Az oktatás kölcsönös munkakapcsolat – Pákozdi Szilvia dentálhigiénikus 15 éve a Pannon Kincstár oktatója

Harmincéves fogászati pályafutásának második tizenöt évében már nemcsak a rendelőkben, hanem a Pannon Kincstár oktatójaként is helytállt Pákozdi Szilvia dentálhigiénikus. Tanári munkája során megtapasztalta, hogy a tisztelet és a hitelesség fontos, hallgatóit pedig nemcsak a vizsgákra és a szakma kihívásaira, hanem a munkaerőpiac kihívásaira felkészíti.

„A pontosság és a megbízhatóság nem része egyetlen tantárgy anyagának sem, ugyanakkor a »rejtett tanterv« legfontosabb elemei közé tartozik. Nem véletlenül: olyan munkát végzünk, amelyben az orvos segítő munkatársai vagyunk, tehát számítanak ránk és megbíznak bennünk” – magyarázza Pákozdi Szilvia, majd hozzáteszi, nagy hibát követ el, aki visszaél ezzel a bizalommal. – „Egy korrekt, alapos tudással rendelkező, a páciensekkel  is empatikus asszisztens nagy kincs a munkaerőpiacon. Talán ez az oka annak, hogy a vezető fogászati rendelők munkatársai között rengeteg, korábban a Pannon Kincstárban végzett diákkal találkozom.”

Egy gyakornok vezette el a Pannon Kincstárhoz

Alig egy évvel pedagógiai diplomája megszerzése után Szilvia a férje fogtechnikai laborjában találkozott egy motivált gyakornokkal. A lelkes tanuló sokat kérdezett, minden apró részletre figyelt, és úgy szívta magába a tapasztalt kollégák szakmai fogásait, mint a szivacs.

Szilvia kíváncsi lett arra, hol tanul a fiatal – végül pedig a gyakornok javaslatára ő maga is jelentkezett a Pannon Kincstár oktatói csapatába.

„Bár voltak félelmeim azzal kapcsolatban, hogy alkalmas vagyok-e a feladatra, végül belevágtam, és azóta is itt vagyok” – idézi fel a kezdeteket oktatónk, aki az elmúlt másfél évtizedben a fogászati anatómia, a fogpótlástan, a fogászati prevenció és a szájhigiénia mellett a pedagógia, a pszichológia és a szociológia fogászati szempontból fontos témáit is közelebb hozta a hallgatókhoz.

„Szeretem látni, amikor sikerül felkeltenem egy-egy hallgató érdeklődését a szakma iránt. Ha valaki túl soknak vagy nehéznek érzi a tananyagot, általában azzal nyugtatom, hogy óráról órára egyre érthetőbbé válik, a vizsgára pedig kerek egésszé áll össze minden” – meséli.

Szerinte sokat segít a fogászati asszisztens tanulóknak, hogy a fogászatban és a fogtechnikában szerzett több évtizedes tapasztalatára támaszkodva életszerű példákkal, valóban megtörtént eseteken keresztül tudja bemutatni a tananyag egyes részeit. Így az elméleti ismeretek nem elszigetelt információk maradnak, hanem összekapcsolódnak azokkal a helyzetekkel, amelyekkel a hallgatók később a rendelőben is találkozhatnak.

Aki munka és család mellett tanul, annak jár a tisztelet

Szilvia a szigorúan vett oktatói feladatokon túl is örömmel segíti a hallgatóit. Úgy véli, ez egyfajta emberi minimum, hiszen a felnőttképzésben részt vevők család és munka mellett, gyakran a szabadidejük és a pihenésük rovására készülnek a vizsgáikra.

„Tisztelem a hallgatóimat. Elsősorban azért, mert tanulni akarnak. Másodsorban pedig azért becsülöm őket, mert a család és a munka mellett is a fejlődést választják. A beadandó feladatok sokszor éjfél után érkeznek, mert akkor jut rájuk idejük. De elkészítik őket, és ez az, ami számít” – mondja.

Tapasztalatai szerint ennek oka részben az, hogy a Pannon Kincstár élen jár az online oktatásban, és sokat tesz azért, hogy a hallgatók az ország vagy akár a világ bármely pontjáról bekapcsolódhassanak a képzésekbe. A visszanézhető órák különösen azoknak jelentenek segítséget, akik munkarendjük vagy családi kötelezettségeik miatt nem tudnak minden alkalommal élőben jelen lenni.

A rugalmasság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a siker kevesebb munkát kíván. Az órák követése, a tananyag rendszeres feldolgozása és az aktív részvétel az online képzésben is elengedhetetlen.

„A beszámolók idején teljesen egyértelművé válik számunkra, hogy ki vett részt az órákon, illetve ki hallgatta vissza azokat. Akiket sikerül bevonni az órai interakciókba, azokat személy szerint is megismerjük” – mutat rá Szilvia.

A tanulási élményhez sokat ad a közösség megtartó ereje, valamint az is, ha a hallgatók nem pusztán követői, hanem alakítói is annak a folyamatnak, amelyben képződnek. Szilvia ezért minden képzés elején egyeztet velük a tanmenetről, a követelményekről és az értékelés szempontjairól. A cél közös: a sikeres vizsga, majd a szakmában való magabiztos elhelyezkedés.

„A képzés olyan alaptudást ad, amelyre a későbbi gyakorlat során megszerzett tapasztalat biztonsággal felépíthető. Nekünk, oktatóknak a vizsgafelkészítésen túl feladatunk az is, hogy kialakítsunk egyfajta szakmai igényességet a kezdő szakemberekben. Így később is olvassák majd a szakirodalmat, figyelik az innovációkat, érdeklődők maradnak, és kérdeznek a fogorvosoktól, hiszen a gyakorlati munka során még rengeteg mindent tanulhatnak.”

A Pannon Kincstárban szerzett tudás Kenyáig is jutott

Minden oktatónak van legalább egy emblematikus története, amelyet különösen szívesen oszt meg másokkal. Szilvia számára ilyen az egyik kenyai származású, klinikai fogászati higiénikus hallgató története, aki egy képzési feladatként elkészített fogászati prevenciós előadást végül egykori iskolájában is megtartott.

„A hallgató felvette az előadását, én pedig láttam, ahogy egy kenyai falusi iskolában, egy számomra teljesen ismeretlen törzsi nyelven mutatja be pontosan azokat a szájhigiénés ismereteket, amelyeket itt, Budapesten, a Pannon Kincstárban tanult. A szavakat nem értettem, de a szemléltetésből minden világos volt. A felvételt a mai napig őrzöm” – meséli.

A történet megmutatja, hogyan válhat az oktatás során átadott tudás valódi segítséggé, és hogyan juthat el egy budapesti tanóráról akár egy másik kontinens gyermekeihez is.

A hitelesség néha nem kellemes, „csak” jó

Oktatói munkájában Szilvia mindennél fontosabbnak tartja a hitelességet. Ebből akkor sem enged, ha egy összetett kérdésre nem tud azonnal teljes szakmai mélységben válaszolni.

„Nyilván én sem láthattam a fogászat valamennyi területének minden beavatkozását. Épp ezért előfordult már, hogy egy kérdésre nem tudtam azonnal felelni. Ilyenkor a következő órára mindig korrekt, megbízható és érthető válasszal érkeztem. Konzultáltam fogorvosokkal, elővettem a szakkönyveket, és ha kellett, akár az egyetemi tankönyveket is. Hitelesebb azt mondani, hogy utánanézek, mint felkészületlenül félrevezetni a hallgatókat.”

Ugyanezt a korrektséget az értékelés során is alapvetőnek tartja. A jegyet nála mindig magyarázat kíséri, hiszen a hallgató nem pusztán abból tanul, hogy milyen érdemjegyet kapott, hanem abból is, hogy pontosan miben és hogyan kell tovább fejlődnie.

A bizonyítvány nem lezárás, hanem szakmai kezdet

Szilvia az elmúlt tizenöt évben számos olyan eredményt ért el, amelyre oktatóként büszke lehet. Egyik hallgatója például az egyik országos szakmai versenyen negyedik helyezést szerzett, a fogászati rendelőkben pedig lépten-nyomon Pannon Kincstárban végzett szakemberekkel találkozik. Különösen sokat jelent számára, amikor akár tíz éve végzett tanítványai keresik meg egy szakmai kérdéssel, vagy számolnak be pályájuk alakulásáról.

„A szakmai vizsga és a bizonyítvány megszerzése az iskolai tanulmányok végét, egyben a munkaerőpiacra való belépés kezdetét jelenti. Ha a hallgatók jó iránymutatást kaptak a képzés során, később már saját igényükké válik a fejlődés. Nekünk pedig pontosan ez a célunk.”

Egy képzés ugyanis akkor éri el igazán a célját, ha a sikeres vizsga után is megmarad az igény a tanulásra, a pontos munkára és a szakmai fejlődésre. Szilvia ezért nem egyszerűen a tananyag átadására törekszik: azt szeretné, hogy hallgatói felkészült, megbízható és empatikus szakemberként találják meg a helyüket a fogászati csapatban.

Praktikus okokból kezdte, hivatásból maradt – Dr. Tófeji Mária 15 éve oktat a Pannon Kincstárban

Tizenöt év, több ezer tanuló és számtalan, a vizsga után is megmaradó szakmai kapcsolat. Dr. Tófeji Máriával arról beszélgettünk, miért szeretett bele a felnőttoktatásba, mit vár a tanulóitól, és milyen tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki sikeres gyógyszertári szakasszisztens legyen.

„Amikor elkezdtem a Pannon Kincstárban dolgozni, még nem gondoltam, hogy egy ilyen hosszú és kölcsönös elköteleződésen alapuló szakmai kapcsolat alakul ki köztem és az intézmény között. Májusban viszont előkerestem az első, tizenöt évvel ezelőtti e-mailt, amiben tananyagot küldtem az első diákjaimnak, és nosztalgikus hangulatba kerültem” – meséli Dr. Tófeji Mária, aki a gyógyszerhatástan és a gyógyszertári ügyvitel oktatása révén az elmúlt másfél évtizedben több ezer tanulónk szakmai fejlődéséhez járult hozzá.

A túlórák helyett az oktatást választotta – és megtalálta benne a helyét

Mária nem titkolja, eredetileg azért vállalt oktatói pozíciót, mert szerette volna elkerülni a késő esti túlórákat és a hétvégi ügyeleteket. Gyorsan ráébredt azonban arra, hogy a felnőttoktatás és a majdani kollégák képzése olyan terület, ahol otthon érzi magát és amellyel tevőlegesen járulhat hozzá a gyógyszerész szakmai szolgáltatási minőségének növekedéséhez.

„Zalaegerszegen kaptam egy lehetőséget, amit nagyon szerettem is. Egy évvel később, egy kolléga ajánlására érkezett a Pannon Kincstár felkérése, amire örömmel mondtam igent. Most heti két napon tanítok, a diákjaim visszajelzései alapján pedig megérte kitartanom” – mondja és részletesen beszél arról, hogy némely diákjával a képzés lezárulta után is megmaradt a kollegiális kapcsolat: tudnak egymásról, összejárnak, megkérdezik egymást egy-egy szakmai kérdésben.

A vizsga ma már valódi gyógyszertári helyzetekre készít fel

Azt mondja, az elmúlt másfél évtizedben sokszor és sokat változott a vizsgarendszer, a képzés jelenlegi zárása pedig életszerű, valós kihívásokat tartogat a tanulóknak. Igaz, így vizsgázás után ténylegesen készen állnak arra, hogy kilépjenek az életbe és szakasszisztensként dolgozzanak.

„A korábban a tanulóink modulárisan, majd komplex vizsgarendszerben adtak számot tudásukról. Jelenleg a vizsga két részből áll: az írásbelin az elméleti tudást mérjük fel, a vizsga másik részére pedig egy közforgalmú gyógyszertárban, zárás után kerül sor. Persze tételek itt is vannak, de a hallgatóknak átfogóbb és alaposabb tudásra, nagyobb önállóságra van szüksége ahhoz, hogy egy számukra idegen helyen is jól teljesítsenek” – meséli.

Munka, család és tanulás: a felnőttképzésben az időbeosztás is vizsgafeladat

Oktatónk maga is tanult felnőttképzésben, így pontosan tudja, hogy a szakmai továbbképzések, illetve a karrierváltás kihívások elé állítják a tanulókat. Tagadhatatlan azonban, hogy új karrierutakat is megnyitnak.

„Az időbeosztás kezdetben kész káosz. Munka, szabadidő, család és pihenés: nehéz úgy ütemezni a dolgokat, hogy minden beleférjen és mindenki boldog legyen. A szakasszisztens képzés ráadásul különösen sok feladat elé állítja a tanulókat, hiszen a tananyag viszonylag nagy, és minden ugyanannyira fontos” – vélekedik.

Hangsúlyozza, tény, hogy az online oktatásnak megvan az az előnye, hogy rugalmasan alakítható a személyes preferenciákhoz és lehetőségekhez. Ugyanakkor nagyfokú tudatosságot és következetességet is kíván a tanulóktól.

„A digitális térnek nincs olyan megtartó ereje, mint a személyes kapcsolódásoknak: mivel a tanulók nem ismerik egymást személyesen, nem tudnak együtt utálni engem, az oktatót, például”– mondja. – „Igaz, ezt felismerve igyekszem bizonyos »extrákat« is hozzáadni a tanulói közösségek működéséhez, például Facebook csoportot szervezek. Vannak kötelező személyes jelenléttel járó gyakorlati alkalmak is. Emellett bátorítom a tanulókat arra, hogy offline is találkozzanak.”

A tanulókat kompetens felnőttként kezeljük

Lényeginek tartja azt is, hogy a diákok megértsék: a szoros kontroll és a nonstop számonkérés hiánya nem azt jelenti, hogy nem kell tanulni, hanem azt, hogy a képzés során mindvégig kompetens felnőttnek tekintik őket. Vagyis nem mondják meg nekik, pontosan mikor és mit csináljanak, hiszen mind a rendszeres tanulás, mind a vizsgaeredmény elsősorban az ő felelősségi körükbe tartozik.

„Mi elvégezzük a munkánkat, hiszen felkészülten érkezünk és hozzáférhetőek, elérhetőek vagyunk. Tanulni és erőforrást tervezni hétről hétre azonban elsősorban a tanulóknak kell. Ebben pedig el lehet veszni, ha a tanuló a tanulásszervezésében nem kellőképpen tudatos” – mondja oktatónk.

A valódi eredmény a sikeres vizsga és az elhelyezkedés

Mária szerint a tizenöt éve tartó együttműködés fenntartásához nagyban hozzájárul, hogy a Pannon Kincstár oktatójaként sok kérdésben szabad kezet kap. Így egyénileg választhatja meg például a módszertant és sokféle gyakorlatot is kipróbálhat.

„A Pannon Kincstár egy jól működő felnőttképzés, vagyis elsősorban az a fontos, hogy a tanulók képesek-e sikerrel letenni a vizsgákat, illetve el tudnak-e helyezkedni a tanfolyamok után a munkaerőpiacon. A gyógyszertári szakasszisztens képzés tapasztalatai kifejezetten jók: a tanulók szinte száz százaléka talál a képesítésének megfelelő munkahelyet, ráadásul tipikusan rövid időn belül” – meséli és hozzáteszi, a diákok sikereiről többnyire közvetlenül tőlük értesül, ugyanis általában szívesen osztják meg vele örömeiket a képzés lezárulta után is.

Mitől lesz valaki jó gyógyszertári szakasszisztens?

Mária kifejti, hogy a szakasszisztensi képzés egy hiányszakma elsajátítását teszi lehetővé, a tanfolyam végére pedig lényegesen nagyobb szabadsággal és több szakértelemmel rendelkeznek a tanulók, mint azok, akik a gyógyszertári asszisztens képzést választják. Így jellemzően jobbak a munkaerőpiaci elhelyezkedés esélyei is.

„Asszisztensként fontos a pontosság, a kézügyesség és a jó időbeosztás, hiszen a kollégák a raktározásban, illetve a magisztrális készítmények előállításában, valamint a gyógyszerformázásban is részt vesznek. Az ő feladatuk, hogy a gyógyszerek megfelelő hatóanyag-tartalom mellett, esztétikus minőségben készüljenek el, illetve az is, hogy a szignatúra olvasható és szép legyen” – magyarázza. – „A szakasszisztenseknek azonban mindezek mellett kiváló kommunikációs készségekkel is rendelkeznie kell, hiszen ők a mindennapi munkavégzés során rendszeresen kontaktálnak a betegekkel és az asszisztensekkel is.”

Naprakész tudás, összehangolt szakmai munka

Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyógyszertári szakasszisztenseknek igazodniuk kell a betegek kommunikációs és kognitív képességeihez, fel kell ismerniük a nyílt kommunikáció mögötti rejtett kérdéseket és részletes, a beteg számára is érthető módon kell válaszolniuk a felmerülő aggodalmakra.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a szakasszisztens képzésben résztvevő tanulók valóban piacképes tudását támogatva Mária feladatának érzi, hogy a kollégákkal is szoros együttműködésben, a változó jogszabályi környezet aktualitásait mindenkor figyelembe véve végezze munkáját.

„Az a dolgom, hogy átfogó és hasznos tudást adjak át tanulóinknak, így rendszeresen egyeztetek például dr. Bártfayné dr. Felsővályi Kinga szakgyógyszerész-jogász kolléganőmmel azért, hogy a képzés egyes részterületei összehangoltak és naprakészek legyenek” – mutat rá a rendszerszintű gondolkodás előnyeire kollégánk, akinek tizenöt éves jubilálására különösen büszkék vagyunk, hiszen Mária számára továbbra is ugyanaz jelenti az oktatás legnagyobb eredményét: amikor a tanulók nemcsak sikeres vizsgát tesznek, hanem magabiztos, felkészült szakemberként kezdik meg munkájukat egy gyógyszertárban.