A pénzügyi-számviteli ismeretek nemcsak a munkában, az életünkben is rengeteget segítenek
A számvitel célja ma is ugyanaz, mint a régi időkben: nyomon követni a tulajdonos befektetett pénzének mozgását. A jó szakember széles körben keresett végzettséget szerez és a gazdaság szinte minden területén el tud helyezkedni. A pénzügyi-számviteli ismeretek ráadásul nemcsak az adott szakterületen végzett munkához használhatók. Hatalmas előnyt jelentenek saját vállalkozás indításánál, de ugyanígy sokat segítenek a mindennapi életünk döntéseinél is.
Aduász szakma
A pénz hasznos felhasználásának célja egyidős a fizetőeszközök történetével. Ezzel együtt a számvitel tudománya is azért született, és ma is azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy nyomon kövesse a tulajdonos befektetett pénzének mozgását. Évszázadok óta fontos tisztségeket töltöttek be azok az emberek, akik otthonosan mozogtak a pénzügyekben; akik átlátták a költségek és bevételek rendszerét és biztos kézben tartották a megbízóik udvartartását, kereskedését, vagy más vállalkozását.
A jó szakemberekre napjaikban is nagy szükség van, és rengeteg lehetőség várja azokat, akik affinitást éreznek a pénzügy és számvitel területéhez. „Talán meglepően hangzik, hiszen népszerűek a gazdasági képzések, mégis hiányszakmáról beszélünk” – mondja Garabuczi József oktató, közgazdász, adószakértő. „Az a szakmai réteg, aki ezen a szakirányon végzett, mára jórészt kiöregedett és hatalmas szükségünk van megfelelő utánpótlásra. Pénzügyi-számviteli végzettséggel a gazdaság szinte minden területén várják a frissen végzetteket, kisvállalkozásoktól kezdve a multikig, de intézmények pénzügyi osztályain, vagy akár elemzőként, projektmenedzserként is el tudnak majd helyezkedni. Akinek van érzéke ehhez a szakterülethez, azok számára őszintén mondhatom, hogy igazi nyerő aduász a szakma.”
„Csak az a matek…”
A képzésre érettségivel lehet jelentkezni, nem feltétel, hogy a tanuló szakirányú előtanulmányokkal érkezzen. „Az első órákon gyakran kapok olyan mondatokat a hallgatóimtól, hogy „Jaj, csak a matektól félek!” Ilyenkor mindig azzal bátorítom őket, hogy a számvitel nem elsősorban a matekról szól és mindent meg fogunk tanulni ahhoz, hogy értsék és jól alkalmazzák, amit a szakterület megkíván” – emeli ki Kovácsné Bukucs Erzsébet oktató, közgazdász. „Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor a szövegértés képességét, hiszen a szakmának külön nyelvezete van, amit ismerni kell, hiszen mindennap ebben a közegben mozognak majd és folyamatosan használni fogják. Ezen kívül a kitartást, a precizitást és a gondos odafigyelést emelném ki, mint a pályánk kulcsképességeit.”
Gyakorlati példák az életből
A szorgalom és kitartás szerepét erősíti meg Garabuczi József is: „Ez egy gyakorlatorientált képzés. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert így készülünk fel a szakmára, a mindennapi feladatokra, és aki sikeres vizsgát tesz, azonnal használható tudással indulhat a pályán. Minden a gyakorláson múlik. Aki az órán közösen végigvezetett feladatokat otthon is rendszeresen elvégzi és többször átismétli, annak a vizsgán sem lesz gondja. Nagy előny és hatalmas segítség, hogy mi oktatók mindannyian gyakorlati szakemberek vagyunk, sokféle területről hozunk tapasztalatot. A tanítás nálunk nem arról szól, hogy felolvassuk az előre megírt oldalakat, hanem az életből vett példákat hozunk. Ha a tanulók nem száraz szöveget hallanak, hanem olyan, a való életben is használható összefüggéseket, mint például egy hiteltörlesztés, máris gyakorlati értelmet nyernek számukra a feladatok. Mi pedig minden segítséget megadunk ahhoz, hogy aki komolyan veszi és szeretné megtanulni a szakmát, annak tényleg jól menjen.”
Színtiszta, racionális logika
Kétségkívül könnyebb dolga van a kezdeteknél annak, aki nem rögtön az iskolapadból jön a képzésre. Ha dolgozott már munkahelyen és látta belülről, hogyan is működik egy cég. Hiszen sok olyan fogalommal találkoznak majd, amelyek a napi munkából ismerősek lehetnek és egyszerűbb a megtapasztalt összefüggésekhez kötni. „Könnyebb akkor, ha már van munkatapasztalatuk, mégis azt mondom, minden a tanulókon múlik” – mondja Kovácsné Bukucs Erzsébet. „Arra biztatom őket, hogy kérdezzenek, szóljanak, ha valami nem világos és akkor újra átbeszéljük az adott részeket. Úgy tapasztalom, hogy a huszadik óra körül szépen elkezd összeállni az addig kapott információ és kikristályosodik a lényeg. Azokon, akik folyamatosan tanulnak és gyakorolnak, ilyenkor már látom, hogy megértették és élvezni kezdik ezt az új világot. Mindig idő kell ahhoz, hogy átálljon a gondolkodásuk arra a színtiszta racionális logikára, amellyel már értik és érzik, mitől lesz nyereséges egy cég. Ha ez egyszer összeáll, akkor már magabiztosan mennek tovább. Ez pedig nekünk oktatóknak is hatalmas élmény.”
Nyitott kapuk a fejlődéshez
A szakterület mindig kínál további fejlődési lehetőségeket azok számára is, akik már a pályán dolgoznak. „Sokan gondolják, hogy a pénzügy száraz tudomány, pedig ez egy izgalmas, sokrétű szakma. Mindig vannak újdonságok és az alapképzettség sokfelé nyit további kapukat” – mondja Garabuczi József. „Látom a régi tanítványaimat, milyen sokféle területen helyezkedtek el, és sokan olyan helyekre is bejutottak, ahová mások PSZF-es végzettséggel pályáznak. Aki pedig mérlegképes könyvelői képzésre menne tovább, vagy adószakértőnek tanulna, azok számára is egyenes az út.”
Ehhez csatlakozik saját oktatói tapasztalataival Kovácsné Bukucs Erzsébet is: „Gyakran találkozom a mérlegképes képzésen a korábbi tanulóimmal és ez mindig nagy öröm számomra. De volt olyan tanítványom is, aki nem a szakmát célozta meg, hanem a saját vállalkozásához szerette volna a saját kompetenciáit bővíteni pénzügyi-számviteli ismeretekkel. Ezt a gondolkodást pedig nemcsak dicséretesnek tartom, hanem kifejezetten ajánlanám mindenkinek, aki cégvezetésre vállalkozik. Sőt, ez a szakértelem a mindennapi életünkhöz is hasznos tudást ad, hogy biztos kézzel kezeljük a család pénzügyeit és megalapozott döntéseket hozzunk a jövőnkre nézve.”
A munkavédelmi technikus a kapocs a munkáltató és a munkavállalók között
Bár sokezer éves történelmi múltja van, napjainkban újra központi téma a munkavédelem területe. A munkáltatók is rájöttek, hogy megfelelő intézkedések mellett sokkal hatékonyabb a munkavégzés, és a megelőzés mindig kevesebbe kerül, mint egy katasztrófa utólagos kezelése. A munkavédelemmel foglalkozó munkatársnak pedig kulcsszerepe van abban, hogy a többiek biztonsága és egészsége érdekében fontos döntéseket, intézkedéseket érjen el.
Szabályok az ókortól máig
Már az időszámításunk előtti harmadik évezredben, Hammurapi törvényoszlopán is találkozhatunk olyan intézkedésekkel, amelyek az építkezés alapos és biztonságos kivitelezésére irányultak. Ha a hanyagul végzett munkálatok miatt a tulajdonost kár érte, vagy bárki balesetet szenvedett, minden felelősség az építőmesterre hárult, és az okozott kár mértéke szerint kellett jóvátételt fizetnie. Hasonló rendelkezéseket olvashatunk a Bibliában, Mózes 5. könyvének 22. fejezetében: „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.”
A munkavégzés biztonságának szabályozása tehát nem mai találmány. Minden korban megtaláljuk azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyeket a különböző mesterségek kapcsán az emberélet és az anyagi értékek védelmére hoztak. Napjainkban pedig, amikor a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és egészségvédelem szerepe.
Egy hajóban evezünk
„Az 1993. évi XCIII. törvény foglalja össze a munkavédelemre vonatkozó szabályokat. A szakterület alapvető keretei tehát itt találhatók. Itt olvashatjuk az arra vonatkozó irányelveket is, hogy a munkáltatónak milyen esetben kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia. A rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy például az adott cég, intézmény vagy más szervezet veszélyességi besorolása, vagy a munkavállalók létszáma alapján milyen munkavédelmi feladatokat kell elvégezni, és milyen képesítésű szakembert kell hozzá alkalmazni” – mondja Papp Károly oktató, mg. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök. „A kötelező megfelelésen túl szerencsére a munkáltatók is egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Ezáltal pedig nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak.”
A munkavállalói szempontok és a munkaadói érdekek összekapcsolódását emeli ki Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor is: „Ha valakinek van legalább egy alkalmazottja, akkor már előírás számára, hogy kockázatértékelést készítsen. Foglalkozási megbetegedések egy irodában is történhetnek, gondoljunk csak a monitor okozta látásromlásra, a nem megfelelő világítás vagy zaj okozta ártalmakra, az ülőmunkából eredő gerincbántalmakra. Ipari tevékenységet végző üzemeknél pedig hatalmas tárházát találjuk a kockázati tényezőknek. Egy súlyosabb baleset ténye már a hatóságokhoz is eljut. Tehát munkavállalói és munkáltatói érdek itt találkozik: minimalizálni kell a veszélyforrásokat. A prevenció, a megelőző intézkedések végső soron mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Vagyis egy hajóban evezünk. És itt jön a képbe az összekötő kapocs: a munkavédelmi szakember.”
Munkavédelmis kerestetik
A képzésünkre leggyakrabban a munkáltatók által beiskolázott munkatársak jönnek. Mivel a jelentkezés alapfeltétele az érettségi, és nem követelmény a műszaki előképzettség, sokféle területről érkeznek a tanulók, hogy a szakmájukban ezzel a képesítéssel lépjenek előre. „Aki affinitást érez hozzá, nagyon jó pluszokat kap a saját szakmájához” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az egészségmegőrzés izgalmas terület, és úgy tapasztalom, hogy nagyon népszerű is, szívesen foglalkoznak vele a tanulók. Szintén nagy érdeklődés övezi a környezetvédelem tényezőit is, vagy az ergonómia szempontjait. Ma már egyre többen végzik otthonról a munkájukat, de a ’home office’-ra ugyanúgy vonatkoznak szabályok, és a munkavédelmi munkatársnak ezzel is foglalkozni kell. Tény, hogy a tananyag egy része, illetve sok összefüggés megértése könnyebb lehet azok számára, akik műszaki előtanulmányokkal érkeznek a képzésre. A más szakmákból érkezőknek azt szoktam mondani, hogy aki a saját szakterületén belül lépne feljebb, és ott vállalna munkavédelmi pozíciót, annak mindenképpen érdemes ezt elvégezni. Viszont műszaki pályára nem lehet egyből váltani, hiszen ahhoz szakirányú végzettség is szükséges.”
Papp Károly hasonlóan látja a műszaki affinitás szerepét: „Ezt a világot kétségkívül az érti meg gyorsabban, aki már tanult műszaki tárgyakat. A veszélyes technológiákból, a villamosságból, a gépek működéséből adódó kockázatok felmérése nyilván egyszerűbb feladat ilyen irányú ismeretek birtokában. Azt tapasztalom ugyanakkor, hogy a vizsgákra nagyon alaposan felkészülnek azok is, akik nem szereztek korábban műszaki ismereteket. Nekik már a képzés során azt javaslom, hogy olvassanak hozzá, szerezzenek minél több információt és vegyenek részt
Új munkakör – első lépések
„Két nagy területünk van: a munkabiztonság és a munkaegészségügy” – emeli ki Papp Károly. „A munkaegészséghez tartoznak a foglalkozás-egészségügyi tennivalók. Amikor azt kérdezik tőlem a tanulóim, hogyan kezdjenek bele az új feladatkörükbe, azt szoktam tanácsolni nekik, hogy nézzék meg, mivel is foglalkozik a vállalkozás, vagy intézmény, ahol dolgoznak. Milyen tevékenységeket végeznek. Keressék meg hozzá, hogy milyen rendeletek vonatkoznak rájuk. Aztán szépen sorban menjenek végig az egész cégen: kérdezzék meg, készültek-e szabályzatok, használnak-e védőeszközöket, történtek-e munkavédelmi oktatások, járnak-e üzemorvosi vizsgálatokra, megfelelnek-e az épületek és a berendezések az alapvető tűzvédelmi, munkavédelmi előírásoknak? Ha ezeket az információkat összegyűjtik, az már egy jó kiindulási alap. A másik fontos tényező a biztos kezdéshez: a kapcsolódás képessége. A megfelelő kommunikáció a tulajdonossal, területvezetőkkel és a munkavállalókkal. A jó munkavédelmi szakember ugyanis kapocsként tud működni, hiszen összeköti a munkáltatói és a munkavállalói érdekeket. Jó kapcsolódással nagy eredményeket tud elérni a dolgozók számára. Ha eléri, hogy optimális védőeszközöket szerezzenek be, ergonómiailag megfelelő bútorokat használjanak, azzal máris nagyot nő a munkavállalók szemében. Ugyanakkor a munkáltató érdekeit is szem előtt tartja, hiszen az elégedett és egészséges munkatársakkal, minőségi eszközökkel emelkedni fog a termelékenység.”
„Kell hozzá egy határozott habitus, hogy például egy költségérzékeny munkáltatónál a szakember keresztülvigye az új eszközök beszerzésének tervét” – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix. „Aki szeret emberekkel foglalkozni és odafigyelni másokra, hatalmas lépéseket tud tenni az érdekükben. A legtöbb munkáltató elfogadja a logikus érvelést, hogy miért van szükség biztonságosabb berendezésekre, az egészségvédelmet szolgáló eszközökre és hogy végső soron minden ilyen beruházással a cég jövőjébe fektet.”
Az így elért eredményekkel pedig mindkét oldalról megbecsülést vívhat ki magának a munkavédelmi szakember. Arról nem is beszélve, hogy mindezzel máris elindít egy szemléletformálást az adott munkahelyen, amelynek ő lesz a mindenki által elismert motorja.
Akár húsz év múlva is a fogászati szakmában leszek
Ma már én vagyok, aki mások bajára tudja adni az orvosságot
Kövesd velünk a szakmai képzések alakulását az ÚJ OKJ szerint!
Jövő év végig még a jelenlegi rendszer működik és a már megszerzett végzettségek sem vesznek el
A Magyar Közlöny szeptember végén újabb információt tett közzé az OKJ változásával kapcsolatban. A Kormányrendelet alapján sok szakmai képzést vonnak össze és a vártnál nagyobb számban kerülnek vissza iskolarendszerű, 2-6 éves oktatásba. A jelenlegi OKJ rendszer szerint 2020. december 31-ig indulhatnak képzések, a szakmai vizsgákat pedig 2022. december 31-ig kell lebonyolítani.
Csökkenő szakmaszám, átalakuló rendszer
Mint ahogy Az OKJ változik, a Pannon Kincstár működik tovább veletek című bejegyzésünkben megírtuk, a Minisztérium őszre ígért további konkrétumokat az Országos Képzési Jegyzék változásával kapcsolatban. Amit eddig tudni lehetett, hogy az eddigi 776 szakmai képzésből kiválasztják azokat az alapszakmákat, amelyeket 3-5 év időtartamban szakképző iskolákban, technikumokban, illetve iskolarendszerű felnőttoktatásban lehet majd elsajátítani.
Szeptember jelent meg a Magyar Közlönyben a szakképzés átalakításáról szóló újabb kormányrendelet. A módosítás értelmében jelentősen lecsökken a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől választható szakmák száma. Az új jegyzékben 174 – a művészeti képzésekkel együtt 196 – alapszakma közül lehet választani, melyeket 2-6 év alatt lehet majd elvégezni. Ezen felül 76 rész-szakképzést lehet majd tanulni tanfolyami formában.
Mint ahogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében olvasható: „A cél az, hogy csökkenjen a szakmaszám.” Korábbi bejegyzésünkben mi is írtuk, hogy a csaknem 800 képzéssel és tanfolyammal valóban hatalmasra duzzadt az eddigi rendszer és kétségkívül reformra szorult.
Nagyobb átalakulással nehezebb lehet az átállási idő
A módosítás, úgy tűnik, a vártnál nagyobb volumenű lesz, ez pedig az oktatásban érintetteken kívül a gazdasági elemzőket is megmozgatta. A pénzügyekkel foglalkozó azenpenzem.hu közgazdászai így foglalták össze a változásokat: „A jelenlegi rendszerben a szakmák párhuzamosan futnak több képzési formában, így a diákok el tudják dönteni, hogy az ingyenes, iskolarendszerű, vagy fizetős, de gyors tanfolyami képzést választják. Az új rendszerben erre nem lesz lehetőség, így kevésbé lesz rugalmas a szakmatanulás.” Az adozona.hu szakértői is hasonlóan látják: „A rendszer és a vizsgáztatás feltételezhetően rugalmatlanabbá válik.”
A nappali oktatásba visszakerülő szakmai képzéseknél valószínűleg nehéz és hosszadalmas átállási időszak várható. A mindannyiunk által megtapasztalt nappali oktatásokkal szemben éppen abban rejlik a szakképzések vonzereje, hogy a szakmák ellátásához szükséges tudás hatékonyan, belátható időn belül, a valóban hasznos tananyagra fókuszálva kerül átadásra. Ahogy az enpenzem.hu fenti elemzésében is kiemelték: az eddigi rendszer meghagyta a tanuló egyéni döntésének szabadságát.
Szempontok a tanulói döntésekben
A Pannon Kincstárban az évek alatt rendszeresen megkérdeztük a tanulóinkat, miért választottak minket. Saját elmondásuk szerint a kiszámítható ütemezés és azonnal használható tudás mellett olyan szempontokat is figyelembe vettek a döntésnél, mint az oktatók személye. Mert amíg a nappali képzéseken sok esetben főállású tanároktól, zömében elméleti szakemberektől tanultak, itt kizárólag olyan oktatókkal találkoznak, akik maguk is napi szinten gyakorolják a szakmájukat. Többször felmerültek olyan szempontok is, mint a modern eszközök, a fehér tábla és a projektor, illetve a színvonalasabb környezet, szemben a felújításra szoruló termekkel, régi padokkal és az írásvetítővel. A leggyakrabban előforduló érvek között szerepelt, hogy a vizsgák itt az órarendből előre láthatók és tervezhetők, nem kell tartani meglepetésszerű számonkéréstől, ráadásul a hiányzások kezelése is sokkal rugalmasabb.
A tanulóink nagy előnyként és segítségként értékelik a modulzáró vizsgafelkészítőket és az ügyfélkapun keresztül 0-24 órában működő ügyintézési lehetőséget. Sokszor a nappalis tanulmányi osztályok működésére hivatkoznak, amikor elmondják, hogy az ügyfélkapun online elérhető nyomtatványok mennyivel korszerűbb, környezetbarát megoldást jelentenek számunkra. Még ha időnként személyesen kell is ügyet intézniük, kulturáltabbnak érzik a sorszámhúzós várakozást.
A jövő év végéig marad az eddigi rendszer
Az elemzők szerint is sok még a kérdőjel. Ami már biztos, hogy a felnőttoktatással foglalkozó cégek 2020. december 31-ig indíthatnak a régi OKJ szerinti, iskolarendszeren kívüli képzéseket. A kapcsolódó szakmai vizsgákat pedig 2022. december 31-ig kell lebonyolítani.
A Minisztériumi közleményben megerősítették azt, amiről Van idő sikerszakmát szerezni még az OKJ változás előtt című bejegyzésünkben írtunk: a korábban megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is. Aki a következő egy éven belül belekezd, még az eddigi szabályozás szerint fogja végigjárni az oktatást, és a sikeres vizsga után megkapni a bizonyítványt.
A témában megszólaltatott szakértők szerint is érdemes tehát még most belevágni az induló képzésekbe, hiszen az aktuális OKJ-s képzések piacképesek és a külföldi munkavállaláshoz is könnyen használhatók.
Van idő sikerszakmát szerezni még az OKJ-változás előtt
A fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus kiemelkedően népszerű és elismert képzések. Nem csoda, hiszen a vizsgák után egy olyan terület várja a frissen végzett szakembereket, amelyben jók az elhelyezkedés lehetőségei, folyamatos a fejlődés és maga a közeg is vonzó. Az ösztönző példákat látva az elmúlt években sokan döntöttek úgy, hogy belevágnak a fogászati képzésekbe. Idén az OKJ-rendszer változásának újabb híreit várva viszont vannak, akik a kiváráson gondolkodnak. Pedig még pont elég idő van a jelenlegi rendszer szerint végzettség megszerzésére. Ráadásul arra is van lehetőség, hogy a ráépülő klinikai fogászati higiénikus képzés is beleférjen.
Mi látszik a horizonton?
Még mindig kevés a biztos információ az OKJ-rendszer jövőre esedékes változásával kapcsolatban. Ahogy A Jövő változik, a Pannon Kincstár működik tovább veletek című bejegyzésünkben is írtuk, amit eddig biztosan tudunk: az OKJ-s képzések értéke megmarad. Vagyis aki most belekezd, még az eddigi szabályozás szerint fogja végigjárni az oktatást, és a sikeres vizsga után megkapni a bizonyítványt. A témában megszólaltatott szakértők szerint is érdemes még most belevágni az őszre meghirdetett képzésekbe. Az aktuális OKJ-s képzések piacképesek és a külföldi munkavállaláshoz is könnyen használhatók.
A nagy változásra várhatóan 2020 szeptemberétől kerül sor. Egyelőre ennyit lehet tudni, ezért is tanácsolják az új modellel kapcsolatban megkérdezett szakemberek, hogy aki már most szeretne tanulni, ne vesztegessen el egy teljes évet.
Sikerszakma még az eddigi rendszer szerint
A Pannon Kincstár által oktatott szakmákat tekintve kétségkívül a fogászat az egyik legnépszerűbb terület. Az elmúlt években nagyon sokan döntöttek úgy, hogy a saját környezetükben fogászati asszisztensként dolgozók jó példáit látva belevágnak a képzésbe és ezen a pályán építik a jövőjüket.
A változás hírének közzététele óta az iskola napi szinten is rengeteg megkeresést kap. A kérdések zöme érthető módon a jövőre irányul. Leggyakrabban arról érdeklődnek, hogy a hosszabb képzések esetén mi a teendő, hogyan tudják elvégezni még az új rendszer bevezetése előtt.
A sok kérdésre, kérésre reagálva az iskola szeretne a képzések átütemezésével segítséget nyújtani a tanulóknak. Ezért a 2019. novemberében induló Fogászati Asszisztens képzést 7 hónapos programban indítja, péntek délutáni és szombat egész napos oktatással. Ebben a konstrukcióban a vizsgára 2020. júliusában kerül majd sor. Aki pedig egyből szeretne továbbmenni a Klinikai Fogászati Higiénikus ráépülő képzésre, már 2020. augusztusában beiratkozhat.
Vagyis aki él a lehetőséggel és ezt a konstrukciót választja, még a jelenlegi rendszer szerint szerezheti meg a fogászati asszisztens szakma csúcsának tartott fogászati higiénikus végzettséget.
Segítő kéz és igazi háttér
A jó fogászati asszisztens segédpilóta, aki működteti a rendszertcímű bejegyzésünkben bővebben írtunk a fogászati asszisztens munkájáról, rendelői szerepköréről. A szaktudás mellé a mosolyunkat is adjukcímű posztunkban pedig a klinikai fogászati higiénikusok szakmai palettáját mutattuk be.
Bármilyen betegségről van szó, a test gyógyítása mellé társul egy igény a lelki folyamatok ápolására is. A páciens teljeskörű, testi-lelki ellátásában pedig jó, ha a fogorvos munkáját is támogatja egy másik segítő kéz. Az életrevaló munkatárs nagy kincs. A jó asszisztens olyan az orvosoknak, mint egy másodpilóta, akinek a jelenléte elengedhetetlen a sikeres betegellátáshoz.
Aki tehát eldöntötte, hogy elindul ezen a pályán, érdemes mérlegelnie a lehetőségeket és elkezdeni a tanulást, hogy minél előbb egy sikerszakmával a zsebben építhesse a jövőt.
Beiratkozás – 2018. ősz
Az egészségügyi ellátás biztonsága csapatküldetés
A fogtechnika több önálló területen fejlődő szakma
Amikor a fogtechnikusi hivatás kerül szóba, akkor valójában nem egyetlen szakmáról beszélünk. Az egyes területei hatalmas fejlődésen mentek át az elmúlt években és önállóan is életképes ágakká váltak. Egy jó szakember a szaktudás és a gyakorlat elsajátítását követően bármelyik irányban elindulhat. A kulcs az önfejlesztésre fordított idő és a tanulás. Az igazi lehetőségek itt is azok számára teremnek, akik az átlag fölé emelkednek és képesek folyamatosan magas minőségű, igényes munkát nyújtani.
Beszéljünk nyíltan a szakmáról!
A fogtechnikus képzésre érkezők számára már nem ismeretlen a szakterület, hiszen a jelentkezés egyik bemeneti feltétele a gyakornoki végzettség. Azok számára, akiket a páciensként megélt tapasztalatok, vagy másoktól hallott információk alapján vonz a hivatás, Ádám István fogtechnikus, a Pannon Kincstár oktatója átfogó képet ad: „A szakmánk nagyon összetett és izgalmas, sok lehetőséggel és persze olyan szempontokkal is, amelyeket érdemes mérlegelni annak, aki a pályára lépést fontolgatja. Minden munkának megvannak a maga szépségei és nehézségei, és én akkor érzem hitelesnek az oktatói munkámat, ha felkészítem a tanulókat arra is, ami esetleg kihívást jelenthet majd nekik. Az akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket, és itt ismerszik meg, kiből lesz igazán jó szakember.”
Új utak az eddigi területeken
Amikor azt mondjuk, fogtechnikus, akkor valójában nem egyetlen szakmáról beszélünk. Öt-hat olyan területe is van, amelyek a hihetetlen mértékben felgyorsult technológiai, technikai és anyagtani fejlődés nyomán nagyobb teret hódítottak maguknak és önálló ágakká váltak. Vannak olyan fogtechnikus szakemberek, akik a munkájuk során már szinte kizárólag protetikával, azaz kivehető fogpótlással foglalkoznak, vagy a rögzített pótlások fém részén dolgoznak, vagy fémlemezes kivehető pótlásokat készítenek.
Az évek alatt önálló területté fejlődött a szakmán belül a fogszabályozás is. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a 80-as, 90-es években egy fogszabályzót kizárólag vastag, csavarozott fémkeretként tudtunk elképzelni, ma már akár láthatatlan készüléket is kérhetünk, vagy ékkövekkel díszítettet, és válogathatunk az ezredforduló előttieknél sokkal diszkrétebb kivitelben készülő, kivehető vagy rögzített modellek közül.
Ugyanígy rengeteget fejlődött a leplezés, mint szakterület, vagyis a korona fémvázára kerülő borítás készítése, amely már nem csupán kerámia lehet, hanem korszerű kompozit megoldások is léteznek. De készíthetünk fémváz nélküli pótlásokat is, például préskerámiából. Az informatika pedig újabb lehetőségek számára nyitott teret és a fogászaton belül is innovációk sorát hozta. Folyamatosan fejlődik a CAD/CAM technológia, amikor a fogpótlásokat számítógép segítségével tervezik és készítik. Így mára nem csupán önállóan életképes szakterületté vált a fogtechnikán belül, de mondhatjuk, hogy ez a jövő útja.
„Bárki elindulhat bármelyik vonalon, egy a fontos: akármelyik irányt választjuk, mindig arra kell törekedni, hogy az átlag fölé emelkedjünk. A szakmai és egzisztenciális megbecsülés akkor jön, a jó lehetőségek akkor teremnek, ha képesek vagyunk folyamatosan magas minőséget nyújtani, igényesen dolgozni” – emeli ki Ádám István.
Sarokpontok a karriertervezésben
A szakmai életpálya tervezésénél célszerű azt is figyelembe venni, hogy a gyakorlati tudás teljes elsajátításához hosszabb időre lesz szükség. A karriertervezés során tehát érdemes aszerint kalkulálni, hogy a biztos tudáshoz, az ösztönösen végzett mozdulatsorok, eljárások beépüléséhez évek kellenek. A tanulás, tájékozódás a képzés elvégzése után is folyamatos, hiszen az új technológiákkal, anyagokkal, az innováció vívmányaival lépést kell tartani.
„Sokszor elmondják velünk kapcsolatban, hogy a fogászat szakterületein belül a miénk a művészi vonal. Valóban egyedi alkotásokon dolgozunk, az egyes foghiányok pótlásán túl teljes fogsorokat is készítünk a páciensek számára. Ehhez pedig szükség van olyan kompetenciákra, mint a térlátás, a forma-, szín- és arányérzék és az esztétikai érzék. Mivel manuális szakmáról beszélünk, a jó kézügyesség, a finommotoros képességek is nélkülözhetetlenek” – hangsúlyozza az egyéni szakmai erősségek fontosságát Ádám István. „A kitartó, elhivatott munkához megfelelő elszántságra, akaraterőre, de ugyanúgy türelemre is szükség lesz. Az egyedi megoldások kidolgozásához pedig a kreativitás is jól jön majd.”
Szakmailag felkészült partner fogorvosnak és páciensnek
Még egy fontos kihívás van, amire Ádám István igyekszik felkészíteni a tanulóit: az egyéni érdekek mentén előforduló esetleges súrlódások a fogorvos-páciens-fogtechnikus kapcsolódásban. „Az elvárás a fogtechnikus felé a másik két féltől érthető módon a maximális minőségű, gyorsan elkészülő és megfizethető megoldás. Persze a fogtechnikus is arra törekszik, hogy mindenkinek megfeleljen, de a saját szempontok képviselete, az érdekérvényesítés ebben a háromszögben akkor fog jól működni, ha szakmailag is megalapozzuk a tárgyalókészségünket. Fel kell nőni tudásban ahhoz a szinthez, hogy a fogorvos is partnerként tekintsen ránk és elfogadja az érveinket.”
Részesévé válni a fejlődésnek
A szinte napi újdonságokat hozó területek, technológiák között bőven van motiváció a fejlődésre. Ahogy Ádám István látja: „Rengeteg különlegesség inspirál minket arra, hogy szakemberként mindennek a részesei legyünk. Egészen új világot nyitott a CAD/CAM, az implantológia, a fogszabályozás, és akkor még a 3D nyomtatás jelentőségéről nem is beszéltünk. Azok számára, akik hasznosan töltötték a tanulóéveiket, kitárul a világ, hiszen a megszerzett képesítéssel külföldön is számos lehetőség vár rájuk. Reméljük, hogy a képzési rendszer tervezett változásai a jövőben még több lehetőséget biztosítanak majd a szakma további fejlődéséhez, színvonalas kibontakoztatásához. Nagyon tudatosan kell tehát építkezni, tervezni az időt, ráfordításokat, alaposan megtanulni az elméletet, a gyakorlatot, és akkor én már csak azt mondom a tanulóimnak, hogy hajrá, menjenek és csinálják!
A legfontosabb pedig, az igazi fűszere, különlegessége a szakmánknak: bármikor találkozhatunk a művünkkel, és láthatjuk, hogy amit alkottunk, hogyan vált be a páciens számára. Ha valóban jól dolgoztunk, akkor visszaadtuk neki a rágás képességét és újra élhetővé, élvezhetővé tettük számára az életet. Ez az igazi mércéje a munkánk sikerének.”
Ádám István
fogtechnikus mester