Ma már én vagyok, aki mások bajára tudja adni az orvosságot

Szőke hajú, mosolygós gyógyszerész hölgy áll ölbe tett kézzel a gyógyszertában. Pannon Kincstár

A gyógyszertári asszisztensek, gyógyszerkiadó szakasszisztensek munkája iránt nagyon megnövekedett a kereslet az utóbbi években. Sokszor már a gyakorlati idő alatt megállapodnak az elhelyezkedésről, hiszen a munkáltatók igyekeznek gyorsan lecsapni a szorgalmas tanulókra. Ha úgy döntenek, hogy mégsem gyógyszertárban helyezkednek el, akkor is többfelé pályázhatnak, mivel a gyártással foglkozó cégek is szívesen fogadják őket. A szakma lehetőségeiről Sárközi-Németh Nikolett gyógyszerkiadó szakasszisztens mesélt nekünk.

Ahol mindenki azt kapja, amitől meggyógyul

Nagyon változó, hogy kit mi indít el a pályán. Sokan vannak a képzéseken, akik nem az egészségügyben kezdték a pályájukat, hanem az életük egy szakaszán döntöttek a szakmai újratervezés melett. Az egyéni történetek között persze vannak olyanok is, akiket már egészen korán megszólított ez a hivatás.  „Engem már kiskoromban ez a szakma vonzott a legjobban” – mondja Sárközi-Németh Nikolett. „Amikor anyukámmal gyógyszerért álltunk sorban, én azt figyeltem, hogyan dolgoznak a nénik. Tetszett, hogy mindenkinek a bajára tudnak adni orvosságot. Mindenkit ismernek, mindenkihez van pár kedves szavuk, bátorítanak és jobbulást kívánnak. Szerettem a gyógyszertárba menni, nagyon érdekelt a munkájuk és rettentően izgalmasnak láttam. Mint egy varázsműhely, ahol mindenki azt kapja, amitől meggyógyul. Aztán középiskola után rögtön ezt az irányt választottam, nem is volt más a kalapban. Tudtam, hogy én ezt szeretném csinálni.”

Egy szakma, rengeteg lehetőség

A szakmában aktívan dolgozók gyakran mondják, hogy aki elindul ezen a pályán és komolyan is veszi, biztos úton haladhat a céljai felé. A végzett asszisztensek sokszor már a gyakorlati idő alatt megállapodnak a vizsgák utáni elhelyezkedésről. „Ez a papír nagyon sokfelé nyit ajtót” – erősíti meg Nikolett. „Én azt látom, hogy minden gyógyszertárvezető igyekszik megfogni a jó munkerőt és ha egy gyakornokon látják a szorgalmat, a tanulni vágyást, és azt, hogy jól kommunikál másokkal, egész biztosan azon lesznek, hogy ott tartsák a csapatban. Ha pedig valaki mégis más közegben képzeli el a jövőjét, egy sor lehetőség közül válogathat. Sokan helyezkednek el gyógyszergyártó cégeknél, üzemekben, laboratóriumokban. Felsőfokú végzettséggel dolgozhatnak akár patikalátogatóként is, de az is gyakori, amikor valakit a képzés során annyira megfog a szakterület, hogy egyből továbbmegy a gyógyszerészi tanulmányok felé.”[/vc_column_text][vc_video link=”https://www.youtube.com/watch?v=1VpuLGm1sZU”][vc_column_text css=”” text_direction=”default”]

Ugródeszka egy tervezhető karrierhez

Ahhoz tehát, hogy ezt a bizonyos ajtót kinyissuk, az első lépés lehet az asszisztensi, majd a ráépülő szakasszisztensi képzés elvégzése. A Pannon Kincstár blogon rendszeresen beszámolunk az OKJ rendszer változásának alakulásáról. 2020 őszétől várhatóan a többi szakmai képzéssel együtt a gyógyszertári asszisztens és gyógyszerkiadó szakasszisztens képzések is más struktúrát kapnak majd és a végzettséget jóval hosszabb tanulmányi idő után lehet majd megszerezni. A hátralévő egy évben azonban még az eddigi rendszer szerint történik minden. A szakértők szerint is érdemes tehát ezt az egy évet is kihasználni a szakmai jövő megalapozásához, hiszen a Minisztérium közleménye szerint a most megszerzett végzettség ugyanolyan értékű szakmai bizonyítványnak számít a jövő évvégi átállás után is.

„Én nem sokat gondolkodtam, egyből belevágtam a képzésbe és nagyon jó tapasztalatokat hozok. Tényleg azt a tananyagot és olyan mélységben kaptuk, ahogy szükségünk van rá, és ahogy azóta is használom. Nekem ezért soha nem is volt unalmas. Nagyon jófej tanárok oktattak a Pannonban. Amellett, hogy a szakmai alapokat átadták, még arra is figyeltek, hogy éppen aznap mennyire vagyunk fáradtak, milyen a csapat energiaszintje. És mindig tudtak hozzá alkalmazkodni. Tudták, hogyan tegyék érdekessé számunkra, pedig szombati napokon nem könnyű felpörgetni az embereket a heti munka után. Ami nekem nagyon fontos szempont volt, hogy nem tanultunk semmi feleslegeset, és én mindennek hasznát is vettem a munkámban” – mondja Sárközi-Németh Nikolett.

Mindennap feltölt valaki a kedvességével

Az empátia, a türelem, a nyitottság mellett a szakmában dolgozók általában a kommunikációs képességet emelik ki fontos tulajdonságként. Ahogy Nikolett tapasztalja: „Azt is tudni kell kezelni, ha valaki türelmetlen, vagy ingerült, hiszen nincs jól, sietne haza és abban az állapotban a másodpercek is számítanak. Ilyenkor magunkban kell tisztázni, hogy bármit mondanak, az nem a személyünknek szól. Sokat segít ebben, hogy mindennap jön olyan valaki, aki feltölt a kedvességével. Aki elmeséli, hogy használt a tanács és ilyenkor együtt örülünk. Ezért is tartom nagyon fontosnak a kommunikációs készséget. A betegek mindenféle korosztályból, nagyon különböző háttérrel érkeznek és nekünk mindenkivel meg kell találni a megfelelő hangot. Én nagyon szeretem, hogy emberekkel foglalkozhatok és segíteni tudok nekik. Visszajáró betegeim vannak. Sokak problémáit oldottuk meg. Volt olyan is, akinek az évek óta fennálló betegségére sikerült megoldást találni. Ezt el sem tudom mondani, mennyire jó érzés. Rengeteg hálát és köszönetet kapunk.”

Nem kell félni amiatt, hogy nem lesz munkánk

Mindezek mellé a kulturált megjelenés is természetes elvárás, hiszen mindannyian erre számítunk, amikor páciensként egy gyógyszertárba lépünk. „A gyógyszertár helyiségével, a renddel, az átláthatósággal, és ugyanúgy a mi saját személyiségünkkel is a tisztaságot, a megbízhatóságot közvetítjük. Azt gondolom, ha megvan bennünk a kellő szakmai elkötelezettség, nem kell tartanunk attól, hogy nem lesz munkánk” – mondja Nikolett. „Ráadásul egy jó csapatban rugalmasan meg lehet oldani a beosztást is, hiszen segítünk egymásnak. Kisgyerek is mellett is ideális lehet, ha valaki például csak hat órát tud vállalni. Sokféle konstrukcióban lehet együtt gondolkodni és minden megoldható. Elsősorban annak ajánlom ezt a pályát, aki nyitott az emberek felé, örömmel segít nekik és akit érdekelnek a különböző gyógyszertári készítmények, termékek. Aki maga is szívesen készít ilyeneket, tudva azt, hogy ezzel gyógyulást hozhat másoknak. Számomra pont olyan ez a munka, mint ahogy kiskoromban elképzeltem. Most már végre én vagyok az, akiket akkor csak néztem, aki mások bajára tudja adni az orvosságot.”

Sárközi-Németh Nikolett

gyógyszerkiadó szakasszisztens

Kövesd velünk a szakmai képzések alakulását az ÚJ OKJ szerint!

Narancssárga dekorációs célt szolgáló fénykép, animált nagyítóval könyvekkel és fogaskerekekkel. Pannon Kincstár

Jövő év végig még a jelenlegi rendszer működik és a már megszerzett végzettségek sem vesznek el

A Magyar Közlöny szeptember végén újabb információt tett közzé az OKJ változásával kapcsolatban. A Kormányrendelet alapján sok szakmai képzést vonnak össze és a vártnál nagyobb számban kerülnek vissza iskolarendszerű, 2-6 éves oktatásba. A jelenlegi OKJ rendszer szerint 2020. december 31-ig indulhatnak képzések, a szakmai vizsgákat pedig 2022. december 31-ig kell lebonyolítani.

Csökkenő szakmaszám, átalakuló rendszer

Mint ahogy Az OKJ változik, a Pannon Kincstár működik tovább veletek című bejegyzésünkben megírtuk, a Minisztérium őszre ígért további konkrétumokat az Országos Képzési Jegyzék változásával kapcsolatban. Amit eddig tudni lehetett, hogy az eddigi 776 szakmai képzésből kiválasztják azokat az alapszakmákat, amelyeket 3-5 év időtartamban szakképző iskolákban, technikumokban, illetve iskolarendszerű felnőttoktatásban lehet majd elsajátítani.

Szeptember jelent meg a Magyar Közlönyben a szakképzés átalakításáról szóló újabb kormányrendelet. A módosítás értelmében jelentősen lecsökken a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől választható szakmák száma. Az új jegyzékben 174 – a művészeti képzésekkel együtt 196 – alapszakma közül lehet választani, melyeket 2-6 év alatt lehet majd elvégezni. Ezen felül 76 rész-szakképzést lehet majd tanulni tanfolyami formában.

Mint ahogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében olvasható: „A cél az, hogy csökkenjen a szakmaszám.” Korábbi bejegyzésünkben mi is írtuk, hogy a csaknem 800 képzéssel és tanfolyammal valóban hatalmasra duzzadt az eddigi rendszer és kétségkívül reformra szorult.

Nagyobb átalakulással nehezebb lehet az átállási idő

A módosítás, úgy tűnik, a vártnál nagyobb volumenű lesz, ez pedig az oktatásban érintetteken kívül a gazdasági elemzőket is megmozgatta. A pénzügyekkel foglalkozó azenpenzem.hu közgazdászai így foglalták össze a változásokat: „A jelenlegi rendszerben a szakmák párhuzamosan futnak több képzési formában, így a diákok el tudják dönteni, hogy az ingyenes, iskolarendszerű, vagy fizetős, de gyors tanfolyami képzést választják. Az új rendszerben erre nem lesz lehetőség, így kevésbé lesz rugalmas a szakmatanulás.” Az adozona.hu szakértői is hasonlóan látják: „A rendszer és a vizsgáztatás feltételezhetően rugalmatlanabbá válik.”

A nappali oktatásba visszakerülő szakmai képzéseknél valószínűleg nehéz és hosszadalmas átállási időszak várható. A mindannyiunk által megtapasztalt nappali oktatásokkal szemben éppen abban rejlik a szakképzések vonzereje, hogy a szakmák ellátásához szükséges tudás hatékonyan, belátható időn belül, a valóban hasznos tananyagra fókuszálva kerül átadásra. Ahogy az enpenzem.hu fenti elemzésében is kiemelték: az eddigi rendszer meghagyta a tanuló egyéni döntésének szabadságát.

Szempontok a tanulói döntésekben

A Pannon Kincstárban az évek alatt rendszeresen megkérdeztük a tanulóinkat, miért választottak minket. Saját elmondásuk szerint a kiszámítható ütemezés és azonnal használható tudás mellett olyan szempontokat is figyelembe vettek a döntésnél, mint az oktatók személye. Mert amíg a nappali képzéseken sok esetben főállású tanároktól, zömében elméleti szakemberektől tanultak, itt kizárólag olyan oktatókkal találkoznak, akik maguk is napi szinten gyakorolják a szakmájukat. Többször felmerültek olyan szempontok is, mint a modern eszközök, a fehér tábla és a projektor, illetve a színvonalasabb környezet, szemben a felújításra szoruló termekkel, régi padokkal és az írásvetítővel. A leggyakrabban előforduló érvek között szerepelt, hogy a vizsgák itt az órarendből előre láthatók és tervezhetők, nem kell tartani meglepetésszerű számonkéréstől, ráadásul a hiányzások kezelése is sokkal rugalmasabb.

A tanulóink nagy előnyként és segítségként értékelik a modulzáró vizsgafelkészítőket és az ügyfélkapun keresztül 0-24 órában működő ügyintézési lehetőséget. Sokszor a nappalis tanulmányi osztályok működésére hivatkoznak, amikor elmondják, hogy az ügyfélkapun online elérhető nyomtatványok mennyivel korszerűbb, környezetbarát megoldást jelentenek számunkra. Még ha időnként személyesen kell is ügyet intézniük, kulturáltabbnak érzik a sorszámhúzós várakozást.

A jövő év végéig marad az eddigi rendszer

Az elemzők szerint is sok még a kérdőjel. Ami már biztos, hogy a felnőttoktatással foglalkozó cégek 2020. december 31-ig indíthatnak a régi OKJ szerinti, iskolarendszeren kívüli képzéseket. A kapcsolódó szakmai vizsgákat pedig 2022. december 31-ig kell lebonyolítani.

A Minisztériumi közleményben megerősítették azt, amiről Van idő sikerszakmát szerezni még az OKJ változás előtt című bejegyzésünkben írtunk: a korábban megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is. Aki a következő egy éven belül belekezd, még az eddigi szabályozás szerint fogja végigjárni az oktatást, és a sikeres vizsga után megkapni a bizonyítványt.

A témában megszólaltatott szakértők szerint is érdemes tehát még most belevágni az induló képzésekbe, hiszen az aktuális OKJ-s képzések piacképesek és a külföldi munkavállaláshoz is könnyen használhatók.

Van idő sikerszakmát szerezni még az OKJ-változás előtt

Illusztráció, amely egy fogat ábrázol és azon munkálkodó embereket. Pannon Kincstár

A fogászati asszisztens és a klinikai fogászati higiénikus kiemelkedően népszerű és elismert képzések. Nem csoda, hiszen a vizsgák után egy olyan terület várja a frissen végzett szakembereket, amelyben jók az elhelyezkedés lehetőségei, folyamatos a fejlődés és maga a közeg is vonzó. Az ösztönző példákat látva az elmúlt években sokan döntöttek úgy, hogy belevágnak a fogászati képzésekbe. Idén az OKJ-rendszer változásának újabb híreit várva viszont vannak, akik a kiváráson gondolkodnak. Pedig még pont elég idő van a jelenlegi rendszer szerint végzettség megszerzésére. Ráadásul arra is van lehetőség, hogy a ráépülő klinikai fogászati higiénikus képzés is beleférjen.

Mi látszik a horizonton?

Még mindig kevés a biztos információ az OKJ-rendszer jövőre esedékes változásával kapcsolatban. Ahogy A Jövő változik, a Pannon Kincstár működik tovább veletek című bejegyzésünkben is írtuk, amit eddig biztosan tudunk: az OKJ-s képzések értéke megmarad. Vagyis aki most belekezd, még az eddigi szabályozás szerint fogja végigjárni az oktatást, és a sikeres vizsga után megkapni a bizonyítványt. A témában megszólaltatott szakértők szerint is érdemes még most belevágni az őszre meghirdetett képzésekbe. Az aktuális OKJ-s képzések piacképesek és a külföldi munkavállaláshoz is könnyen használhatók.

A nagy változásra várhatóan 2020 szeptemberétől kerül sor. Egyelőre ennyit lehet tudni, ezért is tanácsolják az új modellel kapcsolatban megkérdezett szakemberek, hogy aki már most szeretne tanulni, ne vesztegessen el egy teljes évet.

Sikerszakma még az eddigi rendszer szerint

A Pannon Kincstár által oktatott szakmákat tekintve kétségkívül a fogászat az egyik legnépszerűbb terület. Az elmúlt években nagyon sokan döntöttek úgy, hogy a saját környezetükben fogászati asszisztensként dolgozók jó példáit látva belevágnak a képzésbe és ezen a pályán építik a jövőjüket.

A változás hírének közzététele óta az iskola napi szinten is rengeteg megkeresést kap. A kérdések zöme érthető módon a jövőre irányul. Leggyakrabban arról érdeklődnek, hogy a hosszabb képzések esetén mi a teendő, hogyan tudják elvégezni még az új rendszer bevezetése előtt.

A sok kérdésre, kérésre reagálva az iskola szeretne a képzések átütemezésével segítséget nyújtani a tanulóknak. Ezért a 2019. novemberében induló Fogászati Asszisztens képzést 7 hónapos programban indítja, péntek délutáni és szombat egész napos oktatással. Ebben a konstrukcióban a vizsgára 2020. júliusában kerül majd sor. Aki pedig egyből szeretne továbbmenni a Klinikai Fogászati Higiénikus ráépülő képzésre, már 2020. augusztusában beiratkozhat.

Vagyis aki él a lehetőséggel és ezt a konstrukciót választja, még a jelenlegi rendszer szerint szerezheti meg a fogászati asszisztens szakma csúcsának tartott fogászati higiénikus végzettséget.

Segítő kéz és igazi háttér

A jó fogászati asszisztens segédpilóta, aki működteti a rendszertcímű bejegyzésünkben bővebben írtunk a fogászati asszisztens munkájáról, rendelői szerepköréről. A szaktudás mellé a mosolyunkat is adjukcímű posztunkban pedig a klinikai fogászati higiénikusok szakmai palettáját mutattuk be.

Bármilyen betegségről van szó, a test gyógyítása mellé társul egy igény a lelki folyamatok ápolására is. A páciens teljeskörű, testi-lelki ellátásában pedig jó, ha a fogorvos munkáját is támogatja egy másik segítő kéz. Az életrevaló munkatárs nagy kincs. A jó asszisztens olyan az orvosoknak, mint egy másodpilóta, akinek a jelenléte elengedhetetlen a sikeres betegellátáshoz.

Aki tehát eldöntötte, hogy elindul ezen a pályán, érdemes mérlegelnie a lehetőségeket és elkezdeni a tanulást, hogy minél előbb egy sikerszakmával a zsebben építhesse a jövőt.

Az egészségügyi ellátás biztonsága csapatküldetés

Fertőtlenítő-sterilező képzés a Pannon Kincstár iskolában visszanézhető videókkal, online jegyzetekkel. Az egészségügyi ellátás biztonsága csapatküldetés. Egy mosolygós barna hajú hölgy, aki épp fertőtlenít. Budapest Váci utca 47.

A műtétek biztonságáért mindennap a maximumot kell megtenni. Egy eszköz sem hiányozhat, pont azokat kell előkészíteni, amelyekre ténylegesen szükség lesz az operáció során, gondoskodni kell arról, hogy minden steril legyen és nem lehet köztük hibás vagy sérült eszköz. Mindezt a betegek számára szinte láthatatlan csapat készíti elő, akik nélkül nem működne a rendszer: a fertőtlenítő-sterilező munkatársak küldetése az egészségügyi ellátás biztonsága.

Biztonsági alapozó

Többnyire a kórházak iskolázzák be a munkatársaikat a fertőtlenítő-sterilező képzésre. Az időtartama öt hónap és általános iskolai végzettséggel már lehet jelentkezni. Aki érettségi után végzi el, további OKJ-s képzésekkel is bővítheti az egészségügy területén a munkalehetőségeit, de önmagában sem számít ugródeszkának, mert érdekes szakma, ahol gyakran megmaradnak a munkatársak és ebben az irányban fejlődnek tovább.

„Sokféle területről áll össze a munkához szükséges szaktudás.” –  mondja Ványi Ágnes, oktató, diplomás ápoló, epidemiológiai szakápoló, Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Kórház Higiénés Osztály. „Egyrészt ismerniük kell a műtétekhez használt eszközöket. Mivel ők állítják össze a műtéti tálcákat, tisztában kell lenniük a műveletekkel, hogy milyen beavatkozáshoz milyen eszközökre lesz majd szükség. Ez már önmagában nagy felelősség. Mivel a központi sterilező nagy gépeit is használják, ismerniük kell ezeknek a működését, működtetését, és ehhez jól jön egyfajta műszaki affinitás. Ami pedig szintén alapvető, hogy folyamatosan vegyi anyagokkal dolgoznak, ezért nagyon fontos a kémiai anyagok, összetevők ismerete. Még nagyobb szerepet kapnak ezek az alapismeretek, amikor például fertőző betegen végzett műtétből érkeznek vissza az eszközök. Ilyenkor a tárgyak kezelésén túl az is kiemelten fontos, hogy a munkatársak képesek legyenek megvédeni a saját egészségüket, ügyeljenek a saját biztonságukra az eljárások során.”

Láthatatlan segítség – operatív háttér

A szakmában dolgozó munkatársak legfőbb feladata tehát a fertőtlenítéssel, sterilizálással kapcsolatos feladatok ellátása. Az összes fontos eszköz kezelése a központi sterilezőben történik, itt végzik a munkájuk nagyrészét, kiszolgálva a központi műtőt, a sebészeteket, a kórházak intervenciós részlegeit. „Vagyis rengeteg területet látnak el, és a munkájuk szinte mindenben benne van. Bár a betegek számára szinte láthatatlanok, hiszen olyan egységben dolgoznak, ahova mások nem mehetnek be, mégis mindannyian tudjuk, hogy a háttérben olyan fontos emberek ők, akik nélkül nem működne az egészségügyi ellátás.” – hangsúlyozza Ványi Ágnes a szakma jelentőségét.

A képzést elvégezve eleinte irányítás mellett dolgoznak a fertőtlenítő-sterilező munkatársak és az eszközök tisztítását, mosogatását végzik. Kellő gyakorlati idő után önállóan is elláthatnak feladatokat. A központi stertilezőben ugyanúgy megtaláljuk a kapcsolódó munkakörök skáláját, mint más egységekben. A ranglétra tetején álló, magasan iskolázott munkatársak biztosítják a szakmai mentorálást és segítik a munkatársaikat a szükséges ismeretek elsajátításában. A szakmai kompetenciák mellett nagyon fontos a precizitás, a pontos és gyors munkavégzés, hiszen ezen a területen a legkisebb hiba is nagy problémákhoz vezethet. Emellett képesnek kell lenni a csapatmunkára, mert itt egy összehangolt szakmai team együtt dolgozik a biztonságos háttér megteremtésén.

Közös küldetés

A kulcsszavak tehát a szakmai tudás, a biztonságos, pontos munkavégzés és a csapatmunka. Alapvégzettségként érettségivel és további képzésekkel kombinálva kapcsolható más egészségügyi szakterülethez, de a fertőtlenítő-sterilező szakma önmagában is sok pozitívumot nyújt. Az itt dolgozó munkatársak éjszakai munkát nem végeznek és többnyire hétvégi beosztás sincs. Az általánosan 6-8 órás munkarenddel család, főleg kisgyerekek mellett ideális lehet. Ahogy Ványi Ágnes látja: „Aki az egészségügyben képzeli el a jövőjét, és fontos számára, hogy kiszámítható, tervezhető módon, jó ütemezésű munkarendben dolgozzon, annak nagyon jó lehetőség a fertőtlenítő-sterilező munkakör. Kell hozzá a szakmaiság, a tanulási vágy, a mindennapi munkavégzéshez szükséges alaposság, rendszerező képesség és odafigyelés.  És persze a felelősségtudat, hiszen emberek gyógyulásáért dolgozunk. Csapatban, együttműködve, egymást segítve nyújtjuk a legjobb tudásunkat az egészségügy biztonságáért. Aki ebben megtalálja a saját küldetését, az biztosan itt marad velünk a pályán.”

Ványi Ágnes

diplomás ápoló, epidemiológiai szakápoló,  Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Kórház Higiénés Osztály

A fogtechnika több önálló területen fejlődő szakma

Fogtechnikus képzés visszanézhető órákkal és online jegyzetekkel a Pannon Kincstár iskolában. Egy szakember, ahogy a pályakezdő fiatalembernek bemutatja, és elmagyarázza a fogak tudnivalóit. Budapest Váci utca 47.

Amikor a fogtechnikusi hivatás kerül szóba, akkor valójában nem egyetlen szakmáról beszélünk. Az egyes területei hatalmas fejlődésen mentek át az elmúlt években és önállóan is életképes ágakká váltak. Egy jó szakember a szaktudás és a gyakorlat elsajátítását követően bármelyik irányban elindulhat. A kulcs az önfejlesztésre fordított idő és a tanulás. Az igazi lehetőségek itt is azok számára teremnek, akik az átlag fölé emelkednek és képesek folyamatosan magas minőségű, igényes munkát nyújtani.

Beszéljünk nyíltan a szakmáról!

A fogtechnikus képzésre érkezők számára már nem ismeretlen a szakterület, hiszen a jelentkezés egyik bemeneti feltétele a gyakornoki végzettség. Azok számára, akiket a páciensként megélt tapasztalatok, vagy másoktól hallott információk alapján vonz a hivatás, Ádám István fogtechnikus, a Pannon Kincstár oktatója átfogó képet ad: „A szakmánk nagyon összetett és izgalmas, sok lehetőséggel és persze olyan szempontokkal is, amelyeket érdemes mérlegelni annak, aki a pályára lépést fontolgatja. Minden munkának megvannak a maga szépségei és nehézségei, és én akkor érzem hitelesnek az oktatói munkámat, ha felkészítem a tanulókat arra is, ami esetleg kihívást jelenthet majd nekik. Az akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket, és itt ismerszik meg, kiből lesz igazán jó szakember.”

Új utak az eddigi területeken

Amikor azt mondjuk, fogtechnikus, akkor valójában nem egyetlen szakmáról beszélünk. Öt-hat olyan területe is van, amelyek a hihetetlen mértékben felgyorsult technológiai, technikai és anyagtani fejlődés nyomán nagyobb teret hódítottak maguknak és önálló ágakká váltak. Vannak olyan fogtechnikus szakemberek, akik a munkájuk során már szinte kizárólag protetikával, azaz kivehető fogpótlással foglalkoznak, vagy a rögzített pótlások fém részén dolgoznak, vagy fémlemezes kivehető pótlásokat készítenek.

Az évek alatt önálló területté fejlődött a szakmán belül a fogszabályozás is. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a 80-as, 90-es években egy fogszabályzót kizárólag vastag, csavarozott fémkeretként tudtunk elképzelni, ma már akár láthatatlan készüléket is kérhetünk, vagy ékkövekkel díszítettet, és válogathatunk az ezredforduló előttieknél sokkal diszkrétebb kivitelben készülő, kivehető vagy rögzített modellek közül.

Ugyanígy rengeteget fejlődött a leplezés, mint szakterület, vagyis a korona fémvázára kerülő borítás készítése, amely már nem csupán kerámia lehet, hanem korszerű kompozit megoldások is léteznek. De készíthetünk fémváz nélküli pótlásokat is, például préskerámiából. Az informatika pedig újabb lehetőségek számára nyitott teret és a fogászaton belül is innovációk sorát hozta. Folyamatosan fejlődik a CAD/CAM technológia, amikor a fogpótlásokat számítógép segítségével tervezik és készítik. Így mára nem csupán önállóan életképes szakterületté vált a fogtechnikán belül, de mondhatjuk, hogy ez a jövő útja.

„Bárki elindulhat bármelyik vonalon, egy a fontos: akármelyik irányt választjuk, mindig arra kell törekedni, hogy az átlag fölé emelkedjünk. A szakmai és egzisztenciális megbecsülés akkor jön, a jó lehetőségek akkor teremnek, ha képesek vagyunk folyamatosan magas minőséget nyújtani, igényesen dolgozni” – emeli ki Ádám István.

Sarokpontok a karriertervezésben

A szakmai életpálya tervezésénél célszerű azt is figyelembe venni, hogy a gyakorlati tudás teljes elsajátításához hosszabb időre lesz szükség. A karriertervezés során tehát érdemes aszerint kalkulálni, hogy a biztos tudáshoz, az ösztönösen végzett mozdulatsorok, eljárások beépüléséhez évek kellenek. A tanulás, tájékozódás a képzés elvégzése után is folyamatos, hiszen az új technológiákkal, anyagokkal, az innováció vívmányaival lépést kell tartani.

„Sokszor elmondják velünk kapcsolatban, hogy a fogászat szakterületein belül a miénk a művészi vonal. Valóban egyedi alkotásokon dolgozunk, az egyes foghiányok pótlásán túl teljes fogsorokat is készítünk a páciensek számára. Ehhez pedig szükség van olyan kompetenciákra, mint a térlátás, a forma-, szín- és arányérzék és az esztétikai érzék. Mivel manuális szakmáról beszélünk, a jó kézügyesség, a finommotoros képességek is nélkülözhetetlenek” – hangsúlyozza az egyéni szakmai erősségek fontosságát Ádám István. „A kitartó, elhivatott munkához megfelelő elszántságra, akaraterőre, de ugyanúgy türelemre is szükség lesz. Az egyedi megoldások kidolgozásához pedig a kreativitás is jól jön majd.”

Szakmailag felkészült partner fogorvosnak és páciensnek

Még egy fontos kihívás van, amire Ádám István igyekszik felkészíteni a tanulóit: az egyéni érdekek mentén előforduló esetleges súrlódások a fogorvos-páciens-fogtechnikus kapcsolódásban. „Az elvárás a fogtechnikus felé a másik két féltől érthető módon a maximális minőségű, gyorsan elkészülő és megfizethető megoldás. Persze a fogtechnikus is arra törekszik, hogy mindenkinek megfeleljen, de a saját szempontok képviselete, az érdekérvényesítés ebben a háromszögben akkor fog jól működni, ha szakmailag is megalapozzuk a tárgyalókészségünket. Fel kell nőni tudásban ahhoz a szinthez, hogy a fogorvos is partnerként tekintsen ránk és elfogadja az érveinket.”

Részesévé válni a fejlődésnek

A szinte napi újdonságokat hozó területek, technológiák között bőven van motiváció a fejlődésre. Ahogy Ádám István látja: „Rengeteg különlegesség inspirál minket arra, hogy szakemberként mindennek a részesei legyünk. Egészen új világot nyitott a CAD/CAM, az implantológia, a fogszabályozás, és akkor még a 3D nyomtatás jelentőségéről nem is beszéltünk. Azok számára, akik hasznosan töltötték a tanulóéveiket, kitárul a világ, hiszen a megszerzett képesítéssel külföldön is számos lehetőség vár rájuk. Reméljük, hogy a képzési rendszer tervezett változásai a jövőben még több lehetőséget biztosítanak majd a szakma további fejlődéséhez, színvonalas kibontakoztatásához. Nagyon tudatosan kell tehát építkezni, tervezni az időt, ráfordításokat, alaposan megtanulni az elméletet, a gyakorlatot, és akkor én már csak azt mondom a tanulóimnak, hogy hajrá, menjenek és csinálják!
A legfontosabb pedig, az igazi fűszere, különlegessége a szakmánknak: bármikor találkozhatunk a művünkkel, és láthatjuk, hogy amit alkottunk, hogyan vált be a páciens számára. Ha valóban jól dolgoztunk, akkor visszaadtuk neki a rágás képességét és újra élhetővé, élvezhetővé tettük számára az életet. Ez az igazi mércéje a munkánk sikerének.”

 

Ádám István

fogtechnikus mester

Gyógymasszőrként mindig a kliensre és a terápiás célra fókuszálunk

Gyógymasszőr hölgy masszírozza férfi kliensét egy világos szalonban. Pannon Kincstár

A páciensek kezelése komplex tudást igényel. A gyógymasszőrnek a terápiás vagy rehabilitációs team tagjaként tisztában kell lennie a többiek munkájának a lehetőségeivel is, hiszen a teljes gyógyuláshoz az összehangolt, közös munka vezet. A testi megújuláshoz hozzátartozik a lelki felfrissülés, töltődés is. Egy jó szakember számára mindig a kliens az első, és ha éppen arra van szükség, a fizikai kezelés mellett abban is segít, hogy a páciens kibeszélje magából a problémáit, nehézségeit.

Széles spektrumból – széles spektrumba

Egészségügyi intézményekben a gyógymasszőr szakorvos iránymutatását követve dolgozik, egy csapat tagjaként, együttműködve más szakemberekkel, mint például a gyógytornásszal, fizioterápiás asszisztenssel. Wellness központokban, saját praxisban is végezheti munkáját és változatos kezelési formákat elsajátítva alakíthatja a szolgáltatások körét.

„A képzésre érkező tanulók háttere és képzettsége széles spektrumot ölel fel.” – mondja Dudinszkyné Szecsei Judit, a BVHSZC Semmelweis Ignác Szakképző Iskola szakmai igazhatóhelyettese, a Pannon Kincstár oktatója. „A megtanult gyógymasszőri technikákkal aztán kiegészíthetnek orvosi terápiákat, alternatív gyógyászati kezeléseket is. Sokféle irányban el tudnak helyezkedni: rendelőkben, wellness központokban, vagy építhetnek saját vendégkört, önálló vállalkozásban. A rekreáció, a felfrissülés érdekében végezhető kezelések tárháza hatalmas. Mindenkinek magának kell megtalálnia, melyik irány áll hozzá a legközelebb.”

Bővülő körök

Bármilyen területet választanak, bármerre mennek majd tovább a végzett szakemberek, az alapozó tárgyakra mindenhol szükség lesz. „A gyógymasszőrök képzésében a fizioterápia azért nagy jelentőségű, mert a tantárgy keretében kapcsoljuk össze a társszakmákra vonatkozó tudást, a szakmai elveket és a terápiás módszereket.” – emeli ki Horváth Zsófia Katalin MSc, gyógytornász-fizioterapeuta, a Pannon Kincstár oktatója, aki főállásban 25 éve mozgásszervi rehabilitációs osztályon dolgozik. „Két modulban tanítom a tantárgyat, amelynek során részletesen beszélünk a fizioterápiáról, mint tudományról, és a komplex terápiás módszer felosztásáról és hatásmechanizmusáról. A betegek kezelése sokrétű tudást igényel, és a gyógymasszőröknek a terápiás vagy rehabilitációs team tagjaként tisztában kell lenniük a többiek munkájának a lehetőségeivel is. Ezért részletesen átbeszéljük az egyes módszerek jellemzőit, felhasználásuk lehetőségeit, a specifikus és a tüneti kezeléseket. A tisztán fizikai energia hatásait felhasználó elektroterápia, fototerápia, hidroterápia, termoterápia és mechanoterápia mellett részletesen tanuljuk a balneoterápiát, azaz a gyógyfürdőkezeléseket, valamint az inhalációt és a klímaterápiát is.”

Az alapozó tananyag magas szintű, és a mindennapi munkájuk során nagy hasznát veszik majd a végzett gyógymasszőrök. Az önképzés a későbbiekben is fontos lesz, hiszen olyan szakterületről van szó, ahol mindig nyílnak új lehetőségek. A szakma a tudománnyal együtt folyamatosan fejlődik és mindig érdemes tájékozódni, bővíteni a megszerzett tudást.

Képzés és önképzés

„A hozzám tartozó témák többek között a klinikum, az anatómia, az élettan, az egészségügyi- és a terápiás alapismeretek. Most is pedagógusként dolgozom, és az iskoláim nagy részét magam is munka mellett végeztem, ezért őszinte empátiát érzek a tanulóim felé, és ezt el is mondom nekik mindig. Tudom, hogy nem könnyű egy ledolgozott hét után, szombaton beülni az iskolapadba.” – osztja meg saját tapasztalatait Dudinszkyné Szecsei Judit. „Mindemellett persze azt is elmondom, hogy nagyon sok múlik azon, képesek lesznek-e átlendülni a nehézségen és önállóan tanulni. Amit tanácsolhatok, hogy azok válasszák ezt az irányt, akiket valóban érdekel, akik le tudják győzni a saját gátjaikat és örömöt jelent számukra, amit csinálnak.”

„A képzés során megtanuljuk az egyes kórképek terápiájában alkalmazandó eljárásokat. Kiemelten fontos, hogy a leendő gyógymasszőrök részletes tudással rendelkezzenek a terápiák indikációiról és kontraindikációkról, vagyis arról, hogy melyek azok a kórképek és állapotok, amelyeknél tilos az adott terápia alkalmazása. A záróvizsga tételsorának megfelelően a tananyagban kitérek az említett kórképek patofiziológiájának ismertetésére is, hogy gyógytornász-fizioterapeutaként kiegészíthessem a kórképekre vonatkozó tudást, amelyet a diákok az elméleti képzés során már elsajátítottak.” – teszi hozzá Horváth Zsófia Katalin.

A kliens az első

Mint minden más szakmában, ahol emberekkel foglalkoznak, ahol betegek gyógyulásáért dolgoznak, a gyógymasszőrök kompetenciái között is alapvető a humánus bánásmód, az empátia és a türelem. Ahogy Dudinszkyné Szecsei Judit fogalmaz: „Meg kell tanulni a háttérbe húzódni, hiszen a kliens az első. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy a saját személyiségünket teljesen szorítsuk háttérbe. Hanem azt, hogy igazodjunk a páciens tempójához, tartsuk tiszteletben az igényeit, figyeljünk rá és adjunk teret neki, amikor mesélni, megosztani vágyik az őt foglalkoztató dolgokat.”

Akár saját vállalkozásban, akár egy egészségügyi intézmény vagy wellness központ munkatársaként dolgoznak, a gyógymasszőrök számára a legnagyobb siker a gyógyulási folyamat végigkísérése és az állapotjavulás megtapasztalása. „Gyógytornászként nagyon fontosnak tartom kiemelni azokat terápiás módszereket, ahol a gyógymasszőrök és a gyógytornászok munkája összeér és együtt, közösen meghatározott terápiás célok érdekében dolgozunk. A siker legtöbbször egy csapat közös eredménye és ez nagyon jó, építő élmény, összekovácsolja a szakembereket.” – mondja Horváth Zsófia Katalin.

Ehhez csatlakozik Dudinszkyné Szecsei Judit is: „A folyamat sosem egy kezelésből áll. Azzal biztatom a tanulókat a képzés során, hogy amikor majd alkalomról alkalomra megélik a fejlődést, a fizikális és pszichés állapot javulását, és fogadják a gyógyuló kliensek hálás szavait, az olyan motivációt ad, amiért bőven megéri a sok este és hétvége, amit a felkészülésre fordítottak.”

Dudinszkyné Szecsei Judit

szakmai igazgatóhelyettes, BVSZC

Bizalommal kivezetni a családokat a nehéz helyzetekből

A Pannon Kincstár egészségfejlesztési segítő képzése. Összekötő egységek a szociális hálózatban. Kísérni a megoldásban. Egy hölgy, ahogy teljes odafigyeléssel igyekszik megoldást találni az ügyfél problémájára.

Az egészségfejlesztési segítő munkaköre sokféle feladatból áll össze, és rengeteg szálon tud bekapcsolódni egy család megoldandó helyzeteibe, hogy segítsen kiutat találni a problémákból. Ehhez a sokrétű eszköztárhoz sokféle területről kell információt gyűjteni és a szakismeretekből biztos alapot építeni a későbbi intézkedésekhez, döntésekhez. A szakterület ellátásához viszont a tudás mellett ugyanúgy szükség van szociális érzékenységre is. Az ideális segítő mások bajában, félelmében, elakadásában nem a nyűgöt, hanem a segélykérést hallja meg, és egyből a megoldási lehetőségekre fókuszál.

Összekötő egységek a szociális hálózatban

Az egészségfejlesztési segítő egyrészt együttműködik az egészségügyi szolgálatokkal, másrészt kapcsolatban áll a köznevelési intézményekkel és civil szervezetekkel, harmadrészt pedig – és ez a kiemelt kapcsolódási irány – a családok mellett végzi a munkáját. Feladataihoz tartozhat minden olyan intézkedés, amely egy közösség, egy család, vagy azon belül az egyén életfeltételeinek javítására irányul, elsődlegesen az egészségmegóvás, gyógyulás szempontjai mentén.

„Ahogy maga a szakterület is fiatal még ebben a formában, a képzés is az újabbak közé tartozik. Felismerve azt, hogy a szociális területen milyen nagy szükség van sokrétű tudással rendelkező szakemberekre, az egészségfejlesztési segítő munkakör ellátásához is többféle szakismeret biztosítja a felkészülést. Az anatómiai, élettani és klinikai ismeretek, a szociális képességeket erősítő tantárgyak mind az alapozás részei. Később, a munkavégzés során gyakran adódnak majd döntési helyzetek, vagy többlépcsős megoldási terveket kell kidolgozni, vagy egyszerűen ’csak’ hasznos javaslatokat, tanácsokat adni – és ehhez mind nagy szükség lesz a biztos szakmai háttérre.” – mondja Piskóti Zoltánné Judit, oktató, pedagógus, a MEREK (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) főnővére.

Tehát a napi munkájában az egészségügyi segítő olyan, mint egy összekötő egység az egészségügyi szolgálatok, intézmények, szervezetek és a családok között. Sok területen tud bekapcsolódni a szociális szakemberek mellé. Akár vidékről, akár a nagyvárosokról beszélünk, mindenhol találunk kisebb-nagyobb közösségeket, akik szociális problémákkal küzdenek. A legnagyobb szükség a munkájára azonban a leszakadó kistérségekben, fokozottan rászoruló családok körében van.

Bizalomépítés lépésről lépésre

Születésünktől fogva szükségletek alakítják az életünket. Ha az alapvető igényeink nem teljesülnek, csökken az életminőségünk, ez pedig magában hordoz egy sereg olyan tényezőt, amelyek mind a betegségek kockázatát növelik, rontják az életfeltételeinket. Sokan küzdenek napi szinten olyan problémákkal, amelyek az alapvető tényezők hiányából erednek.

Az okok egy része azonban még a szociálisan hátrányos helyzet mellett is orvosolható. Kellő odafigyeléssel, megismerve az adott probléma összetevőit, meg lehet találni azokat a kiugrópontokat, ahonnan a kivezető út tervezhető. És itt jön az egészségfejlesztési munkatárs kulcsszerepe. „A jó segítő először is megteremti azt a bizalmi közeget, amelyben a másik fél képes őszintén beszélni a problémáiról. Aki egy mély belső krízist él meg, vagy a család helyzetét igyekszik a külvilág elől elfedni, nem fog rögtön megnyílni. Sokszor csak próbálkozások sora tudja feloldani azt bizalmatlanságot, távolságtartást, ami a lelki problémákat eltakarja. Egy felkészült segítő viszont tisztában van vele, hogy a hárítás mögött mi húzódik.  Ha valaki mások bajában, félelmében, elakadásában nem a nyűgöt, hanem a segélykérést hallja meg, az a jószándék előbb-utóbb átmegy, és elkezdődik a beszélgetés. Amint a felszínre került problémákhoz használható javaslatokat kapnak, az együttműködés is megindul.” – osztja meg a tapasztalatait Piskóti Judit.

Kezelni és megelőzni

Ha már kialakult a bizalmi kapcsolat, a támogatott fél is ragaszkodik ahhoz a személyhez, akivel az első lépést megtette. Így az egészségfejlesztési segítő a munkája során végig tud kísérni családokat a problémáik megoldásában. „Ez pedig hatalmas kiváltság és nagy helyzeti előny, mert így olyan apróbb dolgokra is ráláthat, amelyek a rendszerben esetleg csak később tűnnének fel.”

A felismerés, a problémák beazonosítása és a megfelelő kezelési terv a legfontosabb elemei lehetnek egy-egy családdal, egyénnel folytatott munkának. Ilyen például, amikor egy fogyatékosság ismeretében a szakember segít a családnak az ellátáshoz való hozzáférésben, az akadálymentesítési feladatok szervezésében, elvégzésben. Vagy a megélhetési problémákból fakadó krízishelyzeteket felismerve egyből a megfelelő helyre irányítja a családot. De együttműködhet a családdal tartósan beteg személy gondozása során, haldokló családtag ápolásánál, elhalálozás esetén az ügyintézésben, vagy bármilyen nehézség esetén bevonhat olyan további szakembert, aki a segítő folyamatot előmozdíthatja.

A már fennálló problémák kezelése mellett a másik nagy terület a prevenció, hiszen a kialakult helyzetek megoldásán túl az egészségfejlesztők fontos szerepet kapnak a kockázatok felmérésében és a megelőző lehetőségek megtanításában. Ide kapcsolódnak a szélesebb körben megszervezett, rendszeres szűrővizsgálatok; vagy a családok körében a mindennapi higiénére vonatkozó gyakorlatok átadása, a baleseti veszélyforrások megismertetése, felkészítés a betegségek elleni védekezésre.

Kísérő a megoldásban

Az egészségfejlesztési segítő tehát minden olyan tevékenységben részt tud venni, amellyel a családok életminőségének javulása elősegíthető. Az biztos, hogy kicsit sem lesz számára egyhangú a munka, hiszen az új helyzetekhez mindig új stratégia kell, és közben sok emberrel dolgozik folyamatosan. Amire egy jó segítőnek nagy szüksége lesz, az a kitartás, empátia, jó kommunikációs készség és a szorgalom, amellyel a feladataiban érintett szakterületekről folyamatosan információt gyűjt. Amit Piskóti Judit biztatásként üzen a pályára készülőknek: „Mindig nagy szakmai élményt ad, amikor egy családnak sikerül átadni az egészségtudatos gondolkodást, vagy amikor a segítségünkkel jutnak ki egy krízishelyzetből. Ahhoz a kézhez, aki a bajból kisegítette őket, később is ragaszkodni fognak. Ez a sok hálás kézszorítás ad erőt és szakmai magabiztosságot, amikor újabb családokkal kezdünk dolgozni a kivezető út építésén.”

Piskóti Judit

pedagógus, főnővér, MEREK (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja)

A figyelem és a törődés szinte fél gyógyulást ad

A figyelem és törődés szinte fél gyógyulást ad. A Pannon Kincstár egy szakmai cikke a szociológia tudományterületén. Egy segítő, ahogy gondoskodik egy idős bácsiról.

Ahogy felgyorsult a világ körülöttünk, egyre nehezebb megállni egy pillanatra. Pedig sokan vannak, akiknek nem erről a pörgésről szólnak a mindennapok. Idősek, betegek, akik számára sokkal lassabban telik az idő és arra vágynak a legjobban, hogy valaki megfogja a kezüket és meghallgassa őket. A szociális gondozásban rengeteg a tennivaló és nagy szükség van azokra, akinek a segítségnyújtás természetes ösztön és szívből jön.

Egy kéz, hogy megfogjuk, ha kell

A szociális szakterületekről már most is sok kéz hiányzik és ez egyre inkább így lesz, ahogy társadalom öregszik. A65 év fölöttiek száma már most is több mint 600 millióra tehető világszerte, ami a teljes népesség 8%-át jelenti. Az ENSZ előrejelzései szerint pedig 2050-ben már 1,5 milliárd 65 év fölötti ember lesz a világon. A fejlett országokban – így Magyarországon is – nagyságrendileg az emberek harmada ebbe a korosztályba fog tartozni. Ezzel együtt a várható élettartam is növekszik, így az időskori életszakasz is hosszabbra nyúlik.

A családtagok viszont egyre kevésbé tudják kivenni a részüket a nagyszülők ellátásából, gondozásából az aktív munka mellett. Ráadásul egyre gyakoribb jelenség, hogy a jobb munkalehetőségért messzebb, nem ritkán külföldre költöző fiatalok távollétében az idős hozzátartozók számára nincs kéznél olyan családtag, akitől probléma esetén gyors segítséget kaphatnak.

„Akár intézményi szinten, akár az otthon történő gondozásban, a lehetőségek tárháza egyre szélesebb” – mondja Juhászné Csuka Csilla oktató, az Újbudai Humán Szolgáltató Központ intézményvezetője. „Aki érzi magában, hogy szeret emberekkel foglalkozni, ösztönösen segít, ha kell, és nagyfokú empátiával rendelkezik, a szociális szakmában el fog tudni helyezkedni.”

Ugyanígy látja a szakterület lehetőségeit Szabados-Slezák Brigitta oktató, diplomás ápoló, szakvizsgázott szociális menedzser, az OSEI Mozgásszervi rehabilitációs osztály osztályvezető főnővére is: „Széles a skála, ahol megtalálhatják az elképzeléseiknek leginkább megfelelő munkát a tanulóink. Sokan a családi érintettségük miatt vágnak bele a képzésbe, sokan a segíteni vágyást szeretnék tettekre váltani, vagy sok évnyi irodai munka után emberekkel dolgozni és támogatni őket. Közös bennük, hogy adni szeretnének és látni azt, hogy a segítségüknek értelme van. Ez pedig nagy kincs, mert hatalmas szükség van gondozókra, ápolókra, és a legjobb, ha ehhez a motiváció ösztönösen, szívből jön.”

Otthon a szakmában

Bár az ápoláshoz sokszor idilli képek kapcsolódnak, a jócselekedet szépsége mellett nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy komoly felelősséggel járó szakmáról beszélünk. Ezt hangsúlyozzák a szakterületen dolgozó oktatók is. „Fizikailag és lelkileg is sokszor embert próbáló munka – mondja Juhászné Csuka Csilla -, amelynek a mindennapi ellátása széleskörű szakmai ismereteket kíván. A szociális szakember időnként ápoló, szociális munkás, kicsit pszichológus, jogász, időnként a fizikai erejével dolgozó munkás, és persze egy kicsit Teréz anya, vagyis sokféle oldalunkra szükség van. Ehhez mérten a képzés is sokféle szakterületről áll össze. Akkor értik meg igazán a tanulók, hogy miért járjuk körül a szakmát ennyi oldalról, amikor kimennek gyakorlatra, és olyankor sorra visszajelzik, hogy igen, tényleg nagyon összetett a feladatkör. Sokféle szegmensből kell összegyűjtenünk a saját eszköztárunkat, hogy minden helyzetben feltaláljuk magunkat, segítő szakemberek tudjunk maradni.”

A szakgondozók a tanulásból, gyakorlatból, munkából már olyan készletet hoznak magukkal, amellyel magasabb kategóriában is elhelyezkedhetnek a pályán. „Az elmélyültebb ismeretekkel, sokrétű tudással és a gyakorlatban megszerzett tapasztalatokkal felvértezve bátran indulhatnak intézmények középvezetői pozícióiért” – biztatja a szakmai karrierjüket tervező szakembereket Szabados-Slezák Brigitta. „Én azt tapasztalom, hogy akit menet közben megérint a szakma, és rájön, mennyire otthon van ezen a területen, ott nem kérdés, hogy akar-e fejlődni. Magától értetődő módon szívja magába a tudást, végzi a feladatokat és szépen megy előre a pályáján.”

A kérdezés és hallgatás tudománya

Aki idős emberek között tölti a napjait, hihetetlen történetekkel, egészen elképesztő életutakkal találkozik. Ehhez viszont meg kell fogni a kezüket és megteremteni azt a közeget, amely megnyitja a lelket és utat enged a beszélgetésnek. „Ma már nagyon nehéz megállni egy pillanatra. Pedig az idős embereknek, betegeknek az idő nagyon lassan telik és az a legnagyobb ajándék, ha leülünk melléjük és meghallgatjuk őket. Azt látjuk, hogy egy tartalmas beszélgetés szinte fél gyógyulást ad nekik, hiszen figyelmet, meghallgatás, megértést tapasztalnak, ők pedig nagyon szívesen mesélnek.” – osztja meg tapasztalatait Juhászné Csuka Csilla. „Ezért szoktam mondani a tanulóimnak, hogy kérdezni és hallgatni is meg kell tanulni. A kérdések megnyitnak, a hallgatás megértet. Az értő hallgatás egyrészt ajándék a betegek, idősek számára, másrészt mi is mindig tanulunk, tapasztalunk közben valami újat.”

A segítség végigkísér

Az emberi kapcsolatokban mindig benne van az elengedés is, amire nehéz felkészülni, még akkor is, ha a tudjuk, hogy a munka része. „Az a törekvés vitt a szociális szakterület felé, hogy minél jobban megismerjem a betegeimet. Hogy ne csupán kezelendő esetekkel dolgozzak, hanem az adott embert lássam magam előtt, a saját történetével. Az igazi emberi kapcsolatok adják a munkánk egyik legfőbb értékét, mert mindent megteszünk azért, hogy megismerjük azokat, akikkel dolgozunk, és mi is megmutatjuk a teljes személyiségünket, beletesszük a teljes lelkünket. Ez megkönnyíti és nagyon tartalmassá teszi a mindennapokat, de kétségkívül meg tudja nehezíteni az elengedést” – tárja fel a munkájuk lényegi pontjait Szabados-Slezák Brigitta.

Ezt megerősítve kapcsolódik a kettős megélések gondolatához Juhászné Csuka Csilla is: „A szakmánk velejárója, hogy bírnunk kell a lelki megterhelést, akár kitörő örömről, akár mély szomorúságról van szó. A szociális szakember az elméleti és a gyakorlati tudásán túl, a saját személyiségével dolgozik. A stabil, kiegyensúlyozott személyiség, a belső egyensúly megtartása nagyon fontos a professzionális munkavégzéshez. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a frusztrációt, csalódást is meg tudjuk élni, amikor már nem tudunk segíteni valakin és el kell engednünk. Ilyenkor is tudatosítani kell magunkban, hogy ez egy fontos munka, amelynek a velejárója, hogy elkísérjük az embereket az útjuk, földi létük végéig. Azzal biztatom a tanulókat, amikor a nehéz pillanatokról beszélgetünk, hogy mi, szociális szakemberek a munkánk révén olyan pluszt tudunk adni másoknak, amit csak igen kevesen a saját szakmájukban. Erre legyünk nagyon büszkék!”

Nem betegeket látunk, hanem embereket a történetükkel

A szociális gondozók és ápolók sokszor halmozottan hátrányos betegekkel is dolgoznak, akik nem tudják elmondani, szavakkal kifejezni a problémáikat, kéréseiket. Ilyenkor az empátia és a türelem mellett nagy szükség van a helyzetfelismerő képességre és megfelelő tudásra a döntésekhez. A napi feladatok a fizikai erőnlétet, sőt, gyakran a kreativitást is megkívánják. A gyakorló szakemberek éppen ezért mondják, hogy az ápolók a teljes személyiségükkel dolgoznak.

Amit nem válthatnak fel a gépek

A társadalom öregszik, ráadásul sok fiatal külföldön építi fel az életét, az idős szülők pedig itthon maradnak és a közvetlen hozzátartozót nélkülözve a szociális hálózatba kapaszkodnak. A gondozókra, ápolókra már most is hatalmas szükség van és ez évről-évre fokozódik. Akár otthon ápolásról, akár intézményi ellátásról beszélünk, a rendszer a belátható időhorizonton biztos elhelyezkedést kínál a pályára lépőknek.

„A szociális szakmacsoportokban széles a spektrum és sok a lehetőség – mondja Szabados-Slezák Brigitta oktató, diplomás ápoló, szakvizsgázott szociális menedzser, az OSEI Mozgásszervi rehabilitációs osztály osztályvezető főnővére. Aki örömforrásként tekint a segítésre és nem feltétlenül akar újabb képzésekkel magasabb pozíciókba kerülni, hanem ebben a munkában szeretne kiteljesedni, a szociális gondozásban meg fogja találni a segítségnyújtás élményét. A bemeneti kompetenciák lehetővé teszik, hogy egészségügyi előképzettség nélkül vágjon bele a képzésbe, aki motivációt érez hozzá. Így valóban többféle irányból érkeznek, és sokakat pont menet közben érint meg a szakma. Itt jönnek rá, mennyire az ő területük ez.”

Kiss Judit oktató, diplomás ápoló, szociálgerontológus, az Albert Schweitzer Református Szeretetotthon intézményvezető ápolója is ezt erősíti meg a saját tapasztalataival: „Többen úgy érkeznek a pályára, hogy korábban hosszú évekig irodában, vagy multinál dolgoztak és arra vágynak, hogy lássák a munkájuk értékét, megéljék az emberi kapcsolódásokat, visszajelzéseket. Szeretnének végre úgy adni, hogy rögtön érzik, mennyire fontos, amit tesznek. Ez pedig csak ember és ember között működik ilyen látható módon, ilyen intenzív élményekkel. Bizonyos munkafázisokat próbálnak már gépekkel megoldani, de ezt a kapcsolódást nem tudja pótolni a technika.”

A személyiségünkkel dolgozunk

„Mivel a betegek sokszor nem tudják pontosan kifejezni az igényeiket, sőt, gyakran a halmozottan hátrányos helyzetüknél fogva egyáltalán nem tudják szavakkal elmondani a problémáikat, hatalmas szükség van a helyzetfelismerő képességünkre – emeli ki Kiss Judit. Ezért kell a munka ellátásához biztos szakmai tudás és határozottság. Gyakran kell gyors döntést hozni és megfelelő szakembert hívni. Ehhez pedig muszáj jó megfigyelőkészséggel rendelkezni, hiszen egyrészt nem riadóztathatjuk hiába az ellátó csapat többi tagját. Másrészt viszont a túl lassú kapcsolással, vagy figyelmetlenséggel a beteg állapotát kockáztatjuk.”

A munka eredményességének pedig a jó csapatmunka az egyik kulcsa. Egy jó szakmai team, jó hangulattal hatalmas mértékben befolyásolja az általuk gondozott betegek jóllétét, mindennapi közérzetét.  Az empátia, együttműködés és türelem tehát nem csupán az ellátott személyek felé szükséges, hanem egymás felé ugyanúgy. A betegek mozgatásával járó fizikai megterhelés mellett a pszichikai nyomás is sokszor jelen van. Fokozottan igaz ez az éjszakai műszakra, amellyel nem mindenkinek a szervezete birkózik meg könnyedén. Ahogy Kiss Judit fogalmaz: „Sok türelem és tolerancia kell ahhoz, hogy minden eseten képesek legyünk kivárni, amíg a betegek elmondják, megmutatják nekünk, mit szeretnének. De ugyanez az empátia egymás felé is fontos, hiszen sok van rajtunk, mindenkinek van olykor nehezebb napja, de csakis együtt tudjuk sikeresen működtetni a folyamatokat és mindenki számára a megfelelő ellátást nyújtani. És akkor még nem is beszéltünk arról, néha milyen kreativitást igényel egy-egy feladat megoldása, amit szintén sokkal könnyebb dolog csapatban kitalálni. Ráadásul, ha a jókedvvel, humorral tesszük mindezt, azt a betegek is nagyon értékelik.”

A munka tehát bőséges eszköztárt igényel és mindennap megmutatja, mit hoz magában valaki tudásból, terhelhetőségből, emberi értékekből, kommunikációból, együttműködő készségből. Ezért is mondják a szakemberek, hogy a gondozó és ápoló a teljes személyiségével dolgozik.

Nem csupán egy beteg, hanem az ember

„Nővérként kezdve a pályafutásomat, egyre inkább azt éreztem, hogy szeretném még jobban megismerni, még komplexebben látni a betegeimet. Azokat, akikkel naponta foglalkozom. Hogy ne csupán eseteket lássak, hanem teljes valójában azt az embert, aki ott fekszik és a segítségemre szorul. Így indultam el a szociális szakterület felé – osztja meg saját motivációját Szabados-Slezák Brigitta. Így most már nem betegeket látok magam körül, hanem Sárika nénit és Pista bácsit, az egész élettörténetükkel.”

Van, aki sok évig ott él az otthonban és a munkatársak kicsit a hozzátartozójukká válnak. Kiss Judit intézményvezetőként mindennap látja, átéli ezeket a kapcsolódásokat: „A hála, a szeretet, a fontosság megélését kapjuk a hozzátartozóktól és az általunk gondozottaktól is. Még ha nem is tudják elmondani, mert nem beszélnek, akkor is éreztetik egy-egy kézmozdulattal, mosollyal, szeretetteljes pillantással. Aki sokáig itt van velünk, nagyon hozzánk nő, megszeretjük és nekünk is nagyon nehéz végül elengedni. De ez is a munkánk része: megkönnyíteni számukra az életük végső szakaszát.”

Ehhez a gondolathoz csatlakozik Szabados-Slezák Brigitta, összefoglalva szakmájuk lényegét: „Én azt gondolom, egy elhivatott szociális szakember nem is kaphat annál nagyobb elismerést, mint a hálás tekintetek, az érintés és a mosoly, amiben mindig benne van az, hogy köszönöm.”