkesednek, amikor gyakorlaton olyan szakterület működését nézzük meg, amelyet még nem láttak.”

Jó emberek a többi emberért

Miből látják az oktatók, hogy valaki komolyan veszi a képzést és azért tanul, hogy a szakmában dolgozzon tovább? „A visszakérdezés a legbiztosabb jel számomra” – mondja Székely Ildikó. „Amikor valaki rendszeresen kérdez és meg akarja érteni, amiről beszélünk, abból már látom, hogy valóban fontos neki. Amikor rájön, hogy az elmélet, az eszközök ismerete, a higiénia, a kommunikáció és az emberség mind-mind együtt kell ahhoz, hogy mindennap jól teljesítsen.”

„A szakma elméletét mindenki meg tudja tanulni, az emberi oldal nélkül viszont nem működik” – erősíti meg Rés Zsuzsanna is. „A műtőssegédek szerepe egészen különleges, hiszen minden beteg velük indul el a műtét felé. Az ő bátorításuk, biztató szavaik jelentik az élethez való kapcsolódást, a gyógyulás reményét. Nagyon fontos nekik a tudat, hogy jó emberek, és nekünk oktatóknak ezt kell erősíteni bennük. Ezek a beszélgetések összehozzák a csoportot és végül mi is nehéz szívvel elgedjük el őket, hiszen ez a hat hónap közösséggé formál. Biztos vagyok benne, hogy a vizsga után is segítik egymást és persze hozzánk is fordulhatnak a későbbiekben is. Mindenki büszke a saját sikereire, ezeket is megosztják velünk. Oktatóként hatalmas privilégiumnak tartom, hogy megmutathatom a szakma szépségét és jóleső érzés látni, amikor továbbmennek a pályán és a csoporton belüli kapcsolataikat is megőrzik.”

 

Rés Zsuzsanna

oktató, műtős szakasszisztens

 

Székely Ildikó

oktató, diplomás ápoló, leendő APN ápoló

A műtő felé menet kell igazán a bátorítás

Műtőssegéd-gipszmester képzés visszanézhető órákkal és online jegyzetekkel a Pannon Kincstár iskolában. Budapest Váci utca 47. A műtő felé menet kell igazán a bárorítás. Három segéd a műtőben.

Az operációt végző team tagjai közül a műtőssegéd az, akivel a betegek elsőként találkoznak a műtő felé vezető úton. Ő kísér be és ő visz vissza a kórházi ágyra, az ő kezére bízzuk rá magunkat, amikor elérkezik a kiírt időpont. Ilyenkor mindenkiben ott a szorongás és az izgalom. Nem mindegy, hogyan szólnak hozzánk, hogyan kérnek meg az indulásra, hogyan fognak meg, amikor emelnek és szállítanak. A beteg szempontjából és a team tagjai számára is nagyon sok múlik a műtőssegéd szakmai és emberi hozzáállásán.

Testi- és lelkierő kerestetik

Igazi fiús szakma az egészségügy szakterületei között a műtőssegédé. Előfordul, hogy nők is jelentkeznek a képzésre, de a munkakörhöz kapcsolódó feladatok jellege miatt elsősorban férfiak maradnak a szakterületen. A betegek emelése, mozgatása kétségkívül jókora fizikai megterheléssel jár. Ezzel együtt, részben a jó erőnlét, másrészt a műtétre kísért betegeket bátorító hozzáállás miatt, a műtősfiúkról általában a vagányság, a rátermettség és a jóindulat jut eszünkbe.

„A képzésen résztvevők között többségben vannak azok, akiket a munkahelyük iskoláz be – mondja Székely Ildikó oktató, diplomás ápoló, leendő APN ápoló – de szép számmal jelentkeznek olyanok is, akik egészen más szakmából érkeznek. A tanulás azok számára is sok újat hoz, akik már addig is egészségügyi intézményben dolgoztak. A féléves képzés alatt még nagyobb belátást nyernek a szakmába, elmélyítik az ismereteiket és nem ritkán további, kiegészítő tanulmányokhoz is kedvet kapnak. Menet közben ugyanis rájönnek arra, hogy sokkal könnyebben végzik a mindennapi munkájukat, ha kellő szakmai tudással rendelkeznek.”

„Sokakat az hoz a képzésre, hogy meglátják a hiányszakmában rejlő lehetőségeket” – teszi hozzá saját tapasztalatait Rés Zsuzsanna oktató, műtős szakasszisztens. „Ahogy műtősnőre, úgy műtőssegédre is nagy szükség van, keresett szakmák és mivel a műtéteket el kell végezni, a munkáltatók is egyre jobban próbálják anyagilag motiválni a jó szakembereket. Főleg a képzett munkaerőt. A szakmai tudatosság nagyon fontos a saját hatáskörben meghozható döntéseknél és a teljes műtéti teammel való együttműködésben is. Sokkal könnyebb félszavakból kommunikálni, ha minden munkatárs képben van.”

Jó kezekben lenni

Feladatait tekintve a műtőssegéd–gipszmester részt vesz az előkészítő munkákban, a műtét során pedig az operációt végző csapat, elsősorban az orvos és a műtősnő keze alá dolgozik. Ismeri és használja a műtői berendezéseket, alkalmazza a különböző műtéti eljárások szerinti beteg–előkészítési és fektetési módszereket. A feladatkörének megfelelően gondoskodik a betegekről a műtétek előtt és után, valamint intézi a műtők szakszerű rendbetételét. Gipszelési tevékenységet az orvos által megadott útmutató alapján végezhet, az ehhez szükséges anyagok és eszközök ismeretében.

„A gipszmesteri képzettség olyankor jön igazán jól, amikor valaki mondjuk egy egészségi probléma miatt átmenetileg, vagy sok ledolgozott év után már egyáltalán nem tudja emelni a betegeket. Ezzel a plusz szaktudással továbbra is szükség lesz rá, hiszen az orvosnak nyújt asszisztenciát a gipszelési tevékenységben.” – emeli ki Székely Ildikó.

A sok szerepük közül talán a legfontosabb, ahogyan a műtétre váró beteghez kapcsolódnak. „A műtő a legtöbb ember számára ijesztő hely. Félelmet, szorongást kelt, hogy nem tudnak majd magukról, miközben számukra jórészt idegen emberek beavatkozást végeznek a testükön. Ráadásul az operáció kimenete miatt is izgulnak. Ekkor az első ember, akivel a műtét felé vezető úton kapcsolatba kerülnek: a műtősfiú. Az ő kezében ezzel máris van egy felelősség, hiszen emberek bízzák rá magukat. Nagyon sok múlik rajta, hogy a beteg milyen lelkiállapotban kerül a műtétre. Pozitív hozzáállással, kiegyensúlyozottsággal és bátorító humorral rengeteget tud segíteni.” – hangsúlyozza Rés Zsuzsanna a munkája során tapasztaltakat.

Stabil játékos a csapatban

„Szerencsére sokan hozzák magukban ezt a hozzáállást, a veleszületett empátiát. Jó látni, mennyi szeretet van például azokban, akik gyerekosztályokról érkeznek a képzésre, hiszen ezért is választották, hogy kicsik mellett dolgozzanak. Ez az elhivatottság nagyon kell a pályán. De ugyanilyen fontos, hogy jó csapatjátékos legyen a műtőssegéd. Ennek az alapjait pedig tanulni kell és a gyakorlatban elsajátítani” – mondja Székely Ildikó.

Mint minden segítő szakmában, a mindennapok nehézségeiben erőt ad a tudat, milyen fontos feladat embereket a bajban támogatni és mennyire jó megélni az eredményét. A műtőssegéd direktben kapja a hálás tekinteteket, kézszorítást, köszönetet – elsőként a műtétet végző csapatból. „A munkakörrel járó felelősséggel, a segítő szereppel, a team-ben nyújtott teljesítmény fontosságával tisztában kell lenni – erősíti meg Rés Zsuzsanna – ezeket a szempontokat is igyekszünk tudatosítani a képzés során. Nemcsak a gyógyításra váró testtel, hanem a betegek lelkével is találkoznak, ez pedig megtisztelő feladat. Talán ez a lelki jelenlét is hozzájárul, hogy már a képzés során nagyon jó csapatok alakulnak, akik a továbbiakban is segítik egymást. Küldik a szakmai anyagokat, megosztanak történeteket. Sokszor közös programokat, sütögetést is szerveznek, és megmozgatják a kapcsolataikat annak érdekében, hogy segítsenek egymásnak a vágyott szakterületen elhelyezkedni. Nagyon jó érzés ezt oktatóként megélni, és ilyenkor már biztosan tudjuk, hogy a munkájukat is ilyen szeretettel és elhivatottan végzik majd.”