A pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés ideális bevezető, hogy kipróbáljuk magunkat a szakmában

Pénzügyi és számviteli ügyintéző képzés újranézhető oktató anyaggal és online jegyzetekkel, informácókkal a Pannon Kincstár iskolában. Budapest Váci utca 47. Egy boldog férfi a számítógép előtt.

Pálya-újratervezők és a már meglévő ismereteiket bővíteni kívánók egyaránt érkeznek a pénzügyi-számviteli képzésre, ahol a kilenc hónap alatt koncentráltan találkoznak a szakma sajátosságaival, kihívásaival és lehetőségeivel. Ideális bevezetést kínál azok számára, akik más területről váltanak és kipróbálnák magukat ebben az új közegben. Akik pedig már a pályán dolgoznak, sokszor itt találják meg a számukra fontos összefüggéseket és a munkájuk új távlatait.

Hiányszakma rengeteg lehetőséggel

A számvitel céljai ma is ugyanazok, mint a régi időkben: nyomon követni a tulajdonos befektetett pénzének mozgását, rögzíteni a befektetett vagyon változását és nyereségtermelő képességét. A jó szakemberek az évszázadok során mindig is keresett munkaerőnek számítottak, hiszen a gazdaság számos területén szükség volt rájuk. Aszakirányú képzések ma is népszerűek, hiszen apénzügyi-számviteli ismeretek nemcsak az adott szakterületen végzett munkához használhatók. Nagy előnyt jelentenek például saját vállalkozás indításánál, de ugyanígy sokat segítenek a mindennapi életünk döntéseinél is.

 

A pénzügyi-számviteli ismeretek nemcsak a munkában, az életünkben is rengeteget segítenek című írásunkban oktatóink elmondták, hogy bár ez a fajta tudás széles körben keresett, mégis hiányszakmáról beszélünk. A jó szakemberekre napjaikban is hatalmas szükség lenne, és rengeteg lehetőség várja azokat, akik affinitást éreznek a pénzügy és számvitel területéhez.

Kipróbáljuk magunkat a szakmában

„Azt gondolom, egy pálya-újratervező számára – akár a kisgyereke születését követően új munkakört kereső anyukáról beszélünk, akár egy élethelyzet-változás után más szakmát kereső  újrakezdőről -, ez a képzés nagyon jó bevezetőt tud adni a szakmához” – mondja Garabuczi József oktató, közgazdász, adószakértő. „Időben, költségben mindenképpen hatékony lehetőség arra, hogy a jelentkező meggyőződjön róla, ez valóban az ő világa. Ebben a kilenc hónapban koncentráltan találkozik a szükséges alapismeretekkel, a szakma sajátosságaival, elvárásokkal és lehetőségekkel. Egyrészt szerez egy végzettséget, amellyel már el tud helyezkedni a szakmában. Másrészt konkrét képet és megfelelő alapot kap, hogy eldöntse, szeretne-e továbbmenni a pályán, például a mérlegképes könyvelő képzés irányában.”

Gyakori az is, hogy a jelentkező már a szakmában dolgozik és szeretné bővíteni az eddig megszerzett ismereteit. „Sokszor tapasztalom a tanulóimnál, ha például valaki adatrögzítőként segít egy könyvelőirodában, hogy a képzés során egyszer csak azt mondja nekem, most ismerte fel a betanított munkában végzett feladatainak a gyakorlati jelentőségét” – meséli Kovácsné Bukucs Erzsébet oktató, közgazdász. „Az összefüggések megértésével hirtelen más megvilágításba kerül a napi munka, helyükre kerülnek az információk és új távlatok nyílnak. Szeretnének még többet látni, még többet tudni, és ilyenkor van az, hogy a mérlegképes képzésen újra találkozom velük.”

Ha megvan a gyakorlás sikerélménye, akkor megyünk tovább

Az első órák újdonságain, a szakterület jellegzetességein mindenkinek túl kell jutni ahhoz, hogy a szakmai szemléletmód kialakuljon. „Az első húsz órát mondanám a vízválasztónak. Ennyi kell ahhoz, hogy az agyunk ráálljon erre a gondolkodásra. Ezt rögtön elmondom biztatásként a tanulóimnak, amikor az első órákon meglepődnek a szakmai sajátosságokon, a nyelvezeten, a sokfajta információn” – mondja Bukucs Erzsébet. „Minden szakmának megvan a saját világa, ettől nem kell megijedni. Időbe telik, amíg belejövünk, ez természetes. A másik, amit a képzésen már indításként kihangsúlyozok nekik, hogy a közös óráink mellé legalább ugyanannyi otthoni gyakorlásra is szükség lesz. Ehhez adok házi feladatokat, amelyeket a következő órán átbeszélünk és ha kérdés, vagy probléma adódik, mindig tudunk foglalkozni vele. Ha egy anyagrész, vagy típusfeladat nehezebb dió a csoport számára, akkor lassítunk és megnézzük, mi okozza az elakadást.  Amikor pedig úgy érzem, hogy csökken az energiaszint, olyan feladatokat veszek elő, amivel korábban szívesen dolgoztak, ami jól megy. Ilyenkor a sikerélmény hatására újra felpörög a csapat és ha visszatért a lelkesedés, újra jól tudunk haladni.”

A gyakorlás fontosságát emeli ki Garabuczi József is: „A számvitel lényege, hogy bizonyos sémák beépüljenek és rutinszerűen, magabiztosan végezhetővé váljanak. Ezért rengeteg vizsgasort oldunk meg együtt. Olyan feladatokkal, amelyek más számokkal gyakran előjöhetnek. Időnként megállunk, megnézzük, hol vannak még hiányosságok és ezekhez keresünk típuspéldákat. Azt próbálom átadni a tanulóknak, hogy a mi munkánk a kitartásról is szól. A munkájuk során a könyvelésben havonta visszatérő feladatokkal találkoznak majd. Ezeket alapozzuk meg a rengeteg gyakorlással. Azt szeretném, hogy később se érje őket meglepetés, sokszor mesélek nekik a szakmában adódó tipikus helyzetekről, előforduló kihívásokról. Alapos felkészülés kell, hogy beépüljön a tudás. Más szakmákban is ugyanígy működik, ahogy nálunk: a gyakorlat teszi a mestert. Úgy tapasztalom, ha valaki tudja, hogy mit szeretne elérni az életben, és ezzel a tudatossággal jelentkezik a pályára, ott nem is szokott gond lenni a motivációval.”

Nagyon jó sikertörténeteink vannak

Az első órák kihívásai és a gyakorlás módszertanának elsajátítása után már gördülékennyé válik a felkészülés. „Ha megvannak a keretek és helyükre kerültek az új információk, már azt látom, hogy gyorsan belejönnek a tanulók és felpörög a tanulás. Sokan visszajelzik, hogy a munkahelyükön is érzik az új tudás hatását, jobban tudnak haladni a feladataikkal, több dolog fér bele egy napba. Egymást is lelkesítik a csoportban. Gyakori, hogy kisebb csapatok alakulnak, akik azután együtt mennek további képzésekre” – meséli Bukucs Erzsébet.

Sokszor éppen az ad erőt, hogy akik valamiben előrébb tartanak, egymást segítik és átadják a motivációt. Garabuczi József is ezt tapasztalja a képzéseken: „Egymást is támogatják és nekem is mindig jó kapcsolatom alakul ki a csoportokkal. Aktív adószakértőként mindig tudok nekik hozni valódi esetpéldákat az életből, és elfogadják tőlem, amikor azt mondom, hogy szükség van gyakorlásra, erőbedobásra. Idővel azt is mindig belátják, hogy a matek is hasznos eszköz, hiszen rengeteget segít a logikus gondolkodásban, a statisztikai-pénzügyi összefüggések megértésében. Ez a szakma pedig akárhogy nézzük, a számolásról szól. Persze sok ösztönző történetet is mesélek biztatásként, hiszen azok körében, akik ezt a képzést elvégezték, és szívvel-lélekkel végzik a szakmájukat, nagyon jó sikersztorik születtek már. Mi oktatók pedig mindig örömmel segítjük őket később, már a pályán is.”

A munkavédelmis gondolkodás az utcán sétálva is bekapcsol

A Pannon Kincstár munkavédelmi előadó képzése visszanézhető órákkal és online jegyzetekkel. Jogszabályok ismeretetétől egészen a gyakorlati megoldásokig. Budapest Váci utca 47. Egy férfi, ahogy boldogan jegyzetel az egyenruhájában.

Az a szakmai szemléletmód, amely a munkavédelmi technikusokban kialakul, annyira a részükké válik, hogy egy építkezés mellett elhaladva is ösztönösen észreveszik, ami nem szabályos. Már a képzés elején elindul ez a fajta gondolkodás. Ehhez pedig a legnagyobb inspirációt az egymás szakterületéből tanulás, a mindennapi munkából hozott esetpéldák közös feldolgozása és a balesetvizsgálathoz kapcsolódó ’nyomozós’ feladatok adják.

A munkavédelemmel mindenki jobban jár

Az elmúlt években a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és az egészségvédelem szerepe. A munkavédelmi terület fókuszba kerüléséről és a végzettséget megszerző szakemberek lehetőségeiről A munkavédelmi technikus a kapocs a munkáltató és a munkavállalók között című posztunkban írtunk bővebben.

Az erőírásokat mindenkinek teljesíteni kell, aki munkatársakat foglalkoztat. Szerencsére a kötelező megfelelésen túl a munkáltatók egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Így nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak. A prevenció, a megelőző intézkedések mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Ez pedig már a munkavédelmi szakember terepe.

 

„A képzés elején mindig megkérdezem a tanulókat, hogy ki milyen területről érkezett” – mondja Sándor Andrea, munkavédelmi oktató. „Természetesen nem feltétel a műszaki, vagy szakirányú előképzettség, mégis sokszor azt tapasztalom, hogy általában valamilyen szinten már foglalkoznak munkavédelemmel.” „Olyanok is vannak a tanulóink között – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor -, akik azért jöttek a képzésre, mert egy családtagjuk vagy barátjuk már elvégezte. Nagyon lelkes beszámolókat hallottak a szakmáról, olyanoktól, akik szeretik a munkakörüket, és a pozitív példa inspirálta őket a jelentkezésre.”

Összeadódik a csoport szaktudása

A képzés széleskörű ismeretanyagot foglal csomagba. Elsőre talán nem is gondolnánk, mennyiféle szakterületről adódik össze az a tudás, amellyel a munkavédelmi technikus ellátja mindennapi feladatait. „Sokat beszélünk az órákon arról, mi történik, amikor majd dolgozni kezdenek ebben a munkakörben. Mennyi mindenről kell tájékoztatást adniuk a munkatársaiknak. Ők lesznek azok, akikhez valamennyi dolgozó fordulhat. Ez egy fontos, bizalmi pozíció, amelyben nyitottan és kellő empátiával kell fogadni a kéréseket, kérdéseket. Sokat foglalkozunk a munkavédelmi érdekképviselettel és a munkavédelmi képviselő funkciójával is” – mondja Sándor Andrea. „A munkavédelmi technikus szerepköreinél mindig kiemelem az egyik legfőbb feladatukat, hogy a munkatársakat felkészítsék a jogaikkal és a kötelességeikkel kapcsolatban. Tudniuk kell, hogy milyen intézkedések, rendeletek védik őket, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mindezek előfeltétele a szabályzatok betartása. Ide tartozik a tűzvédelem, a védőeszközök használata, a gépek és szerszámok kezelésének előírásai, a veszélyes anyagok és áruk kezelése. A veszélyforrásokról, a munkabalesetek kivizsgálásának menetéről, az elsősegélynyújtás lehetőségeiről rendszeresen kell majd oktatásokat, tájékoztatókat tartaniuk. Ezzel szorosan összefügg a kockázatok felmérése is. Azt szoktam tanácsolni nekik, hogy a speciális kockázati tényezők felméréséhez érdemes olyan szakértőt hívni, aki az adott területet mélységében ismeri.”

A speciális tudások már a képzés során megjelennek, hiszen ki-ki más terültről hoz valamilyen alapismeretet. Ezeket a tanulók szívesen megosztják egymással. „Én is arra bíztatom őket, hogy amiben nem érzik kompetensnek magukat, abban kérjenek segítséget, hiszen ez egy szerteágazó, hatalmas szakterület és senki sem érhet minden szegmenséhez” – erősíti meg Rozgonyi Beatrix. „Már az órai beszélgetések során kiderül, hogy ki honnan hoz szaktudást. Voltak már ipari alpinistáink, de az építőipar különböző területeiről jönnek tanulók, akik plusz szempontokat, eseteket, módszereket hoznak az egyes témákhoz. Ez az együttműködés megmarad köztük a képzés után is, a későbbiekben is sokszor adnak egymásnak tanácsot, de minket is gyakran megkeresnek. Előfordult már olyan is, hogy egy projekthez több csoportban közvetítettünk a már végzett tanulóink között, és így összehoztuk a szükséges szaktudást.”

A jog nehezebb dió, a baleseti nyomozás a kedvenc

A képzés során hétről-hétre formálódik a munkavédelmisekre jellemző egyedi gondolkodásmód. Az alapokhoz természetesen szükség van a jogszabályok ismeretére és arra a képességre, hogy a jog nyelvén megfogalmazott mondatokat a gyakorlatra is tudják értelmezni. „Ez kétségkívül nehezebb dió, hiszen a jogi nyelvezet nagyon speciális. Ezért többet is foglalkozunk az órákon azzal, hogyan tudjuk a rendeletek, törvények, jogszabályok tartalmát a mindennapjaink gyakorlatára átfordítani. Azzal bíztatom ilyenkor a tanulókat, hogy szerencsére sok olyan alapkifejezés van, amelyek visszatérnek a szövegekben. Ha rendszeresen olvassák a jogszabályokat, rááll a gondolkodásuk és rutinossá válik az értelmezés” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az esetpéldák közös kielemzése, a baleseti ’nyomozás’ viszont minden csoportban népszerű. A munkájuk során mindannyian találkoznak majd olyan helyzetekkel, amikor egy-egy baleset körülményeit kell kivizsgálniuk, és ez nagyon jó előzetes gyakorlás. Egy idő után lelkesen hozzák is a munkahelyi eseteket, konkrét történeteket, és kérik, hogy beszéljük át együtt. A közös feldolgozások rengeteget segítenek, hogy a szakmai gondolkodás kialakuljon. Saját magamról is elmondhatom, ami a korábbi tanulóimra és más szakmabeliekre is jellemző: mi már nem tudunk úgy sétálni az utcán, hogy ne vegyük észre, ha például egy építkezésen nem szabályosan történnek a dolgok. Az üzletekben is meglátjuk a baleseti veszélyforrásokat, de otthon is nagyobb elővigyázatossággal teszünk-veszünk. Mi vagyunk azok, akik biztosan kesztyűt húzunk a háztartási kemikáliák használatához.”

Mindenki épségére vigyázunk

A frissen végzett szakemberek számára rengeteg út nyílik. „A képzés után sokan a munkahelyükön folytatják, a megszerzett végzettséggel, új, vagy kibővült munkakörben. Persze minden csoportban vannak, akik vállalkozóként képzelik el az új szakmájuk gyakorlását. A cégek, főként a kisebb vállalkozások, gyakran hívnak külsőst a munkavédelemhez, egészségvédelemhez kapcsolódó teendők ellátására. Abban is sok a lehetőség, hogy az egyes részterületek szakértői együttműködve vállaljanak megbízást, így például egy munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szakemberekből álló csapat együtt nagyobb részt tud lefedni a megbízó feladataiból” – emeli ki Sándor Andrea.

Ha valaki ebben a szakmában találja meg a hivatását, biztos, hogy mindig talál majd inspirációt, fejlődési lehetőséget és változatosságot. Ami minden részterületben közös pont: az ember. Hiszen a munkakör minden egyes feladata innen indul és ide érkezik. Ahogy Rozgonyi Beatrix fogalmaz: „Bárhol is dolgozzanak, kis cégnél, nagy multinál, ipari méretű beruházások kivitelezésénél, azt szoktam mondani útravalóként a tanulóinknak, hogy az üzleten túl mindig lássák meg az embert, akinek az egészségéért és biztonságáért dolgoznak. Hiszen mi elsősorban azért vagyunk, hogy a nap végén valamennyi munkatárs épségben érhessen haza a családjához.”

A műtőssegédből is a sok gyakorlat teremti meg a mestert

Műtőssegéd hölgy, orovosa mellett műtét közben. Pannon Kincstár

Többnyire már az egészségügyben dolgozva érkeznek a jelentkezők a műtőssegéd-gipszmester képzésre. Sokféle tapasztalattal és gyakran negatív élményekkel. Az oktatók számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy átfordítsák a korábbi előítéleteket és tudatosítsák bennük a szakma fontosságát, a műtőssegédek kulcsszerepét a műtéti folyamatban. A képzésen együtt töltött idő nem hosszú, de nagyon intenzív. A tanulók egymásnak is sok erőt, lendületet adnak, az oktatók pedig hisznek abban, hogy mindenki el tud mozdulni a pozitív irányban.

Intenzív hat hónap

A műtő felé vezető úton a betegek elsőként a műtőssegéddel találkoznak az operációt végző team tagjai közül. Bár időnként nők is jelentkeznek a képzésre, az egészségügy szakterületei között igazi fiús szakmának számít, hiszen a betegek emelése, mozgatása jókora fizikai megterheléssel jár. Oktatóink A műtő felé kell igazán a bátorítás című írásunkban arról is meséltek, hogy a jó erőnlét és a műtétre kísért betegeket bátorító hozzáállás miatt a műtősfiúk általában a vagányság és a rátermettség képviselői a kórházakban, és nagy népszerűségnek örvendenek a betegek körében.

A képzésre jelentkezés bemeneti feltételei az általános iskolai végzettség, a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely által kiállított egészségügyi alkalmassági igazolás és fél év egészségügyi intézményben szerzett munkahelyi gyakorlat. A hat hónapos képzés szombati napokra ütemezett oktatással, 8:00 és 18:00 óra között zajlik. A Pannon Kincstár a Honvéd Kórházzal és a Váci Jávorszky Ödön Kórházzal együttműködve segít a gyakorlati helyek biztosításában is. Egyedi pluszt ad, hogy a tanulók a gyermekgipszelés módszereivel is megismerkedhetnek a gyakorlat során.

Csak gyakorlattal

„Egészségügyi alapok nélkül kicsit nehezebb az indulás” – mondja Székely Ildikó oktató, diplomás ápoló, APN ápoló. „Ezért a képzés elején a legfontosabb, hogy az elmélet és a gyakorlat alapjaiból feltornázzunk mindenkit a szükséges szintre. Sokat vagyok a tanulókkal az iskola demonstrációs termeiben és igyekszem egyben, az összefüggésekkel együtt megmutatni, ami az elméleti és gyakorlati alapokhoz kell. Tartom magam ahhoz az igazsághoz, hogy mestert nevelni csak sok gyakolattal lehet és ezt adom át a tanulóknak is.”

„Munka mellett tanulni sosem könnyű, ezt mi is tudjuk a saját életünkből” – teszi hozzá Rés Zsuzsanna oktató, műtős szakasszisztens. „A gyakorlatot is nehezebb lehet ütemezni változó beosztás mellett. Ezért már a képzés elején biztatom őket, hogy indítsák el időben a szükséges adminisztrációt és kezdjék el a szervezést.”

Kezdeti ellenkezésből lelkes együttműködés

A képzésen töltött hat hónap csak az elején tűnik hosszúnak, valójában gyorsan eltelik és végig nagyon intenzív. Érdemes minden percét kihasználni, mert a pályán dolgozó oktatók mellett a többiektől is rengeteget lehet tanulni. „Vannak, akik úgy érkeznek, hogy már láttak valamit a szakmából és úgy gondolják, minden fontosat tudnak, ezért inkább kihagynák az órákat. Ilyenkor kell erős harcosnak lennünk, hogy meggyőzzük őket, legyenek itt és tapasztalják meg, mennyi új dolgot lehet még tanulni” – meséli mosolyogva Székely Ildikó. „Aztán amikor meghallgatják a példaként behozott eseteinket, vagy a többiek történeteit, rájönnek, hogy minden kórházban más szokások vannak, mindenhol mást lehet megélni, és ez érdekelni kezdi őket. Ekkor már érezhetően lelkesebben jönnek a szombati napokra és élvezik a kölcsönös tanulást.”

Rés Zsuzsanna is hasonlóképpen látja ezt a folyamatot: „A beszélgetés azzal indul, hogy ki miért jött a képzésre. Ilyenkor persze előfordulnak szkeptikus mondatok a korábbi tapasztalatokról és a jövőbeli kilátásokról. Ekkor én is megosztom velük, hogy az oktatás mellett a műtőben dolgozom és ami a legfontosabb: imádom az egészségügyet és imádom a szakmámat. Ezzel egy kicsit mindig meglepem őket, de tartalmas és hasznos beszélgetéseket indítok el. Hiszem, hogy mindenkit át lehet billenteni a pozitív irányba és a tapasztalaim is ezt mutatják. Egy idő után nagyon jó dinamika alakul ki a csoportban. Várják a szombati napok interaktív blokkjait, amikor ők is behozhatják a saját történeteiket. Időnként olyan különleges esetekről számolnak be, amelyekre kevesen nyernek bepillantást a mindennapokban, mint például egy klinikai szívtranszplantáció. Ez pedig mindenkit érdekel. Ugyanígy lelkesednek, amikor gyakorlaton olyan szakterület működését nézzük meg, amelyet még nem láttak.”

Jó emberek a többi emberért

Miből látják az oktatók, hogy valaki komolyan veszi a képzést és azért tanul, hogy a szakmában dolgozzon tovább? „A visszakérdezés a legbiztosabb jel számomra” – mondja Székely Ildikó. „Amikor valaki rendszeresen kérdez és meg akarja érteni, amiről beszélünk, abból már látom, hogy valóban fontos neki. Amikor rájön, hogy az elmélet, az eszközök ismerete, a higiénia, a kommunikáció és az emberség mind-mind együtt kell ahhoz, hogy mindennap jól teljesítsen.”

„A szakma elméletét mindenki meg tudja tanulni, az emberi oldal nélkül viszont nem működik” – erősíti meg Rés Zsuzsanna is. „A műtőssegédek szerepe egészen különleges, hiszen minden beteg velük indul el a műtét felé. Az ő bátorításuk, biztató szavaik jelentik az élethez való kapcsolódást, a gyógyulás reményét. Nagyon fontos nekik a tudat, hogy jó emberek, és nekünk oktatóknak ezt kell erősíteni bennük. Ezek a beszélgetések összehozzák a csoportot és végül mi is nehéz szívvel elgedjük el őket, hiszen ez a hat hónap közösséggé formál. Biztos vagyok benne, hogy a vizsga után is segítik egymást és persze hozzánk is fordulhatnak a későbbiekben is. Mindenki büszke a saját sikereire, ezeket is megosztják velünk. Oktatóként hatalmas privilégiumnak tartom, hogy megmutathatom a szakma szépségét és jóleső érzés látni, amikor továbbmennek a pályán és a csoporton belüli kapcsolataikat is megőrzik.”

 

Rés Zsuzsanna

oktató, műtős szakasszisztens

 

Székely Ildikó

oktató, diplomás ápoló, leendő APN ápoló

A szociális szakgondozás nekünk hivatás és büszkeség

Szociális gondozó hölgy áll egy idős gondozottja mellett. Pannon Kincstár

Sokszor, sokhelyütt beszélünk róla, mégsem lehet elégszer elmondani, mekkora szükség van a segítő kezekre és az utánpótlásra a szociális gondozásban. A szakma oktatói őszintén beszélnek a nehézségekről, de megmutatják azt a sok-sok pozitívumot is, amellyel a mindennapi gyakorlatban találkoznak. A tanulóikat rengeteg saját történettel ösztönzik, és felkészítik őket arra, hogyan lendüljenek túl az időnkénti elakadásokon. Az egyik legnagyobb segítségük a hivatástudat és hogy olyan speciális munkát végeznek, amelyre nem mindenki alkalmas. Erre a tudásra pedig joggal lehetnek büszkék.

Gondolkodjuk csapatban!

A szociális területekről már most is sok szakember hiányzik és ez egyre inkább így lesz, ahogy a társadalom öregszik. A fejlett országokban – így hazánkban is – növekszik a várható élettartam, az időskori életszakasz hosszabbra nyúlik, a családtagok viszont egyre kevésbé tudják kivenni a részüket a nagyszülők gondozásából az aktív munka mellett, vagy a távolság miatt. Az idős hozzátartozók számára gyakran egyáltalán nincs olyan családtag, akitől probléma esetén gyors segítséget kaphatnak.A figyelem és a törődés szinte fél gyógyulást ad című bejegyzésünkben oktatóink arról meséltek, hogy milyen nagy szükség van az utánpótlásra a szociális szakmák teljes spektrumán.

 

A szociális szakgondozó képzés során az oktatók arra törekszenek, hogy teljes körűen felkészítsék a tanulóikat, feltárva a pálya nehézségeit és sok-sok pozitívumát. „Az iskola magas színvonalú oktatást nyújt és a tanárok nagyon odafigyelnek arra, hogy mind az elméletet, mind a gyakorlatot minél több oldalról bemutassák” – mondja Juhászné Csuka Csilla oktató, az Újbudai Humán Szolgáltató Központ intézményvezetője. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a képzés elején bemutatkozzak, meséljek magamról, arról, milyen régóta vagyok ezen a pályán, én hogyan élem meg és milyen tapasztalataim vannak. Igyekszem átadni a szakma szépségét, a segítségnyújtást a másik ember számára, de arról is őszintén beszélek, hogy milyen akadályokkal szembesülhetnek majd a mindennapi munkájuk során. Nagyon fontos, ezért a kezdetektől próbálom a hallgatókban tudatosítani, hogy problémák mindig lesznek a munkafolyamatok során, ezért törekedjenek arra, hogy a nehézségekkel soha ne maradjanak egyedül. A szociális gondozás egy teammunka, amelyhez meg kell tanulniuk csapatban dolgozni, meg kell tanulniuk segítséget kérni. Ez a csapatmunka megkíván egyfajta alkalmazkodást, rugalmasságot, ugyanakkor biztonságot, hátteret és folyamatos támogatást jelent. Közösen minden feladat sokkal könnyebben megoldható és így születnek a legjobb megoldások.”

Zsilipelés – önvédelem a kiégés ellen

A segítő szakmákban dolgozók számára az egyik leggyakoribb veszély a kiégés. A megelőzéséhez nagyon fontos, hogy a pályán dolgozók betartsanak olyan szabályokat, mint a segítségkérés és a problémák megosztása a csapat többi tagjával. Sajátítsanak el, tudjanak olyan önvédő mechanizmusokat, technikákat, amelyek a saját lelki és fizikai jóllétüket szolgálják. Ilyen kulcstechnika a munka és magánélet szigorú különválasztása, vagyis ahogy Szabados-Slezák Brigitta oktató, diplomás ápoló, szakvizsgázott szociális menedzser, az OSEI Mozgásszervi rehabilitációs osztály osztályvezető főnővére mondja: a zsilipelés. „Ha magunkkal cipeljük a munkahelyi nehézségeinket, akkor annak a negatív hatása nagyon hamar kiütközik a családi életünkön. Ugyanígy az otthon ránk váró feladatokon töprengve pedig a munkánkra nem tudunk odafigyelni és ennek előbb-utóbb a gondozottak látják a kárát. Végül mindkét terület feszültsége rajtunk csattanna. Ezért már a gyakorlatok során el kell kezdeni hozzászoktatni magunkat a zsilipeléshez, vagyis ahhoz, hogy fejben is mindig ott legyünk, ahol éppen teljesítenünk kell. Az életünk helyszínei közötti váltás során arra az időre le kell zárnunk a másik terület feladatait, gondjait. Ez persze nem könnyű és időbe telik, amíg kifejlesztjük magunkban ezt a képességet. Az oktatói felelősségünk itt is megmutatkozik, hogy a tanulóinkat segítsük ebben a folyamatban.”

Hosszú út, mérföldkövekkel

Bár a képzésre jelentkezők közül sokan érkeznek már a szakmából, az elméleti anyag mennyisége elsőre mégis meglepő lehet. „Gyakorlatorientált szakma a miénk – mondja Szabados-Slezák Brigitta -, de az alapokra mindennap szükségük lesz, ezt nem lehet átugrani. Az első mérföldkő ezért mindig az, amikor megtanulunk tanulni, vagyis a hatékony tanulás módszertanának elsajátítása a megfelelő technikákkal. Közben végigbeszélgetjük, hogy ki milyen irányban készül továbbmenni és ahhoz mire lesz leginkább szüksége. Az órai munkán túl sok információt kell majd gyűjteni és hozzáolvasni, ez tény. Ugyanakkor azt is elmondom a tanulóimnak, hogy ehhez mi oktatók minden segítséget megadunk nekik személyesen és online is – javaslatokat, szakmai anyagok elérhetőségét, gyakorlati helyeket, kontaktokat. Bármikor fordulhatnak hozzánk. Az elméleten túl ráadásul nagyon sok olyan pluszt adunk, amit a saját szakmai életünkből és nem a tankönyvekből tanítunk.”

Az elméleti alapozás és a tanulási technikák fontosságát emeli ki Juhászné Csuka Csilla is: „Hosszú a folyamat, amíg a szakmát megtanulják, ezt mindig őszintén elmondom. Ugyanakkor azzal biztatom őket, hogy először egyesével koncentráljanak a tantárgyakra és hamar összeáll majd a teljes kép. Az elejétől kezdve rengeteg gyakorlati példát hozunk, hogy könnyebb legyen megérteni az elmélet összefüggéseit. Az interaktív órák híve vagyok. Arra ösztönzöm a tanulóimat, hogy ők is hozzák be a munkájuk során megélt helyzeteket és beszéljük át együtt. Az egyéni megoldások és ötletek további gondolkodásra serkentik a csoportot és nagyon jó dinamika tud így kialakulni. Figyelünk azokra is, akik csendesebbek és nehezebben osztják meg a saját gondolataikat. A csoportos beszélgetés alkalmával, egymást bátorító közegben, ők is könnyebben elmesélik a saját történeteiket, elmondják gondolataikat, javaslataikat. Bár az emberi természet, az emberi működés, egy-egy szakterület sajátosságainak megismerése hosszú, néha rögös megtapasztalásokon vezető út, mégis a mindennapi életből vett példák máris közelebb hozzák a szakmát.”

Üdvözlet a pályáról

A régi tanítványok sok idő után is jelentkeznek, hogy megosszák az eredményeiket, és ez mindig nagy öröm az oktatók számára. „Sokukkal találkozom, amikor visszajönnek további képzésekre, de rengeteg visszajelzést kapok a Facebookon, vagy e-mailben is. Amikor a munkám során más intézményekben járok és meghallom a kiabálást, hogy „Tanárnő! Tanárnő!”  – az mindig nagyon nagy élmény számomra” – meséli lelkesen Szabados-Slezák Brigitta.

„Nagyon bízom benne, hogy a tanulóim is megélnek olyan pozitív élményeket, amelyek számomra is örömet okoztak” – mondja Juhászné Csuka Csilla. „Remélem visszaemlékeznek arra, amit a képzés elejétől hallanak tőlem, hogy ez a szakma azoknak való, akik hivatásként élik meg. Sosem szabad úgy nézni a szakmára, hogy megéri-e; belül, saját magunkban kell érezni, hogy ezt nekünk csinálnunk kell, mi ehhez értünk. Nem mindenki alkalmas erre a pályára. Legyünk büszkék erre a speciális, sokoldalú tudásra, amit megszereztünk!”

Sok gyakorlattal válik ösztönössé a megfelelő gondozás képessége

Szociális ápoló és gondozó szakma visszanézhető anyagokkal, e-jegyzetekkel. Segítő hölgy áll gondozottjával egy világos szobában. Pannon Kincstár

A szociális gondozók és ápolók munkája komoly felelősséggel jár és a helytállás kulcsa a sok-sok gyakorlatban rejlik. Nagy szükség lesz a lexikális tudásra is, hiszen a szakmai alapokkal tisztában kell lenni, de mindent nem tanítanak meg a könyvek. A betegek megfigyelése, a rendellenességek időben észlelése, a gondozottakhoz való kapcsolódás és a megfelelő intézkedés képessége csak akkor épül be és válik ösztönössé, ha komolyan vesszük a feladatot és nem sajnáljuk az időt a gyakorlásra.

Az életből vett tananyag

A szociális gondozók és ápolók munkája bőséges eszköztárt igényel és mindennap megmutatja, mit hoz magában valaki tudásból, terhelhetőségből, emberi értékekből, kommunikációból, együttműködő készségből. Oktatóink a „Nem betegeket látunk, hanem embereket a történetükkel” című bejegyzésünkben beszéltek a szakterületről, kiemelve az egyik legfontosabb sajátságot, hogy a gondozó és ápoló a teljes személyiségével dolgozik.

„Sokan már a szakmából érkezve jelentkeznek a képzésre, de mindig vannak olyanok is, akik más területen dolgoztak, és valamilyen családi helyzetben, személyes megélés során szólította meg őket a hivatásunk. Őket eleinte gyakrabban érik meglepetések a gyakorlati helyzetekben, de ilyenkor mi oktatók, és a tanulótársak, is ott vagyunk, hogy együtt beszéljük át a történéseket” – meséli Szabados-Slezák Brigitta oktató, diplomás ápoló, szakvizsgázott szociális menedzser, az OSEI Mozgásszervi rehabilitációs osztály osztályvezető főnővére. „Nagyon fontos, hogy minél több dologról halljanak, minél többet megtapasztaljanak. Már az elméleti alapozó óráimat is szeretem megfűszerezni a mindennapi munkámból vett történetekkel, hogy a nehézségeket és a szakmánk szépségeit is megmutassam nekik. A lexikális tudás nélkülözhetetlen a későbbi feladatok során a gondolkodáshoz, a logikus és gyors következtetésekhez. Ugyanakkor az is a pályánk velejárója, hogy nem lehet megtanulni kizárólag könyvekből. Arra ösztönzöm a tanulóimat, hogy legyenek itt minden gyakorlaton, jegyzeteljenek, kérdezzenek, beszéljünk át mindent, és készüljenek rendszerezve, folyamatosan. Így fogják megérteni a miérteket, hogy milyen jelenségek mögött milyen okok állhatnak, és így tudnak majd hatékonyan segíteni.”

Gyakorlat és tudás széles spektrumon

A hosszú évek óta a pályán dolgozó oktatók naprakész tudást adnak át a tanulóknak és ez hatalmas előnyt jelent már a kezdeteknél is. „Mindegyikünk nagy gyakorlattal rendelkezik – mondja Kiss Judit oktató, diplomás ápoló, szociálgerontológus, az Albert Schweitzer Református Szeretetotthon intézményvezető ápolója – és rengeteg olyan különleges történetet tudunk behozni, amellyel biztosan nem találkoznának a szakkönyvekben. A gyakorlati helyek változatosságával szintén óriási lehetőséget nyújtunk. Hiszen, ha valaki például csak nappali ellátást végző intézményben szerez tapasztalatot, valószínűleg nem találkozik majd túl sok éles helyzettel, speciális betegségekkel, és így csupán egy szűkebb körben szerez jártasságot. Ami nagy előny, hogy jó az oktatói csapat, az iskola háttércsapata és a gyakorlati helyszíneken dolgozó team-ek is. Mivel rendszeresen összedolgozunk és működik a kommunikáció, nagyon rugalmasak tudunk lenni a tanulók kéréseihez, a változatos gyakorlati lehetőségek megteremtéséhez.”

A Pannon Kincstár tíz hónapon át tartó szociális gondozó és ápoló képzésének már komoly presztízse van. A szakmán belül is elismerik, keresik a Pannonos bizonyítvánnyal rendelkező leendő kollégákat. A vizsgákon rendszeresen megjelenő bizottsági tagok újra és újra kiemelik, hogy elégedettek a tanulók felkészültségével. Ez a végzettség garanciát jelent, hogy aki itt tanult, magabiztos tudást szerzett, és emberileg megfelelő támogatást kapott ahhoz, hogy a gyakorlatban is hitelesen alkalmazza az ismereteit.

A munka ugyanakkor komoly felelősséggel is jár. „Már a közös tanulás során arra készítem fel őket, hogy a kötelezettségeiket is vegyék komolyan” – hangsúlyozza Kiss Judit. „Ismerni kell a tüneteket, a jeleket, hiszen ezek felismerése és a gyors intézkedés életeket menthet. Különösen időseknél egy stroke, egy mélyvénás trombózis időben történő azonosítása döntő tényező lehet. Ehhez tisztában kell lenni azzal, melyek azok a betegségek, amelyek az adott korosztályt veszélyeztetik, és persze azt is tudni kell, hogy mikor indokolt azonnal orvosi segítséget hívni.”

Egymásnak is segítenünk

„Azt vallom, hogy mindenről őszintén és a kellő mélységben érdemes beszélnünk” – mondja Szabados-Slezák Brigitta. „Számomra alapvető, hogy sosem hitegetem a tanulókat, és mindig elmondom nekik, hogy akkor lesz meg a vizsga, és akkor lesznek otthon ezen a pályán, ha a teljes figyelmüket és energiájukat beleteszik. Ehhez természetesen minden segítséget megadunk. Az órákon és azokon túl is kérdezhetnek, írhatnak nekünk, és ez az együttműködés mindig nagyon jól működik. Velünk oktatókkal is, és egymás közt is. Látva az elmúlt éveket, elmondhatom, hogy egészen fantasztikus a csoportkohézió ereje, ahogy összedolgoznak, segítik egymást, odafigyelnek arra, aki egy kicsit lemaradt. Persze én is erre ösztönzöm őket már az elejétől kezdve, projektmunkákkal, párban kiadott feladatokkal. Amikor látom a kialakuló közösséget, a tudásmegosztást, és ahogy felkarolják egymást, az olyan pillanatokat hoz, amelyekben szinte lubickolni lehet. Ilyenkor szoktam megerősíteni feléjük, hogy ebből az odafigyelésből én már tudom, hogyan foglalkoznak majd a későbbi gondozottakkal. Ez a törődés a legjobb bemeneti kompetencia a pályánkon. Nagyon büszke vagyok rá, hogy a legutóbbi csoportom 80%-a jelessel zárt és ezt nem kis részben egymásnak is köszönhetik. Elmondhatatlanul fantasztikus érzés számomra.”

Szeretettel gondolunk egymásra

A közösség erejéről Kiss Judit is lelkesen mesél: „Visszagondolva a pályám elejére, néhány nehezebb pillanatban nekem is szükségem volt a biztatásra, és ma is hálásan gondolok azokra az oktatóimra és társaimra, akik átsegítettek az ilyen helyzeteken. Ugyanezt látom a csoportjaimban, amikor akár én hozok saját példát, akár más tanulók mesélik el a hasonló történeteiket. Ezek a közös megélések rengeteget segítenek abban, hogy mindenki helyre pakolja magában a kétségeit, és megerősítse a szakmai önbizalmát. Ráadásul az így összekovácsolódott csoportok kapcsolatai a képzés után is megmaradnak. Bárkinek segítségre van szüksége, akár saját munkahelyváltással, akár hozzátartozó elhelyezésével kapcsolatban, vagy egy információért, tanácsért, mindig van kihez fordulni. Nekem is nagyon jó érzés, amikor azzal keresnek meg, hogy a mi segítségünket kérik, mert annyira jó gyakorlatot töltöttek itt, és pozitív élmények maradtak bennük. Most már sokéves tapasztalattal mondhatom, hogy azokkal, akik több hetet itt töltöttek és itt tanulták meg a szakma alapjait, mindig szeretettel gondolunk egymásra.”

A központi sterilen megmaradnak a munkatársak

Egy fertőtlenítő-sterilezőként dolgozó nő egyenruhában, ahogy a fontos jegyzeteket átlapozza.

Sokszor pályaváltók érkeznek a fertőtlenítő-sterilező képzésre, nagyon változatos szakmákból. A közös szempont általában a kiszámíthatóság és az ütemezhetőség, a család mellett is ideális munkarend. Ráadásul a sterilezőben működő kisebb létszámú csapat önmagában is szinte családként működik sok helyen. A közös felelősség, a kapcsolódó feladatok és az együtt elért eredmény gyorsan összekovácsolják a munkatársakat és hosszú időre egyben tartják a csapatot.

Biztos szakma a biztonságért

Az egészségügyi ellátás biztonsága csapatküldetés című bejegyzésünkben végigvettük a fertőtlenítő-sterilező munkakörrel járó mindennapi feladatokat. Mivel az összes fontos eszköz kezelése a központi sterilezőben történik, a munkatársak itt végzik a teendőik nagyrészét, kiszolgálva a központi műtőt, a sebészeteket, a kórházak intervenciós részlegeit. Olyan egységben dolgoznak, ahova mások nem mehetnek be, ezért a betegek számára szinte láthatatlanok, a munkájuk mégis mindenben benne van és nélkülük nem működne az egészségügyi ellátás.

A képzésre általános iskolai bizonyítvánnyal és foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely által kiállított egészségügyi alkalmassági igazolással lehet jelentkezni. Az ütemezés hat hónap, az oktatásokra szombati napokon 08:00 és 18:00 óra között kerül sor. Aki érettségi után végzi el, további OKJ-s képzésekkel is bővítheti az egészségügy területén a munkalehetőségeit, de önmagában sem számít ugródeszkának, mert érdekes szakma, ahol gyakran megmaradnak a munkatársak.

Egy jó váltás az élet bármely szakaszában

„Sokszor azt gondolom, hogy már nem érhet meglepetés, annyiféle élettörténettel találkoztam oktatóként és a kórházi munkám során is. Mégis szinte minden csoport indulásánál hallok újabb különleges pályákról, ahonnan a tanulóink érkeznek” – mondja Ványi Ágnes oktató, diplomás ápoló, epidemiológiai szakápoló, Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Kórház Higiénés Osztály. „Nagyon változatos szakmákból jönnek hozzánk, de talán a leggyakoribb motiváció, amikor már család mellett, kisgyermekkel tervezik újra az életüket és olyan munkát keresnek, ami kiszámítható és időben is jól tervezhető. Az újrakezdésre sosincs késő, az élet bármely szakaszában lehet új szakmát tanulni, ez a végzettség pedig belátható időn belül megszerezhető.”

A képzés féléves időtartalma sokak számára előnyös, a szombati oktatási napok is beütemezhetők. Amire viszont már az elején érdemes odafigyelni, hogy a gyakorlati idővel is tervezni kell. „Már az első alkalmakon többször is elmondom a tanulóknak, hogy idejében kezdjék el a gyakorlatot, hiszen 180 óra nem kevés, és ezt is a képzés félévnyi ideje alatt kell letölteniük” – hangsúlyozza Ványi Ágnes. „A hónapok gyorsan pörögnek, a későn ébredők pedig csak nagy kapkodással tudják behozni a lemaradást. Mivel sokan eleve dolgoznak, a fix oktatási napok mellett minél később kezdenek bele, annál nehezebb a dolguk. Szerencsére az iskola a kapcsolatai révén rengeteg segítséget nyújt és én is szívesen megteszem, amivel hozzájárulhatok az elhelyezkedésükhöz. Ha már megvan, hogy melyik intézményben szeretnék tölteni a gyakorlatot, segítek felvenni a kapcsolatot az ottani sterilező munkatársakkal.”

Felelősséggel másokért és saját magukért

A gyakorlatok elkezdésének azért is fontos szerepe van, mert sokkal könnyebben megértik az elméleti tananyagban szereplő információkat, ha kapcsolni tudják a kórházi működésben látottakhoz. „Mindig nagyon meglepi őket, hogy milyen sok szempont van például a fertőző eszközök kezelésében” – mesél Ványi Ágnes a leggyakrabban tapasztalt tanulói reakcióról. „Pedig nem csupán a következő műtött beteget, hanem saját magukat is megvédik azáltal, hogy megfelelően végzik az eszközök fertőtlenítését. Valóban sok a szempont, sok a munka során betartandó szabály és ehhez jókora alaptudással kell felvértezni magukat, hogy gördülékenyen menjen a különböző helyzetek kezelése. Hiszen felelősséggel tartoznak a betegek, a műtéteket végző szakemberek és a közvetlen munkatársaik felé is. De a legnagyobb felelősség, hogy a saját egészségükre is vigyázzanak a munkavégzés során. Amikor erről beszélgetünk, igyekszem olyan érdekes történeteket behozni, amelyekhez hasonlókat a mindennapi munkájuk során ők is megélnek majd. Ezeken a példákon át próbálom megmutatni a szakmájuk fontosságát, hogy megértsék, milyen sok múlik rajtuk.”

Csapatok egy csapatban

A szakmai alapok elsajátításán túl nagyon fontos a precizitás, a pontos és gyors munkavégzés, hiszen ezen a területen a legkisebb hiba is okozhat nagy problémákat. „Arra biztatom a tanulóimat, hogy használják ki azt az időt, amit a műtétek közelében töltenek. Kérdezzenek, próbálják meg átvenni a szakmai stábtól a fontos információkat, hogy ők mit várnak el a sterilezést végző munkatársaktól. Érdeklődjenek arról, hogyan tudnak jól segíteni. Ezt a proaktív hozzáállást a műtőben dolgozók is nagyra értékelik. Ha egy kórházban jól működik a kommunikáció a sterilező és az operációt végző csapatok között, akkor ez az együttműködés nem csupán a munkavégzés színvonalát emeli. A kölcsönös elismerésnek mindenki a nyertese: a sterilezőben dolgozók nagyobb presztízst vívhatnak ki az intézményen belül, a műtőben hatékonyabbá válik munka, a betegek pedig a legjobb ellátást kapják – ami pedig mindannyiunk közös célja.”

Mindebből következik, hogy a fertőtlenítő-sterilező munkatársnak képesnek kell lennie a csapatmunkára. Ha csak a közvetlen közegét nézzük, ott is egy összehangolt szakmai team dolgozik együtt a biztonságos háttér megteremtésén. „Amikor egy jó csapat kerül össze, akkor ott nagyon családias hangulatot tudnak megteremteni. A közös felelősség, a kapcsolódó feladatok és a közös eredmény hamar összekovácsolja őket és gyakori, hogy hosszú évekre együtt maradnak” – emeli ki Ványi Ágnes. „De általánosságban is elmondhatom, hogy aki vizsga után egy kórház központi sterilezőjében helyezkedik el, az nagy valószínűséggel a pályán marad és ezen a területen fejlődik tovább. Ha kórházat váltanak is idővel, de irányt jellemzően nem szoktak. Tény, hogy magas fokú precizitást igényel és rengeteg háttértudást, de aki megtanulja, amit a szakma megkíván, egy állandóságot biztosíthat magának a jövőjére nézve.”

Ványi Ágnes

diplomás ápoló, epidemiológiai szakápoló,  Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Kórház Higiénés Osztály

A műtő különleges világában megérezzük, hogy nekünk itt van dolgunk

A műtő különleges világában megérezzük, hogy nekünk itt van dolgunk. Perioperatív asszisztens képzés visszanézhető videókkal, online jegyzetekkel a Pannon Kincstár által. Újratervezés a segítő szakmák felé.

A perioperatív asszisztens képzés azok számára is jó kiindulópont lehet az egészségügyi pályán, akik nem szakirányú középiskolából érkeznek. Akit megfog a műtő világa, többféle irányban gondolkodhat, de mindegyikhez kell a jó alap, amire építkezni lehet. A képzés széleskörű ismeretanyagával és a letöltött gyakorlattal a tanulók következő lépcsőként becsatlakozhatnak a műtősnői, aneszteziológiai asszisztens képzésekbe is.

Újratervezés a segítő szakmák felé

Támogató kezek a műtéti csapatban című blogposztunkban oktatóink elmondták, hogy nagy szükség van a műtéteket segítő szakemberekre az állami egészségügyi intézményekben és a magánszektorban egyaránt. Azok számára sem késő elindulni az egészségügyi pályán, akik korábban más területen dolgoztak.

Ma már mindennapos jelenség a szakmai újtervezés, vagyis amikor az életünk egy pontján úgy érezzük, szeretnék más területen kipróbálni magunkat. Gyakori ok, hogy a család bővülése után az anyukák már nem a korábbi munkahelyükre mennek vissza, hanem akár még a kicsik mellett kitanulva egy új szakmát, valami egész másba kezdnek. Az élethelyzet változások mindig hozhatnak olyan döntést, amikor az addigi pályánkat hátrahagyva mérlegelni kell a lehetőségeinket. Lehet, hogy belefáradtunk az addigi malomkerékbe, nem látjuk már az értelmét, nem találunk motivációt a feladatainkhoz és ezért keresünk valami mást. És sokszor előfordul, hogy egy különleges benyomás, meghatározó élmény indít el minket egy új szakma felé.

A segítő szakmák gyakori célpontjai az újtervezésnek. Tanulóink közül sokan érkeznek olyan munkakörökből, ahol adatok, papírok, gépek, áruk között teltek a mindennapjaik és ahogy ők mondják: „szeretnénk végre emberekkel dolgozni és látni azt, hogy a munkánkkal jót teszünk valakivel.”

Az első lépés az új úton

A perioperatív asszisztens keresett képzés. Műtős vagy aneszteziológus segédasszisztensként a pályakezdőket is szívesen fogadják. A képzés bemeneti feltétele az érettségi bizonyítvány és a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely által kiállított egészségügyi alkalmassági igazolás. Az időtartama 10 hónap, az oktatási napok heti ütemezéssel, szombati napokon, 8:00 és 18:00 óra között zajlanak.

A Pannon Kincstár blogon rendszeresen beszámolunk az OKJ rendszer változásának alakulásáról. 2020 őszétől várhatóan a többi szakmai képzéssel együtt a perioperatív asszisztens képzés is más struktúrát kap majd és a végzettséget jóval hosszabb tanulmányi idő után lehet majd megszerezni. A hátralévő egy évben azonban még az eddigi rendszer szerint történik minden.

„A jelenlegi képzés népszerűségének egyik kulcsa, hogy a tanulók egy év alatt olyan alapozó ismeretanyagot és olyan végzettséget kapnak, amellyel segédasszisztensként már el tudnak helyezkedni. Illetve továbbmehetnek más szakirányú képzések felé. Adott hozzá a törvényi háttér is, hogy becsatlakozhassanak az aneszteziológiai asszisztens vagy a műtősnő képzésbe” – mondja Oroszi Zsuzsanna oktató, a váci Jávorszky Ödön Kórház aneszteziológus szakasszisztense. „A másik fő ok, amiért szívesen választják, hogy nincs előírás szakmai előképzettségre. Ezért valóban jó kiindulópont lehet az egészségügyi pályán azok számára is, akik más területről jönnek. Azt viszont őszintén el kell mondanom, hogy egészségügyi alapismeretek nélkül az alapok elsajátításához többet kell majd tanulni.”

A műtő különleges világa

Az alapképzés fontosságára hívja fel a figyelmet Székely Ildikó oktató, APN ápoló is: „Sok helyről, sokféle területről érkeznek a tanulóink. Az első időszak ezért a ’közös szintre hozásról’ szól. Ahhoz, hogy a páciensek közelébe kerüljünk, kihagyhatatlan az egészségügyi alapismeretek. Ezt szerencsére nem is kell magyarázni, minden tanuló tisztában van vele. Azt szoktam nekik mondani, képzeljék oda a szeretteiket, hozzátartozóikat. Ugye mindannyian azt szeretnénk, hogy felelős és hozzáértő szakemberek foglalkozzanak velük? Természetesen, igen. Hát ezért kell nekünk is alaposan felkészülni a képzésen – és ez ettől kezdve mindenki számára magától értetődő.”

Az anatómia mindenhez kell és az élettan is széles spektrumot ölel fel. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanulók legalább fele jelentkezik a további képzésekre. Ezért az alapozó tárgyak mellé igyekszem többet bevinni az akut ellátás, a műtősnői és anesztéziai ismeretekből is. Így az aneszteziológiai asszisztens képzésre már ezzel a plusz tudással, felkészülten jönnek. Azt látjuk, hogy a csaknem egyéves perioperatív képzés jó alapot ad a jövőjük építéséhez” – emeli ki Oroszi Zsuzsanna.

Nekünk itt van dolgunk

„Az elmélet és a gyakorlat együtt készít fel – mondja Székely Ildikó -, egyformán szükség van mindkettőre. Tudjuk, hogy a tanulók a munkájuk mellett sokszor nehezen tudják beütemezni a gyakorlati alkalmakat. Azzal is igyekszem segíteni nekik, hogy a demonstrációs teremben minél több olyan módszert, eljárást mutatok nekik, amivel bővíteni tudják a gyakorlati ismereteiket.”

„A gyakorlatnak ráadásul fontos szerepe van abban is, hogy a hivatásunk szeretete, ez a kötődés a szakmánkhoz kialakuljon. Egy műtőben mindig történhetnek nehéz dolgok, ezzel együtt van egy máshoz nem hasonlítható atmoszférája is. Ez a különleges világ tudja megteremteni bennünk a felismerést, amikor megérezzük, hogy nekünk itt van dolgunk” – teszi hozzá Oroszi Zsuzsanna.

A szakképzésváltozásról, ezen belül a perioperatív szakterületet érintő konkrét változtatásokról egyelőre kevés az információ. Amíg a jelenlegi rendszer működik, az eddigiek szerint indul a képzés és a Minisztériumi közlemény szerint a végzettség az átállás után is ugyanolyan értékű szakmai bizonyítványnak számít majd. Érdemes tehát ezt az évet is kihasználni a szakmai jövő megalapozásához.

Oroszi Zsuzsanna

diplomás ápoló,
a váci Jávorszky Ödön Kórház aneszteziológus szakasszisztense

A pénzügyi-számviteli ismeretek nemcsak a munkában, az életünkben is rengeteget segítenek

A számvitel célja ma is ugyanaz, mint a régi időkben: nyomon követni a tulajdonos befektetett pénzének mozgását. A jó szakember széles körben keresett végzettséget szerez és a gazdaság szinte minden területén el tud helyezkedni. A pénzügyi-számviteli ismeretek ráadásul nemcsak az adott szakterületen végzett munkához használhatók. Hatalmas előnyt jelentenek saját vállalkozás indításánál, de ugyanígy sokat segítenek a mindennapi életünk döntéseinél is.

Aduász szakma

A pénz hasznos felhasználásának célja egyidős a fizetőeszközök történetével. Ezzel együtt a számvitel tudománya is azért született, és ma is azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy nyomon kövesse a tulajdonos befektetett pénzének mozgását. Évszázadok óta fontos tisztségeket töltöttek be azok az emberek, akik otthonosan mozogtak a pénzügyekben; akik átlátták a költségek és bevételek rendszerét és biztos kézben tartották a megbízóik udvartartását, kereskedését, vagy más vállalkozását.

A jó szakemberekre napjaikban is nagy szükség van, és rengeteg lehetőség várja azokat, akik affinitást éreznek a pénzügy és számvitel területéhez.  „Talán meglepően hangzik, hiszen népszerűek a gazdasági képzések, mégis hiányszakmáról beszélünk” – mondja Garabuczi József oktató, közgazdász, adószakértő. „Az a szakmai réteg, aki ezen a szakirányon végzett, mára jórészt kiöregedett és hatalmas szükségünk van megfelelő utánpótlásra. Pénzügyi-számviteli végzettséggel a gazdaság szinte minden területén várják a frissen végzetteket, kisvállalkozásoktól kezdve a multikig, de intézmények pénzügyi osztályain, vagy akár elemzőként, projektmenedzserként is el tudnak majd helyezkedni. Akinek van érzéke ehhez a szakterülethez, azok számára őszintén mondhatom, hogy igazi nyerő aduász a szakma.”

 

„Csak az a matek…”

A képzésre érettségivel lehet jelentkezni, nem feltétel, hogy a tanuló szakirányú előtanulmányokkal érkezzen.  „Az első órákon gyakran kapok olyan mondatokat a hallgatóimtól, hogy „Jaj, csak a matektól félek!” Ilyenkor mindig azzal bátorítom őket, hogy a számvitel nem elsősorban a matekról szól és mindent meg fogunk tanulni ahhoz, hogy értsék és jól alkalmazzák, amit a szakterület megkíván” – emeli ki Kovácsné Bukucs Erzsébet oktató, közgazdász. „Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor a szövegértés képességét, hiszen a szakmának külön nyelvezete van, amit ismerni kell, hiszen mindennap ebben a közegben mozognak majd és folyamatosan használni fogják. Ezen kívül a kitartást, a precizitást és a gondos odafigyelést emelném ki, mint a pályánk kulcsképességeit.”

Gyakorlati példák az életből

A szorgalom és kitartás szerepét erősíti meg Garabuczi József is: „Ez egy gyakorlatorientált képzés. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert így készülünk fel a szakmára, a mindennapi feladatokra, és aki sikeres vizsgát tesz, azonnal használható tudással indulhat a pályán. Minden a gyakorláson múlik. Aki az órán közösen végigvezetett feladatokat otthon is rendszeresen elvégzi és többször átismétli, annak a vizsgán sem lesz gondja. Nagy előny és hatalmas segítség, hogy mi oktatók mindannyian gyakorlati szakemberek vagyunk, sokféle területről hozunk tapasztalatot. A tanítás nálunk nem arról szól, hogy felolvassuk az előre megírt oldalakat, hanem az életből vett példákat hozunk. Ha a tanulók nem száraz szöveget hallanak, hanem olyan, a való életben is használható összefüggéseket, mint például egy hiteltörlesztés, máris gyakorlati értelmet nyernek számukra a feladatok. Mi pedig minden segítséget megadunk ahhoz, hogy aki komolyan veszi és szeretné megtanulni a szakmát, annak tényleg jól menjen.”

Színtiszta, racionális logika

Kétségkívül könnyebb dolga van a kezdeteknél annak, aki nem rögtön az iskolapadból jön a képzésre. Ha dolgozott már munkahelyen és látta belülről, hogyan is működik egy cég. Hiszen sok olyan fogalommal találkoznak majd, amelyek a napi munkából ismerősek lehetnek és egyszerűbb a megtapasztalt összefüggésekhez kötni. „Könnyebb akkor, ha már van munkatapasztalatuk, mégis azt mondom, minden a tanulókon múlik” – mondja Kovácsné Bukucs Erzsébet. „Arra biztatom őket, hogy kérdezzenek, szóljanak, ha valami nem világos és akkor újra átbeszéljük az adott részeket. Úgy tapasztalom, hogy a huszadik óra körül szépen elkezd összeállni az addig kapott információ és kikristályosodik a lényeg. Azokon, akik folyamatosan tanulnak és gyakorolnak, ilyenkor már látom, hogy megértették és élvezni kezdik ezt az új világot. Mindig idő kell ahhoz, hogy átálljon a gondolkodásuk arra a színtiszta racionális logikára, amellyel már értik és érzik, mitől lesz nyereséges egy cég. Ha ez egyszer összeáll, akkor már magabiztosan mennek tovább. Ez pedig nekünk oktatóknak is hatalmas élmény.”

Nyitott kapuk a fejlődéshez

A szakterület mindig kínál további fejlődési lehetőségeket azok számára is, akik már a pályán dolgoznak. „Sokan gondolják, hogy a pénzügy száraz tudomány, pedig ez egy izgalmas, sokrétű szakma. Mindig vannak újdonságok és az alapképzettség sokfelé nyit további kapukat” – mondja Garabuczi József. „Látom a régi tanítványaimat, milyen sokféle területen helyezkedtek el, és sokan olyan helyekre is bejutottak, ahová mások PSZF-es végzettséggel pályáznak. Aki pedig mérlegképes könyvelői képzésre menne tovább, vagy adószakértőnek tanulna, azok számára is egyenes az út.”

Ehhez csatlakozik saját oktatói tapasztalataival Kovácsné Bukucs Erzsébet is: „Gyakran találkozom a mérlegképes képzésen a korábbi tanulóimmal és ez mindig nagy öröm számomra. De volt olyan tanítványom is, aki nem a szakmát célozta meg, hanem a saját vállalkozásához szerette volna a saját kompetenciáit bővíteni pénzügyi-számviteli ismeretekkel. Ezt a gondolkodást pedig nemcsak dicséretesnek tartom, hanem kifejezetten ajánlanám mindenkinek, aki cégvezetésre vállalkozik. Sőt, ez a szakértelem a mindennapi életünkhöz is hasznos tudást ad, hogy biztos kézzel kezeljük a család pénzügyeit és megalapozott döntéseket hozzunk a jövőnkre nézve.”

A munkavédelmi technikus a kapocs a munkáltató és a munkavállalók között

A Pannon Kincstár Munkavédelmi képzése megtekinthető online videókkal, e-dokumentumokkal. Kapocs a munkáltató és a munkavállalók között. Pozitív gondolkodású dolgozók örömteli együttműködése.

Bár sokezer éves történelmi múltja van, napjainkban újra központi téma a munkavédelem területe. A munkáltatók is rájöttek, hogy megfelelő intézkedések mellett sokkal hatékonyabb a munkavégzés, és a megelőzés mindig kevesebbe kerül, mint egy katasztrófa utólagos kezelése. A munkavédelemmel foglalkozó munkatársnak pedig kulcsszerepe van abban, hogy a többiek biztonsága és egészsége érdekében fontos döntéseket, intézkedéseket érjen el.

Szabályok az ókortól máig

Már az időszámításunk előtti harmadik évezredben, Hammurapi törvényoszlopán is találkozhatunk olyan intézkedésekkel, amelyek az építkezés alapos és biztonságos kivitelezésére irányultak. Ha a hanyagul végzett munkálatok miatt a tulajdonost kár érte, vagy bárki balesetet szenvedett, minden felelősség az építőmesterre hárult, és az okozott kár mértéke szerint kellett jóvátételt fizetnie. Hasonló rendelkezéseket olvashatunk a Bibliában, Mózes 5. könyvének 22. fejezetében: „Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.”

A munkavégzés biztonságának szabályozása tehát nem mai találmány. Minden korban megtaláljuk azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyeket a különböző mesterségek kapcsán az emberélet és az anyagi értékek védelmére hoztak. Napjainkban pedig, amikor a munkaerőpiac átrendeződésével sokkal inkább előtérbe kerültek a munkavállalók szempontjai, újra felértékelődött a munkabiztonság és egészségvédelem szerepe.

 

Egy hajóban evezünk

„Az 1993. évi XCIII. törvény foglalja össze a munkavédelemre vonatkozó szabályokat. A szakterület alapvető keretei tehát itt találhatók. Itt olvashatjuk az arra vonatkozó irányelveket is, hogy a munkáltatónak milyen esetben kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia. A rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy például az adott cég, intézmény vagy más szervezet veszélyességi besorolása, vagy a munkavállalók létszáma alapján milyen munkavédelmi feladatokat kell elvégezni, és milyen képesítésű szakembert kell hozzá alkalmazni” – mondja Papp Károly oktató, mg. gépészmérnök, munkavédelmi szakmérnök. „A kötelező megfelelésen túl szerencsére a munkáltatók is egyre inkább rájönnek, hogy a biztonság megteremtésével, az egészségvédelmi rendelkezések betartásával hatékonyabbá válik a munkavégzés és nő a termelékenység. Ezáltal pedig nemcsak a dolgozók, hanem ők is sokkal jobban járnak.”

A munkavállalói szempontok és a munkaadói érdekek összekapcsolódását emeli ki Rozgonyi Beatrix, oktató, munkavédelmi koordinátor is: „Ha valakinek van legalább egy alkalmazottja, akkor már előírás számára, hogy kockázatértékelést készítsen. Foglalkozási megbetegedések egy irodában is történhetnek, gondoljunk csak a monitor okozta látásromlásra, a nem megfelelő világítás vagy zaj okozta ártalmakra, az ülőmunkából eredő gerincbántalmakra. Ipari tevékenységet végző üzemeknél pedig hatalmas tárházát találjuk a kockázati tényezőknek. Egy súlyosabb baleset ténye már a hatóságokhoz is eljut. Tehát munkavállalói és munkáltatói érdek itt találkozik: minimalizálni kell a veszélyforrásokat. A prevenció, a megelőző intézkedések végső soron mindig kevesebbe kerülnek, mint a bekövetkezett katasztrófa elhárítása, a balesetek kezelése. Vagyis egy hajóban evezünk. És itt jön a képbe az összekötő kapocs: a munkavédelmi szakember.”

Munkavédelmis kerestetik

A képzésünkre leggyakrabban a munkáltatók által beiskolázott munkatársak jönnek. Mivel a jelentkezés alapfeltétele az érettségi, és nem követelmény a műszaki előképzettség, sokféle területről érkeznek a tanulók, hogy a szakmájukban ezzel a képesítéssel lépjenek előre. „Aki affinitást érez hozzá, nagyon jó pluszokat kap a saját szakmájához” – mondja Rozgonyi Beatrix. „Az egészségmegőrzés izgalmas terület, és úgy tapasztalom, hogy nagyon népszerű is, szívesen foglalkoznak vele a tanulók. Szintén nagy érdeklődés övezi a környezetvédelem tényezőit is, vagy az ergonómia szempontjait. Ma már egyre többen végzik otthonról a munkájukat, de a ’home office’-ra ugyanúgy vonatkoznak szabályok, és a munkavédelmi munkatársnak ezzel is foglalkozni kell. Tény, hogy a tananyag egy része, illetve sok összefüggés megértése könnyebb lehet azok számára, akik műszaki előtanulmányokkal érkeznek a képzésre. A más szakmákból érkezőknek azt szoktam mondani, hogy aki a saját szakterületén belül lépne feljebb, és ott vállalna munkavédelmi pozíciót, annak mindenképpen érdemes ezt elvégezni. Viszont műszaki pályára nem lehet egyből váltani, hiszen ahhoz szakirányú végzettség is szükséges.”

Papp Károly hasonlóan látja a műszaki affinitás szerepét: „Ezt a világot kétségkívül az érti meg gyorsabban, aki már tanult műszaki tárgyakat. A veszélyes technológiákból, a villamosságból, a gépek működéséből adódó kockázatok felmérése nyilván egyszerűbb feladat ilyen irányú ismeretek birtokában. Azt tapasztalom ugyanakkor, hogy a vizsgákra nagyon alaposan felkészülnek azok is, akik nem szereztek korábban műszaki ismereteket. Nekik már a képzés során azt javaslom, hogy olvassanak hozzá, szerezzenek minél több információt és vegyenek részt

Új munkakör – első lépések

„Két nagy területünk van: a munkabiztonság és a munkaegészségügy” – emeli ki Papp Károly. „A munkaegészséghez tartoznak a foglalkozás-egészségügyi tennivalók. Amikor azt kérdezik tőlem a tanulóim, hogyan kezdjenek bele az új feladatkörükbe, azt szoktam tanácsolni nekik, hogy nézzék meg, mivel is foglalkozik a vállalkozás, vagy intézmény, ahol dolgoznak. Milyen tevékenységeket végeznek. Keressék meg hozzá, hogy milyen rendeletek vonatkoznak rájuk. Aztán szépen sorban menjenek végig az egész cégen: kérdezzék meg, készültek-e szabályzatok, használnak-e védőeszközöket, történtek-e munkavédelmi oktatások, járnak-e üzemorvosi vizsgálatokra, megfelelnek-e az épületek és a berendezések az alapvető tűzvédelmi, munkavédelmi előírásoknak? Ha ezeket az információkat összegyűjtik, az már egy jó kiindulási alap. A másik fontos tényező a biztos kezdéshez: a kapcsolódás képessége. A megfelelő kommunikáció a tulajdonossal, területvezetőkkel és a munkavállalókkal. A jó munkavédelmi szakember ugyanis kapocsként tud működni, hiszen összeköti a munkáltatói és a munkavállalói érdekeket. Jó kapcsolódással nagy eredményeket tud elérni a dolgozók számára. Ha eléri, hogy optimális védőeszközöket szerezzenek be, ergonómiailag megfelelő bútorokat használjanak, azzal máris nagyot nő a munkavállalók szemében. Ugyanakkor a munkáltató érdekeit is szem előtt tartja, hiszen az elégedett és egészséges munkatársakkal, minőségi eszközökkel emelkedni fog a termelékenység.”

„Kell hozzá egy határozott habitus, hogy például egy költségérzékeny munkáltatónál a szakember keresztülvigye az új eszközök beszerzésének tervét” – teszi hozzá Rozgonyi Beatrix. „Aki szeret emberekkel foglalkozni és odafigyelni másokra, hatalmas lépéseket tud tenni az érdekükben. A legtöbb munkáltató elfogadja a logikus érvelést, hogy miért van szükség biztonságosabb berendezésekre, az egészségvédelmet szolgáló eszközökre és hogy végső soron minden ilyen beruházással a cég jövőjébe fektet.”

Az így elért eredményekkel pedig mindkét oldalról megbecsülést vívhat ki magának a munkavédelmi szakember. Arról nem is beszélve, hogy mindezzel máris elindít egy szemléletformálást az adott munkahelyen, amelynek ő lesz a mindenki által elismert motorja.