wordpress@origami-europe.hu, Author at Pannon Kincstár

Amikor megérezzük, milyen jó emberekkel dolgozni

A szociális szakterületeken minden nap más. Sokféle ember, sokféle életút. Gyakran egészen picivel is lehet hatalmas segítséget nyújtani. Figyelmet adni, ami megnyit, bizalmat teremt és elindít egy probléma megoldása felé. A szociális asszisztens támogató, szervező, adminisztráló munkája ma már sokrétűen alkalmazható és szívesen foglalkoztatják, mint olyan szakembert, aki átlátja a rendszert és képben van a szakmával.

Hős és csodabogár egyben

A szociális asszisztens általában felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember keze alá dolgozik, az ő munkáját segíti. Irányítás mellett, a kompetenciájának megfelelő területeken önállóan végzi a feladatait: közreműködik a szociális munka adminisztrációjának kialakításában és működtetésében; a szociális ellátás keretében pedig különböző programokat szervez, illetve részt vesz ezek lebonyolításában.

A családsegítésben, a munkanélküliek támogatásában, a hajléktalan ellátásban vagy az idősgondozás nappali ellátási feladataiban is egyre több az olyan lehetőség, amelybe a szociális asszisztensek bekapcsolódhatnak. „A munkáltatók is rájöttek, hogy sokrétűen tudják alkalmazni a szociális munkatársakat, ezért egyre bővül a kör, ahol a segítségüket igénybe veszik. Szükség van rájuk, mint olyan szakemberekre, akik képben vannak a szakmával és átlátják a szociális rendszert.” – mondja Szécsi Judit oktató, az ELTE TáTK Szociális Munka tanszékének egyetemi tanársegéde. „Nagy előny, ha együttműködő, jó csapatban sikerül elhelyezkedni. Azt szoktam tanácsolni a hallgatóimnak, hogy ezt keressék a leendő munkahelyükben. Ránk, szociális szakemberekre néha hősként, néha csodabogárként tekintenek, de mindegyiket sokkal jobb egy csapatban megélni. Könnyebb feldolgozni a nehézségeket is, az örömöt és a sikert pedig megsokszorozza, ha van kivel megosztani. Amikor félszavakból értjük egymást, az szárnyakat ad a mindennapokban.”

A háttérben is az egyénért

„Az első, amit elmondok a tanulóknak, hogy a világban, amelybe belépnek, milyen sokféle részproblémával fognak találkozni és nem lehet klisékben gondolkodni.” – emeli ki Dr. Antal Kálmán oktató, jogász, a Pénzügyminisztérium szociális munka oktatója. „Bár a szociális asszisztensek munkájának legnagyobb szelete az adminisztráció, nagyon fontos, hogy ezen keresztül is emberekkel foglalkoznak, emberek életébe kapcsolódnak be. Már a kezdeteknél tisztában kell lenni azzal, hogy nem csupán ’dolgozgatunk a nagyvilágba’, hiszen egy dokumentáció is létfontosságú lehet, ha az például egy gyógyszerelés rögzítése, ahol a helyettesíthetőség sem mindegy. Vagyis amikor elvileg háttérmunkát végzünk, akkor is a kliensért dolgozunk, őt támogatjuk a helyzetének a kezelésében, megoldásában.”

A sokféle történet, az egyedi sorsok megérintenek minden segítő embert, a különböző problémák be tudnak húzni. A napi munkához éppen ezért nagyon fontos a belső stabilitás, a belső én védelme, amihez a megfelelő önismereten át vezet az út. „Szükséges egyfajta értékrend; értenünk kell a kódexben is szereplő etikai normákat, hinni az egyenlőségben és a változás képességében – mondja Szécsi Judit -, de nem hibátlannak kell lennünk, hanem kellőképpen rugalmasnak, hogy merev berögzülések nélkül forduljunk mindenki felé.”

Tudás, ösztön és emberség

Ahogy egy kliens története kibontakozik előttünk, és kirajzolódik a segítséget igénylő helyzet, láthatóvá válik az is, éppen milyen kompetenciákra lesz a legnagyobb szükség a szociális munkatárs részéről. Az emberismeret, türelem és kitartás mellett nagyon fontos a szakmai tudás és a tapasztalat. „A helyzetfelismerés és a döntési képesség felértékelődik, amikor helyzet és helyzet között választunk” – erősíti meg Dr. Antal Kálmán. „Az asszisztens is lehet olyan szituációban, amikor ő ismeri fel, hogy azonnali intézkedés szükséges. Persze mindenkinek képben kell lennie annyira saját magával, hogy tudja, meddig tartanak a kompetenciái, hol vannak a határai. Az sem szerencsés, ha mindent én akarok megoldani, de az sem jó, ha nem merek döntéseket hozni. Mint a szakmánk sok más területén, itt is a megfelelő önismeret a kulcs. Arra biztatom a tanulókat, hogy a megszerzett tudásuk mellett merjenek az ösztöneikkel, az emberségükkel dolgozni.”

Sok kis lépés – nagy haladás

A képzésre jelentkezők között vannak, akik már a szociális szakmában dolgozva építik tovább az útjukat, de sokan érkeznek az irodák, a multik világából. „Mivel még mindig hiány van a szociális területek zöménél, aki ezt a pályát választja, találni fog munkát. Akár ezen a vonalon, további képzésekkel, vagy rokonterületeken, mindig lehet tovább bővíteni a szakmai tudást és úgy haladni előrébb” – biztatja az első lépéseken gondolkodókat Szécsi Judit. „Azt tapasztalom, hogy más irányból érkezőkben is hatalmas a motiváció. A közös felkészülés pedig nagyon összehozza a csoportokat. Olyan közösségek alakulnak, akik később is segítik egymást. Igazi támogató hálózatot alakítanak ki maguknak. Ez pedig azért is nagyon fontos, mert sok a munka, és figyelnünk kell rá, hogy rendszeresen töltődjünk. Ha a korábbi csoporttársak egymás közt hosszabb távon is meg tudják osztani a megéléseiket, akkor ez a kapcsolódás rengeteg pluszt ad.”

A szociális munkának a sok tennivaló mellett is megvan a változatossága. Minden egyes nap lehet más. Sok ember sokféle életutat hoz magával. „Hiszünk abban, hogy az emberek képesek változni és változtatni. Az is jó, amikor mi megértjük a másikat, és az is, amikor ő tesz egy felismerést, amivel előrébb tud haladni. A kicsi elmozdulások összeadódnak és nagyon jó érzés ezt látni. Ilyenkor erősödik meg igazán bennünk, hogy igen, ez az én utam.” – mondja Szécsi Judit.

„Gyakran már a figyelem is rengeteget ad, amivel végighallgatjuk a másikat. És sokszor egy picivel is sokat tudunk segíteni” – csatlakozik hozzá Dr. Antal Kálmán. „Azt szoktam mondani a hallgatóimnak, hogy valójában akkor lépünk a pályánkra, amikor megérezzük, milyen jó emberekkel dolgozni.”

Szociális asszisztens képzés Szociális asszisztens OKJ képzés

Támogató kezek a műtéti csapatban

Kék műtőruhás hölgy egy műtőszobában. Pannon Kincstár

A műtéti – aneszteziológiai asszisztens a tanulással megszerzett tudásával és az évek során egyre gyarapodó tapasztalatával segít abban, hogy egy komplikált műtét nehéz szituációjában magabiztosan tudja támogatni a team munkáját. A kulcsszó: a csapatjáték. Hiszen az emberéletek megmentése közös küldetés, amelyben a perioperatív asszisztens feladatköre fontos része az egésznek.

Operatív háttér

A perioperatív asszisztens munkájának lényegi részét a műtői környezetben végzett műtéti és egyéb invazív beavatkozásokhoz – azaz a beteg testébe vágással, szúrással történő behatolással járó orvosi eljárásokhoz – nyújtott segítség adja. A kompetencia szintjének megfelelő asszisztensi feladatokat lát el az operációt megelőzően, a műtét közben, és az elvégzett beavatkozás után. Együttműködik az operációt végző szakemberekkel, a műtői személyzettel, az aneszteziológussal, és a műtői beavatkozások technikai személyzetével.

Támogató munkájával bekapcsolódik a páciens állapotfelmérésébe, a kezelési terv elkészítésébe, a beavatkozás alatti megfigyelésbe és az értékelésbe. Jelzi, ha a megfigyelés során a páciens állapotának romlását érzékeli, és segítséget kér. Az egynapos sebészeti beavatkozásra kerülő betegek menedzselésének is szerves résztvevője. Szorosan együttműködik, támogatja a betegeket és a hozzátartozóikat.

Fejlődési irányok és lehetőségek

Az állami egészségügyi intézményekben és a magánszektorban is nagy szükség van a műtéteket segítő szakemberekre. A pályakezdőket is szívesen fogadják műtős segédasszisztensként, aneszteziológus segédasszisztensként. Ezekben a pozíciókban a képzés mellett elvárt az érettségi megléte is. A sterilizáló részlegen vannak olyan feladatkörök is, amelyek ellátásához a képzés elvégzése mellé nem alapfeltétel az érettségi.

„Egy év alatt kapnak a tanulók egy olyan alapot, amin tovább tudnak menni” – emeli ki a lehetőségeket Székely Ildikó oktató, ápoló. „Már ezen a ponton is vannak olyan feladatok, amelyeket önállóan is elláthatnak, mint például a szubkután injekciózás és a betegek tájékoztatása, illetve segédkezhetnek az ápolóknak. De érdemes továbbmenni a pályán a perioperatív ápolói, műtősnői, aneszteziológiai végzettségek felé. Mindegyik hiányszakma és a saját oklevél megszerzésével jóval szélesebb a lehetőségek skálája.”

„Több területre is várjuk a fiatalokat ezzel a végzettséggel. Sokan vannak, akik az elmúlt években kezdtek kórházunkban dolgozni.” – teszi hozzá saját vonatkozásait Molnárné Janecskó Elza oktató, Uzsoki Utcai Kórház, Központi Röntgen Osztályának diagnosztikai képalkotásban szakosodott vezető asszisztense. „A perioperatív asszisztensekből műtéti szakasszisztens és aneszteziológus szakasszisztens is válhat. Ehhez kell egy év műtői gyakorlat – már perioperatív asszisztensként – majd újabb egy év után megszerezhető a műtős szakasszisztensi vagy aneszteziológiai szakasszisztensi oklevél is. Pályakezdő aneszteziológus szakasszisztenseket a magán egészségügyi intézmények is szívesen foglalkoztatnak. Műtős szakasszisztensi területen inkább a több éves tapasztalattal rendelkező, akár friss nyugdíjas kollégákat részesítik előnyben a magán szférában.”

Topon lenni a szakmában

Amikor egy munkaadó a perioperatív asszisztens végzettségű jelentkezők között mérlegel, nagyon sokat nyom a latban az addig megszerzett tudás és a hozzáállás. „A képzés alapja az elmélet, hiszen erre épül a további ismeretanyag is. Ma már elméleti tudás – bizonyítvány, szakképzettséget igazoló okmány – nélkül nem nagyon lehet elhelyezkedni, vagy csak alacsonyabb besorolásban. A mindennapi munka ellátásához alapvető szakmai kompetenciák: a műszerismeret, gépismeret, eszközismeret, anyagismeret, a műtéti technikák, a latin szaknyelvi kifejezések ismerete, a szakmai etika” – emeli ki Molnárné Janecskó Elza. „Viszont sok intézmény azért foglalkoztat szívesen pályakezdőket is, mert őket úgymond a ’saját ízlésük szerint’ tudják megtanítani a szakma rejtelmeire. Itt pedig a személyes kompetenciák rengeteget számítanak. Emberekkel dolgozunk, betegekért vállalunk felelősséget. Ezekben a munkakörökben elengedhetetlen a megbízhatóság, az empátiás készség, az alkalmazkodás, az önfegyelem, az érzelmi stabilitás és kiegyensúlyozottság.”

Ezt erősíti meg Székely Ildikó is: „A segítőkész hozzáállás alapvető az egészségügyi szakmákban. Emellett fizikailag is bírni kell, hiszen úgymond lábon visszük a feladatok zömét, és ugyanez elmondható a lelki tényezőkre is. Nagyfokú tűrőképesség kell, nem csupán a feladatok ellátásához, hanem a nehéz helyzetekhez, emberi sorsokhoz is, amelyekkel nap mint nap találkozunk.”

A munka nagyrésze az a csapatjáték, amelyben a perioperatív asszisztens betölti a műtétet végző team-beli szerepét. Mint minden csapatmunka, az operáció is akkor működik, ha a szakmai feladataikon túl valamennyi résztvevő képes az együttműködésre és a folyamatos kommunikációra.

„Kérdezni is tudni kell” – egészíti ki az előbbieket Molnárné Janecskó Elza. „A félinformáció nem elég, nagyon sok múlhat rajta a munkánk során, nem kockáztathatjuk mások életét, ezért mindig érdemes feltenni azt a plusz kérdést. Inkább többször, mint egyszer sem. Az összetett feladatok megoldása során pedig jól jön a logikus gondolkodás, a rendszerező képesség, a hibakeresés és problémamegoldás képessége, és persze a kreativitás a jó ötletekhez.”

Fent és lent, de belül egyensúlyban

A változó munkarend, az ügyelet, az intenzív és folyamatos munkavégzéssel járó stressz jelenthet kihívást és ez valóban nem való mindenkinek. „Aki kórházi munkát vállal, azzal is tisztában kell lennie, hogy az emberek nem csak meggyógyulnak, hanem sajnos meg is halnak itt. Érzelmileg nagyon megterhelő tud lenni, hiszen előfordulhat olyan eset is, amikor a beteg a kezeid közt hal meg, mégis meg kell tanulnunk feldolgozni ezeket az eseteket, és megőrizni a belső egyensúlyunkat” – mondja Molnárné Janecskó Elza.

Hogy mi segít a belső egyensúly helyrebillentésében, mi lendít át a nehéz helyzeteken? Székely Ildikó szerint: „Ami erőt ad, az a betegek hálája. Ahogy megfogják a kezünket és megköszönik, amit tettünk.”

Ezzel egybecsengenek Molnárné Janecskó Elza gondolatai: „Az, hogy egy segítő team fontos tagjaként részt veszünk emberek megmentésében, gyógyításában, leírhatatlan érzés. Rengeteg erőt és motivációt ad. Nincs szebb mosoly, egy meggyógyított, hálás beteg mosolyánál. Ez minden egészségügyi dolgozó szeme előtt kell, hogy lebegjen nap mint nap, és erőt kell, hogy adjon a következő feladatok megoldásához.”

Molnárné Janecskó Elza

oktató, Uzsoki Utcai Kórház, Központi Röntgen Osztályának diagnosztikai képalkotásban szakosodott vezető asszisztense

Székely Ildikó

oktató, diplomás ápoló, leendő APN ápoló

Perioperatív asszisztens képzés Perioperatív asszisztens OKJ képzés

A műtő felé menet kell igazán a bátorítás

Műtőssegéd-gipszmester képzés visszanézhető órákkal és online jegyzetekkel a Pannon Kincstár iskolában. Budapest Váci utca 47. A műtő felé menet kell igazán a bárorítás. Három segéd a műtőben.

Az operációt végző team tagjai közül a műtőssegéd az, akivel a betegek elsőként találkoznak a műtő felé vezető úton. Ő kísér be és ő visz vissza a kórházi ágyra, az ő kezére bízzuk rá magunkat, amikor elérkezik a kiírt időpont. Ilyenkor mindenkiben ott a szorongás és az izgalom. Nem mindegy, hogyan szólnak hozzánk, hogyan kérnek meg az indulásra, hogyan fognak meg, amikor emelnek és szállítanak. A beteg szempontjából és a team tagjai számára is nagyon sok múlik a műtőssegéd szakmai és emberi hozzáállásán.

Testi- és lelkierő kerestetik

Igazi fiús szakma az egészségügy szakterületei között a műtőssegédé. Előfordul, hogy nők is jelentkeznek a képzésre, de a munkakörhöz kapcsolódó feladatok jellege miatt elsősorban férfiak maradnak a szakterületen. A betegek emelése, mozgatása kétségkívül jókora fizikai megterheléssel jár. Ezzel együtt, részben a jó erőnlét, másrészt a műtétre kísért betegeket bátorító hozzáállás miatt, a műtősfiúkról általában a vagányság, a rátermettség és a jóindulat jut eszünkbe.

„A képzésen résztvevők között többségben vannak azok, akiket a munkahelyük iskoláz be – mondja Székely Ildikó oktató, diplomás ápoló, leendő APN ápoló – de szép számmal jelentkeznek olyanok is, akik egészen más szakmából érkeznek. A tanulás azok számára is sok újat hoz, akik már addig is egészségügyi intézményben dolgoztak. A féléves képzés alatt még nagyobb belátást nyernek a szakmába, elmélyítik az ismereteiket és nem ritkán további, kiegészítő tanulmányokhoz is kedvet kapnak. Menet közben ugyanis rájönnek arra, hogy sokkal könnyebben végzik a mindennapi munkájukat, ha kellő szakmai tudással rendelkeznek.”

„Sokakat az hoz a képzésre, hogy meglátják a hiányszakmában rejlő lehetőségeket” – teszi hozzá saját tapasztalatait Rés Zsuzsanna oktató, műtős szakasszisztens. „Ahogy műtősnőre, úgy műtőssegédre is nagy szükség van, keresett szakmák és mivel a műtéteket el kell végezni, a munkáltatók is egyre jobban próbálják anyagilag motiválni a jó szakembereket. Főleg a képzett munkaerőt. A szakmai tudatosság nagyon fontos a saját hatáskörben meghozható döntéseknél és a teljes műtéti teammel való együttműködésben is. Sokkal könnyebb félszavakból kommunikálni, ha minden munkatárs képben van.”

Jó kezekben lenni

Feladatait tekintve a műtőssegéd–gipszmester részt vesz az előkészítő munkákban, a műtét során pedig az operációt végző csapat, elsősorban az orvos és a műtősnő keze alá dolgozik. Ismeri és használja a műtői berendezéseket, alkalmazza a különböző műtéti eljárások szerinti beteg–előkészítési és fektetési módszereket. A feladatkörének megfelelően gondoskodik a betegekről a műtétek előtt és után, valamint intézi a műtők szakszerű rendbetételét. Gipszelési tevékenységet az orvos által megadott útmutató alapján végezhet, az ehhez szükséges anyagok és eszközök ismeretében.

„A gipszmesteri képzettség olyankor jön igazán jól, amikor valaki mondjuk egy egészségi probléma miatt átmenetileg, vagy sok ledolgozott év után már egyáltalán nem tudja emelni a betegeket. Ezzel a plusz szaktudással továbbra is szükség lesz rá, hiszen az orvosnak nyújt asszisztenciát a gipszelési tevékenységben.” – emeli ki Székely Ildikó.

A sok szerepük közül talán a legfontosabb, ahogyan a műtétre váró beteghez kapcsolódnak. „A műtő a legtöbb ember számára ijesztő hely. Félelmet, szorongást kelt, hogy nem tudnak majd magukról, miközben számukra jórészt idegen emberek beavatkozást végeznek a testükön. Ráadásul az operáció kimenete miatt is izgulnak. Ekkor az első ember, akivel a műtét felé vezető úton kapcsolatba kerülnek: a műtősfiú. Az ő kezében ezzel máris van egy felelősség, hiszen emberek bízzák rá magukat. Nagyon sok múlik rajta, hogy a beteg milyen lelkiállapotban kerül a műtétre. Pozitív hozzáállással, kiegyensúlyozottsággal és bátorító humorral rengeteget tud segíteni.” – hangsúlyozza Rés Zsuzsanna a munkája során tapasztaltakat.

Stabil játékos a csapatban

„Szerencsére sokan hozzák magukban ezt a hozzáállást, a veleszületett empátiát. Jó látni, mennyi szeretet van például azokban, akik gyerekosztályokról érkeznek a képzésre, hiszen ezért is választották, hogy kicsik mellett dolgozzanak. Ez az elhivatottság nagyon kell a pályán. De ugyanilyen fontos, hogy jó csapatjátékos legyen a műtőssegéd. Ennek az alapjait pedig tanulni kell és a gyakorlatban elsajátítani” – mondja Székely Ildikó.

Mint minden segítő szakmában, a mindennapok nehézségeiben erőt ad a tudat, milyen fontos feladat embereket a bajban támogatni és mennyire jó megélni az eredményét. A műtőssegéd direktben kapja a hálás tekinteteket, kézszorítást, köszönetet – elsőként a műtétet végző csapatból. „A munkakörrel járó felelősséggel, a segítő szereppel, a team-ben nyújtott teljesítmény fontosságával tisztában kell lenni – erősíti meg Rés Zsuzsanna – ezeket a szempontokat is igyekszünk tudatosítani a képzés során. Nemcsak a gyógyításra váró testtel, hanem a betegek lelkével is találkoznak, ez pedig megtisztelő feladat. Talán ez a lelki jelenlét is hozzájárul, hogy már a képzés során nagyon jó csapatok alakulnak, akik a továbbiakban is segítik egymást. Küldik a szakmai anyagokat, megosztanak történeteket. Sokszor közös programokat, sütögetést is szerveznek, és megmozgatják a kapcsolataikat annak érdekében, hogy segítsenek egymásnak a vágyott szakterületen elhelyezkedni. Nagyon jó érzés ezt oktatóként megélni, és ilyenkor már biztosan tudjuk, hogy a munkájukat is ilyen szeretettel és elhivatottan végzik majd.”

Műtőssegéd-gipszmester képzés Műtőssegéd-gipszmester OKJ képzés

Kell, hogy időt adjunk a betegeknek!

A beteg ember személyisége a fájdalom, a félelem, a kiszolgáltatottság érzése miatt megváltozhat. Lehet, hogy magába fordul, depresszív vagy akár ellenséges lesz, és éppen a segítő kezet tolja el magától, bármennyire is szüksége van rá. Ilyenkor a legnagyobb feladat megtalálni azt a hangot, azt a módszert, amivel megnyitjuk a lelkét és kibillentjük ebből a nehéz, zárt állapotból. Ebben rejlik az ápolói munka mindennapi nehézsége és szépsége.

Több, mint szakma: hivatás

A Gyakorló ápolói képzés az OKJ 55 ápoló képzésre készít fel. Nagyobb önállóságot ad, mint a segédápolói végzettség, több feladattal – ilyen lehet például a szubkután injekciózás -, de aki úgy érzi, megtalálta a hivatását, érdemes még tovább haladnia a ráképzésben.

„Gyakori szófordulat, de én valóban úgy gondolom, hogy ez számunkra nem szakma, hanem hivatás – mondja Takács Nándorné Andrea oktató, az Uzsoki utcai Kórház – Urológiai sebészet osztályos nővére. Aki belevág, sok esetben még nem tudja, mire számíthat. Ezért fontos a gyakorlati idő, amikor élesben is megtapasztalják a tanulók, hogy a mindennapi munkánk maga is egy kihívás. Sosem tudhatjuk, aznap milyen eseteket kapunk, egy műtét után a beteg milyen állapotban lesz, hogyan reagál. Azért kell megfelelő mennyiségű tudás, hogy a döntési helyzetekben azonnal tudjuk, mit kell tenni. A gyakorló ápolóknak el kell tudni látni a betegek megfigyelését és értesíteni az orvost, ha gond van. Ehhez pedig fel kell ismerni és értelmezni a jeleket.”

A betegápoló, -gyógyító szakterületeken gyakran nincs második lehetőség, elsőre kell jól dönteni. Erre hívja fel a figyelmet Oroszi Zsuzsanna oktató, a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház aneszteziológus szakasszisztense is: „Azt szoktam mondani, hogy bár gyakorlati területről beszélünk, megfelelő értelem, okosság is kell hozzá, hiszen egy gyakorló ápolónak fel kell ismernie, mivel találkozik. A képzés során azt erősítem a tanulóimban, hogy az időben történő segítségnyújtáshoz nélkülözhetetlen az alaptudás. A jó és rossz példákat is igyekszem megtanítani, hogy már a felkészülés során megértsék, milyen könnyű hibázni és milyen sok múlhat rajta.”

Helytállás háromfelé

Akár intézményben vállalt munka, akár otthon ápolás a leendő cél, az empátia, a türelem, az érzelmi stabilitás és a nyugalom azok a kompetenciák, amelyekre a tudás mellett a legnagyobb szükség van. „Ez egy első önvizsgálati pont – emeli ki Takács Andrea. Csak akkor lépjen valaki erre a pályára, ha tudja magáról, hogy rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. A beteg ember személyisége ugyanis a fájdalom, félelem, a kiszolgáltatottság érzésének hatására megváltozhat. Lehet, hogy ellenkezik, agresszíven reagál, vagy befelé forduló lesz. Ilyenkor meg kell találnunk azt a hangot, azt a módszert, amellyel megnyugtatjuk, megnyitjuk és kibillentjük ebből az állapotból. Hiszen nem hagyhatjuk, hogy elszigetelődjön, és időnként ehhez a család segítségét is kérnünk kell. Vagyis a kommunikáció a harmadik fontos terület, ahol toppon kell lennünk. Segítjük, bátorítjuk a beteget, beszélünk a családtagokkal, illetve tájékoztatjuk az orvost és az ellátó csapat többi tagját. Ehhez a három irányú információhoz nagy szükség van a jó kommunikációs készségre.”

Feltétlen törődés

Amikor a beteg már jobban érzi magát, visszatér a kedve és többnyire hálával fordul a segítői felé. Többnyire, mondhatjuk, mert – bár az esetek túlnyomó többségében a kedves köszönet a jellemző – előfordul, hogy a páciens türelmetlen, hiszen már indulna haza, vagy ha olyan diagnózist kapott, amellyel további kezelések elé néz, megijed és újra elkeseredik.
„Minden beteg arra vágyik, hogy megvigasztalják és támogassák – mondja Oroszi Zsuzsanna. A mi dolgunk, hogy szeretettel forduljunk felé, felmérjük, mire van szüksége és segítsünk neki. Akárhogy is viselkedik, tudnunk kell, hogy kétségbeesésében teszi, ezért mindig arra kell törekednünk, hogy megértsük őt és elfogadjuk, amit mond.”

Tudás, idő és szeretet

A jobb testi-lelki állapot elérése egy folyamat, nem megy egyik pillanatról a másikra. Ezt hangsúlyozza Takács Andrea is: „Kell, hogy időt adjunk a betegeknek. A törődésre szánt idő csodákat tesz. Ezt szoktam elmondani a tanulóimnak is. A legnagyobb dolog egy nővér életében, amikor a visszatérő, vagy akár látogatóként érkező egykori beteg név szerint minket keres. Nekem volt olyan betegem, aki tíz év elteltével jött meglátogatni és megköszönni, hogy annak idején megmentettem az életét. Leírhatatlan érzés volt.”

Más szakterületekhez hasonlóan az ápolási munkában is folyamatosan nyílnak új fejlődési irányok, születnek új módszerek, gépek, fejlesztések. Ahogy Oroszi Zsuzsanna látja: „Nálunk is örök a fejlődés. Én elmondhatom, hogy több mint negyven év után is mindig tanulok és mindig visz valami előre. Az nagyon jó érzés és hatalmas hajtóerő, hogy mások állapotán segíteni tudunk, vagy a fájdalmukban támogatást nyújtani. Én úgy gondolom, az tudja megélni ezt a jó érzést és az marad meg a pályánkon, akiben eredendően ott van a segíteni akarás, az ehhez szükséges tudás vágya és a betegek iránti feltétlen szeretet.”